Előfizetés

Közösen kérik a hiteles tájékoztatást - újságírók nyílt levele a miniszterelnöknek

Népszava
Publikálás dátuma
2021.03.31. 08:00
A Budai Egészségközpont vörös zónája
Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava

"Tisztelt Döntéshozók!

Az egészségügyi dolgozók után önök tudják a leginkább, hogy a koronavírus-járvány életeket veszélyeztető hatása a kórházak falain belül látszik legjobban. Erről azonban a jelenlegi szabályok szerint az orvosok, ápolók nem beszélhetnek szabadon a nyilvánosság előtt; miközben a sajtó munkatársait nem engedik be a kórházakba, így nem tudunk beszámolni arról, mi történik azok falai között. Miért gond ez? A járvány alatti kórházi munka bemutatásának fontosságát több országban is felismerték. Forgattak, illetve készítettek számos írásos riportot Covid-osztályokon – a teljesség igénye nélkül – az Egyesült Királyságban, az USA-ban, Írországban, Németországban, Romániában, Szlovákiában, Kínában, Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában és Ausztráliában. Magyar nyelven eddig csak a Székelyudvarhelyi Városi Kórház, a dunaszerdahelyi kórház munkájába pillanthattunk be, illetve a Népszava jutott be a Budai Egészségközpont vörös zónájába. Magyarországon azonban továbbra is csak falakba ütközik minden szerkesztőség, amely felelősen, a társadalmi érdeknek megfelelően szeretne beszámolni a járványhelyzetről és a kórházak leterheltségéről.
Az információhiánynak súlyos következményei vannak. Mivel ezeket az információkat – a kórházban tapasztalható valós állapotokat bemutató anyagok elkészülésének megakadályozásával – elzárja a kormány és az Operatív Törzs az emberektől, sokan még mindig lekicsinylik a járvány veszélyeit, nem tartják be a védelmi intézkedéseket, ez pedig csak még több megbetegedéshez, ezen keresztül pedig a járvány súlyosbodásához vezet. A levelet aláíró szerkesztőségek ezért a következőket kérik a kormánytól és az Operatív Törzstől: 1. Engedjék be az újságírókat és forgatócsoportokat magyarországi kórházak Covid-osztályaira és az oltópontokra, természetesen úgy, hogy a sajtó munkatársai teljes mértékben tiszteletben tartják az egészségügyi dolgozók és a betegek emberi méltóságát! 2. Tegyék lehetővé, hogy az egészségügyi dolgozók szabadon nyilatkozzanak a kórházakban tapasztalható állapotokról a publikumnak! Hadd nyilatkozzanak a sajtónak végre arccal-névvel a frontvonalban dolgozó ápolók és orvosok, hogy ne „nevük elhallgatását kérő forrásokra” hivatkozva kelljen beszámolnunk a valódi helyzetről. 3. Alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy a kormány és az Operatív Törzs 0-24-ben valódi tájékoztatást nyújtson a sajtónak, ez ugyanis jelenleg nem valósul meg. Alakuljon külön csoport az Operatív Törzsnél és az NNK-nál a sajtó alapos tájékoztatására! Az Operatív Törzs sajtótájékoztatóit tartsák meg az újságírók jelenlétében – akár online, akár a járvány elleni védekezésre való tekintettel szabadtéri helyszínen! Várjuk válaszukat ezekre a kérésekre: 24.hu 444 Azonnali Átlátszó BaHír Borsod24 Debreciner Egri Ügyek Hvg.hu Jelen Jövő TV KecsUP Klubrádió Kpsvr.hu Magyar Hang Mérce Mfor Népszava Partizán Privátbankár Piac & Profit RTL Híradó Szabad Pécs Telex Ugytudjuk.hu Válasz Online"

