Előfizetés

Mumifikált papagájokat találtak az Atacama-sivatagban

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.30. 16:54

Fotó: GERAULT GREGORY / AFP
1100 és 1450 között lámakaravánokkal szállították az élő madarakat az akár több mint 500 kilométerrel messzebben fekvő területekről a sivatagi oázisokba.
Az Andokon áthaladó lámakaravánokkal szállítottak egykor élő papagájokat az Atacama-sivatag oázisaiba, ahol nem csupán háziállatként tartották az egzotikus madarakat, hanem rendszeresen megkopasztották őket értékes tollaikért, haláluk után pedig gyakran mumifikálták őket. A papagájok és arák nem őshonosak az észak-chilei Atacama-sivatagban, a Föld legszárazabb sivatagjában, ám az archeológusok ilyen madaraktól származó tollakat találtak különböző temetkezési helyszíneken, valamint mumifikált példányokat a régészeti lelőhelyeken – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „Elképesztő az a tény, hogy a madarak élve átvészelték a csaknem 7000 méter magas Andokon át vezető utat” – mondta José M. Capriles, a Pennsylvaniai Állami Egyetem munkatársa. Hozzátette: „hatalmas füves pusztaságokon át, hideg időben és nehéz talajon kellett őket az Atacama-sivatagba szállítani, miközben gondoskodni kellett az életben maradásukról”.
A térségben talált papagájok és arák többségét, akár mumifikálták, akár nem, a helyi múzeumok őrzik. Capriles és kollégái csaknem három éven át tanulmányozták az észak-chilei múzeumi gyűjteményekben lévő példányokat. A maradványok többsége 1100 és 1450 közötti időből származik. Capriles szerint ez ugyan háborús időszak volt, de a kereskedelem virágzott, rendszeresen közlekedtek lámakaravánok a térségben. A kutatók az Atacama-sivatag öt oázishelyszínéről származó 27 teljes vagy töredékes arakanga- (vörös ara vagy sárgavállú ara) és Amazona- (amazon-papagáj) maradványt elemeztek. Eredményeiket az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikálták. A szakemberek szerint az élő madarakat néha több mint 500 kilométerrel arrébb fekvő területekről szállították lámakaravánokkal a sivatagi oázisokba.
A kutatók azt is megállapították, hogy a madarak ugyanazt ették, mint újdonsült gazdáik, ugyanakkor egy részüknek nehéz sors jutott. „A tollaik miatt kellettek, és amint felnőttek, megkopasztották őket” – mondta Capriles. A madarak egy részét mumifikálva, szélesre tárt csőrrel, kidugott nyelvvel találták meg. Néhány példánynak ki volt tárva a szárnya, mintha repülne. „Fogalmunk sincs, hogy miért mumifikálták őket így. Úgy tűnik, hogy a kloákájukon keresztül zsigerelték ki őket, ami segítette a konzerválásukat. Sok esetben textíliába, zsákokba tekerték a tetemeket” – mondta Capriles.

Idős saskeselyűpár fogadott örökbe egy fiókát a bécsi állatkertben

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.30. 16:53

Fotó: MONIKA SKOLIMOWSKA / AFP
Az első perctől kezdve felváltva etetik és melegítik a kicsit a tapasztalt és gondoskodó nevelőszülei.
Idős saskeselyűpár fogadott örökbe egy fiókát a schönbrunni állatkertben. A fióka február 25-én kelt ki az alsó-ausztriai Haringsee bagoly- és ragadozómadár-mentő állomásán. A tapasztalt pár már túl idős ahhoz, hogy saját utódaik legyenek, a fiókanevelésben azonban nagy tapasztalatokkal rendelkeznek. „Tojásaik idén is, mint ahogy már az elmúlt években is, terméketlenek voltak. Mivel nagyon tapasztalt és gondoskodó szülők, beválasztották őket a nevelőszülői hálózatba” – közölte az ausztriai állatkert igazgatója, Stephan Hering-Hagenbeck kedden. A haringsee-i állomásról koordinálja a szakállas saskeselyűk nevelését és tenyésztését egész Európa számára a Vulture Conservation Foundation (Keselyűvédő Aalapítvány). A szakállas saskeselyűk (Gypaetus barbatus) kihaltak az Alpokban az elmúlt évszázadban, ezért több mint 30 éve zajlik az országokon átívelő újratelepítési projekt.
„Nekünk minden fióka számít.