Korai az iskolanyitás: még mindig sok a nyitott kérdés

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.03.31. 07:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Csütörtökön kezdődhet a pedagógusok, óvodai, általános és középiskolai dolgozók kampányszerű oltása, de több lényeges kérdésre továbbra sincs egyértelmű válasz.
Nem tudni például azt sem, mi lesz azokkal, akiknél csak a hétfői regisztrációs határidő után derül ki, hogy véletlenül rosszul adták meg adataikat, ezért nem volt érvényes regisztrációjuk. Feltételezhető, hogy ők kiesnek az oltási kampányból, s majd csak egy későbbi időpontban kerülhetnek sorra. Az is kérdéses, hogy a kormány által tervezett időpontban, április 19-én valóban biztonsággal ki lehet-e nyitni az oktatási-nevelési intézményeket, az első oltást megkapó dolgozókban addigra kialakulhat-e egy részleges, ám a súlyos megbetegedés ellen hatékony védettség? Orbán Viktor miniszterelnök szerint nyolc-kilenc nap is elég, ám ez ellentmond a korábbi tájékoztatásoknak, s a miniszterelnök kijelentését még egyetlen szakértő sem erősítette meg. Érdeklődtünk az operatív törzsnél és az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, de válaszokat nem kaptunk. Ugyanakkor Duda Ernő virológus-immunológus és Balkányi László, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ korábbi tudásmérnöke szerint nyolc-kilenc napnál több időre van szükség. Az oktatási szakszervezetekkel közös keddi nyilatkozatukban az olvasható, akár két-három hétre is szükség lehet, amíg az immunrendszer megfelelően reagál és kitermeli az ellenanyagokat, s arra kérik a kormányt, ne ragaszkodjanak egy olyan újranyitási dátumhoz, amikor az oktatásban dolgozók sokaságának védettsége még biztosan nem elégséges. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete március 19. és 25. között felmérést is készített a vírus elleni védelemről, melyet több mint ötezer nevelés-oktatásban dolgozó töltött ki. Az eredményekből kiderült, hogy a felmérésben résztvevők többsége csak akkor kész arra, hogy visszatérjen a hagyományos munkarendbe dolgozni, amennyiben úgy oltják be, hogy a visszatérés időpontjára bizonyosan kialakul a védettsége. A válaszadók 75,5 százaléka tart attól, hogy néhány héten belül hagyományos munkarendben kelljen visszamennie dolgozni. Arra a kérdésre, mit tennének, ha utasítanák őket, hogy visszatérjenek az intézménybe, a válaszadók 30,3 százaléka úgy felelt, teljesítené az utasítást. Ugyanakkor majdnem ennyien (29,6 százalék) jelezték, hogy akár sztrájkban is hajlandók lennének részt venni. Az ország neves középiskoláinak vezetőit tömörítő Élenjáró Gimnáziumok Igazgatóinak Grémiuma is azt javasolja, az iskolák csak akkor nyissák meg kapuikat, ha már védettek a vakcinát igénylő dolgozók. Emellett arra is felhívták a figyelmet, hogy az elmúlt év komoly mentális terhelést jelentett a diákoknak, és jelentős tudásbeli hiányosságok is mutatkozhatnak az idén érettségiző évfolyamnál. Ezért arra kérik a kormányt, fontolja meg, miként lehetne méltányos módon kompenzálni az idén rendes érettségi vizsgát tevő évfolyam hátrányát.

Pfizerrel oltják a pedagógusokat

 Várhatóan április 1-jén, 2-án és 3-án oltják be első ütemben azokat az óvodai, általános iskolai és gimnáziumi pedagógusokat, akik március 24-ig regisztráltak a koronavírus elleni vakcinára – jelentette be György István államtitkár, az országos oltási munkacsoport vezetője az operatív törzs keddi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: három napon át 101 kórházban 426 oltóponton várják majd a pedagógusokat reggel hét és este hét óra között, akiket a kedden érkezett Pfizer vakcina-szállítmányból oltanak be. A második ütemre a húsvét utáni héten, április 8. és 10. között kerülhet sor, erre lehetett hétfő éjfélig regisztrálni. Az oltásra összesen mintegy 180 ezer köznevelésben dolgozó, 30 ezer középfokú szakképző intézményben dolgozó és 13 ezer bölcsődei dolgozó jogosult.

Rászorulók az utolsó padban

Doros Judit
Publikálás dátuma
2021.03.31. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Hiába érkezett online a tananyag, a hátrányos helyzetű falvakban a gyerekek jó része megfelelő internet és digitális eszköz híján lemaradt a tanulásban. Van, akinek az egész tanévet meg kellene ismételnie emiatt.
A hetedik osztályos Lakatos Rózsa egyedül ült a halmajugrai általános iskola egyik osztályának padjában: dolgozatot írt, amit internet híján nem tudott odahaza elkészíteni. A lány jó fejű, hármas-négyes tanuló, de nagyon szerény körülmények között él. Édesanyja elhagyta, édesapjáról nem tudnak. Csecsemőkora óta a nagymamája neveli, aki korábban takarítóként dolgozott a közeli visontai hőerőműben, de a rendszerváltás után többekkel együtt őt is elküldték. Időközben krónikus beteg lett, a „normális” munkaerőpiacon már nem tud elhelyezkedni, alkalmi megbízásokból és közmunkából tartja el a kislányt és magát. Egészségi állapotának megfelelő közmunka az utóbbi hónapokban nem indult, így csak álláskeresési támogatást kapott, havonta huszonkétezer-ötszáz forintot. Ehhez jön még az unokája után járó családi pótlék, nagyjából tizenkétezer forint, így havonta ketten kevesebb, mint harmincötezer forintból élnek. Ottjártunkkor a hűtő üresen tátongott, a meleget adó sparhelt nem égett: a múlt heti szélvihar a kéménybe sodort egy omladozó téglát, ami elzárta a nyílást, a kályha csak füstöl, így inkább nem gyújtanak be. – Választanom kellett, hogy vagy a számlákat fizetem be, és akkor lesz vizünk, vagy az internetet, s akkor a kislány tud tanulni – mondta Lakatos Erzsébet. Előbbit választotta. Lehet, hogy később kompenzációból visszakapnák az internetre a kormány által megígért pénzt, ők azonban nincsenek abban a helyzetben, hogy „hitelezzenek” az államnak, akár csak néhány hétig is. Halmajugrán a nagyjából ezerháromszáz fős lakosság 98 százaléka roma, a Heves megyei településen háromszáz általános iskolás korú gyerek él. Okostelefon szinte minden családban van, sőt olyan ház is akad, ahol a gyerekek mindegyike rendelkezik egy-egy ilyen készülékkel, de sokkal jellemzőbb, hogy egyetlen mobiltelefont használ olykor öt-hat gyerek is arra, hogy délelőttönként kövesse a tananyagot az interneten. Ez szinte lehetetlen küldetés, a másodikosok más tempóban és mást tanulnak, mint a hatodikosok, nem lehet egyik gyerektől a másikig „dobálni” a telefont, emiatt van, aki csak „testben” van jelen az online órákon, épp arra a pár percre, amíg hozzájut a készülékhez. Lakatos Imre, aki bontásokat vállal a környéken, és ezzel tartja el a családját, azt mondja: neki egy másodikos, egy negyedikes, és egy hatodikos fia van, korábban karácsonyra vagy születésnapra mindannyian kaptak mobiltelefont, ők pedig előfizetnek vezetékes internetre, amit wifin keresztül osztanak meg. Szülőként azt látja, hogy a helyi iskola könnyebb feladatokat ad a legidősebb gyereknek, mint a másik két nebulónak, aki a szomszéd faluba, egy magasabb követelményeket állító iskolába jár, de szerinte a távoktatás minden olyan kisgyereknek nehéz, aki megszokta, hogy a tanító néni közvetlenül is foglalkozik vele, a saját ritmusában. Lakatos Rózsának mégis szerencséje van, a halmajugrai független polgármester, a szintén roma származású, jogi végzettségű Lakatos Rozália ugyanis az elmúlt hetekben körkérdésben mérte fel, kinek okoz tanulási nehézséget a laptop vagy az okostelefon hiánya. Korábban azt is felvetette, hogy a szülők mondjanak le egy bizonyos időre az egyébként nekik juttatott szociális segélyről, vagy egyéb támogatásról, és ennek fejében az önkormányzat mindenkinek vásárol egy-egy tabletet, de erre végül a többség nemmel válaszolt, ami azt jelenti, hogy még egy ilyen faluban is akad szinte minden háztartásban legalább egy okostelefon, vagy tablet. Más kérdés, hogy ehhez milyen technikai háttér kapcsolódik, hiszen Halmajugrán például még mindig nem sikerült kiépíteni az államilag megígért széles sávú internetet. A polgármester végül a valóban rászoruló négy családnak vásárolt egy-egy tabletet, a hozzá való feltöltőkártyás mobilcsomaggal, s egy ilyen jutott el ottjártunkkor Lakatos Rózsához is, akinek családja még az itteni átlagnál is jóval szegényebb. Neki mostantól már nem a nagyanyjával kell osztoznia a pici okostelefonon, ha be akar kapcsolódni a tanórákba, és az iskolában sem kell egyedül ülnie a padban feladatokat oldva, a szegénység bélyegével. A lány csecsemőgondozónak készül, már ki is nézett egy bentlakásos egri középiskolát, ahová majd felvételizni szeretne jövőre. Azt mondja, a tizenhárom fős osztályából hárman-négyen követik majd a példáját, a legtöbben azonban nem akarnak tovább tanulni: maradnak otthon a szülőkkel, és közmunkásként, vagy egy építőbrigádba betársulva képzelik el a jövőjüket. 