A természetben minden két kikelt fiókából csak egy marad életben. Az állatkertek és tenyészállomások segítségével mi megmentjük a másikat úgy, hogy az európai program keretében átadjuk nevelőszülőknek” – emelte ki Hans Frey, a bagoly- és ragadozómadár-mentő állomás tudományos vezetője. A két schönbrunni nevelőszülő nagyon jól végzi a dolgát. „Amikor óvatosan belehelyeztük a fiókát a fészekbe, azonnal foglalkozni kezdtek vele. Felváltva etetik és melegítik a kicsit. A fészek fölé kamerát helyeztünk, hogy megfigyelhessük nevelkedését” – fejtette ki Regina Riegler állatgondozó. Nem marad azonban örökre Schönbrunnban a fióka, idővel kitelepítik a természetbe.

Klímaközgazdászok: azonnal drasztikus lépéseket kell tenni a klímaváltozás ellen

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.30. 14:00
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egy felmérésben megkérdezett 738 szakember többsége az utóbbi öt évben kezdett el igazán aggódni.
A világ klímaközgazdászai közül egyre többen vannak azon a véleményen, hogy azonnali és drasztikus intézkedések kellenek a klímaváltozás ellen, és túlnyomó többségük szerint a klímaváltozás csak növelni fogja a gazdag és a szegény országok közötti jövedelmi különbségeket. Ez abból a kedden ismertetett felmérésből derül ki, amelyet a New York-i Egyetem egyik intézete készített. Az Institute for Policy Integrity által a legkülönbözőbb országokban megkérdezett 738 közgazdász szerint ha nem teszi meg ezeket a lépéseket a világ, akkor az éghajlatváltozás okozta problémák az évtized közepére évi 1700 milliár dollár pluszkiadást jelentenek majd, 2075-re pedig évi 30 ezer milliárd dollárt. „Az emberek azon viccelődnek, hogy a közgazdászok még egymással sem értenek egyet sok dologban, pedig mi úgy gondoljuk, hogy elég nagy egyetértés van közöttünk a klímavédelmi lépések közgazdasági fontosságáról” – jelentette ki Derek Sylvan, az intézet stratégiai igazgatója és a felmérés egyik készítője. A most megkérdezettek háromnegyede határozottan egyetértett azzal, hogy azonnal drasztikus lépéseket kell tenni, míg amikor az intézet 2015-ben csinált egy hasonló felmérést, csak a felük volt ezen a véleményen. Arra a kérdésre, hogy szerintük a zéró károsanyag-kibocsátás 2050-re történő elérésének nem volna-e túl nagy a költsége, kétharmaduk azt válaszolta, hogy a költségeket felülmúlná az erre irányuló intézkedések gazdasági haszna, mert utóbbiak azzal is járnának, hogy megelőzünk természeti katasztrófákat, megóvjuk a tengerparti infrastruktúrát a vízszintemelkedéstől, és megvédjük az élelmiszer-ellátási láncokat. 
A katasztrofális klímaváltozás elkerüléséhez a tudósok szerint 2050-re el kell érni a klímasemlegességet,

ami azt jelenti, hogy az emberiség nem bocsát a légkörbe több károsanyagot, mint amennyit ki tud onnan vonni. Sylvan azt mondta: meglepte, hogy milyen sok közgazdász gondolja gazdaságilag szükségesnek a klímasemlegesség elérését még úgy is, hogy nagyon kevés idő van rá.
A legtöbb megkérdezett klímaközgazdász az utóbbi öt évben kezdett el igazán aggódni.

Ennek legáltalánosabb oka az volt, hogy megsokszorozódtak a szélsőséges időjárási események és az általuk okozott katasztrófák, például az erdőtüzek. 2000 és 2019 között 7300 jelentősebb természeti katasztrófa történt, és ezek 1,2 millió ember halálát és 3000 milliárd dollár értékű anyagi kárt okoztak az ENSZ adatai szerint. A megelőző 20 évben 4200 természeti katasztrófa 1,19 millió ember halálát okozta és 1600 milliárd dollár értékű kárt. Michael Greenstone, a Chicagói Egyetem egyik közgazdásza azt mondta: az országok közötti jövedelmi különbségek miatt nehéz egyszerű költség-haszon elemzéseket csinálni, és a különböző országokat különböző mértékben sújtja majd a klímaváltozás, amely pedig még inkább növeli a különbségeket, és ebben a megkérdezettek 90 százaléka egyetért.