Sokaknak évet kellene ismételni

„Nagyon nehéz. Nincs nekünk ehhez semmink. Kértük, hogy füzetbe küldjenek feladatokat" - így értékelték a szülők a koronavírus miatt bevezetett digitális oktatást azon a hat, hátrányos helyzetű dél-borsodi településen, ahol K. Nagy Emese az egri Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja, a hejőkeresztúri általános iskola vezetője végzett kérdőíves kutatást az online oktatás nehézségeiről. A beszámolók szerint volt, ahol kezdetben csak egy telefon állt rendelkezésre, bár idővel az iskola biztosított minden gyereknek tabletet. - Van bennük akarat … tudják, hogy felelősségük van. De mennének nagyon iskolába. Sokan azt hinnék, hogy a gyerekek örülnek ennek, pedig nem így van. Legszívesebben mennének - ilyen vélemény is volt a felmérésben, kiemelve, hogy sok szülő csak most szembesül azzal, mekkora munkát látnak el a pedagóusok az oktatás során. "Most tudjuk meg igazán, hogy önöknek nagyon nagy erő és kitartás kell ehhez a szakmához … én csak pici pontocska vagyok, csak picit kóstolgatok, de ez napi 8 órán keresztül hatalmas nagy dolog”. Noha a felmérés nem tekinthető reprezentatívnak, megállapításaik jórészt igazak az ország valamennyi olyan településére, ahol 50-80 százalékban hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek járnak általános iskolába. - A válaszokból kitűnt, hogy a szülők nehezebben vették az akadályokat, mint a gyerekek. Nem voltak, nem is lehetettek felkészülve az online módon szervezett oktatásra, s ez a hiányosság nem csak az eszközök kezelésének nehézségében mutatkozott meg, hanem sok esetben az eszközök hiányában is. A tanulók 42 százaléka nem rendelkezett megfelelő eszközzel, de a 762 iskolásból 83 tanulónak és családjának, tehát körülbelül minden tizedik gyereknek nem volt még telefonja sem. A családok szegénysége rányomta a tanulók iskolai haladására a bélyegét, amiből látni, hogy a digitális szakadék átugrása rendkívül nehéz, illetve szinte behozhatatlan hátrányt jelent a szegény családok gyermekei számára – állapította meg a tavaly októberi felmérés. K. Nagy Emese szerint a helyzet idén tavaszra némileg javult, nemcsak a felszereltségben, de abban is, hogy a tanárok és a gyerekek is rutinosabbá váltak, könnyebben birkóznak meg az online oktatás kihívásaival. E falvakban a szülők kezdetben rendkívül soknak, és a gyerekek számára megerőltetőnek találták a pedagógusok által kijelölt feladatok mennyiségét, de az intézményvezetők később ezt igyekeztek szabályozni, csökkentették a feladatokat és rövidítették a tanulási időt. Ennek ellenére továbbra is igaz, hogy Sajókazán, Baktatéken, Halmajugrán vagy más, hozzájuk hasonló hátrányos településen a szülők többsége nem képes a gyermekének a tanulásban segíteni. A kutatásból kitűnik, hogy a hátrányos helyzetű iskolák pedagógusai úgy vélik, a lehetőségekhez mérten sikeresen oldották meg a feladatot, ugyanakkor az is egyértelművé vált, hogy számos olyan problémával találták szemben magukat, amelyekre a felkészülés a vírus terjedésének időszakában már lehetetlennek bizonyult. A felmérés végkövetkeztetése mindennek ellenére az, hogy a pedagógusok, a diákok és némiképp a szülők is előrelépést tettek a digitális eszközök használatában, s ez nagy valószínűséggel hatással lesz az oktatásra, innovációkat vagy akár reformokat is elindíthat. A pedagógusok mindennek ellenére sok gyermek esetében nem tudták átugrani a digitális szakadékot, s kérdés, hogy a krízis elmúltával hogyan tudják majd ezt a leszakadást kezelni, a lemaradást behozni, a tanulókat felzárkóztatni – tették hozzá. A Népszavának egy oktatási szakértő ezzel kapcsolatban annyit mondott: a nagyjából nyolcszázezer hazai általános iskolai tanuló tíz százalékának, vagyis nyolcvanezer gyereknek újból meg kellene ismételnie az adott tanévet, mert a tanulási nehézségek miatt számukra egész egyszerűen „kiesett” az a tananyag, amit digitálisan kellett volna elsajátítani.