Előfizetés

Rászorulók az utolsó padban

Doros Judit
Publikálás dátuma
2021.03.31. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Hiába érkezett online a tananyag, a hátrányos helyzetű falvakban a gyerekek jó része megfelelő internet és digitális eszköz híján lemaradt a tanulásban. Van, akinek az egész tanévet meg kellene ismételnie emiatt.
A hetedik osztályos Lakatos Rózsa egyedül ült a halmajugrai általános iskola egyik osztályának padjában: dolgozatot írt, amit internet híján nem tudott odahaza elkészíteni. A lány jó fejű, hármas-négyes tanuló, de nagyon szerény körülmények között él. Édesanyja elhagyta, édesapjáról nem tudnak. Csecsemőkora óta a nagymamája neveli, aki korábban takarítóként dolgozott a közeli visontai hőerőműben, de a rendszerváltás után többekkel együtt őt is elküldték. Időközben krónikus beteg lett, a „normális” munkaerőpiacon már nem tud elhelyezkedni, alkalmi megbízásokból és közmunkából tartja el a kislányt és magát. Egészségi állapotának megfelelő közmunka az utóbbi hónapokban nem indult, így csak álláskeresési támogatást kapott, havonta huszonkétezer-ötszáz forintot. Ehhez jön még az unokája után járó családi pótlék, nagyjából tizenkétezer forint, így havonta ketten kevesebb, mint harmincötezer forintból élnek. Ottjártunkkor a hűtő üresen tátongott, a meleget adó sparhelt nem égett: a múlt heti szélvihar a kéménybe sodort egy omladozó téglát, ami elzárta a nyílást, a kályha csak füstöl, így inkább nem gyújtanak be. – Választanom kellett, hogy vagy a számlákat fizetem be, és akkor lesz vizünk, vagy az internetet, s akkor a kislány tud tanulni – mondta Lakatos Erzsébet. Előbbit választotta. Lehet, hogy később kompenzációból visszakapnák az internetre a kormány által megígért pénzt, ők azonban nincsenek abban a helyzetben, hogy „hitelezzenek” az államnak, akár csak néhány hétig is. Halmajugrán a nagyjából ezerháromszáz fős lakosság 98 százaléka roma, a Heves megyei településen háromszáz általános iskolás korú gyerek él. Okostelefon szinte minden családban van, sőt olyan ház is akad, ahol a gyerekek mindegyike rendelkezik egy-egy ilyen készülékkel, de sokkal jellemzőbb, hogy egyetlen mobiltelefont használ olykor öt-hat gyerek is arra, hogy délelőttönként kövesse a tananyagot az interneten. Ez szinte lehetetlen küldetés, a másodikosok más tempóban és mást tanulnak, mint a hatodikosok, nem lehet egyik gyerektől a másikig „dobálni” a telefont, emiatt van, aki csak „testben” van jelen az online órákon, épp arra a pár percre, amíg hozzájut a készülékhez. Lakatos Imre, aki bontásokat vállal a környéken, és ezzel tartja el a családját, azt mondja: neki egy másodikos, egy negyedikes, és egy hatodikos fia van, korábban karácsonyra vagy születésnapra mindannyian kaptak mobiltelefont, ők pedig előfizetnek vezetékes internetre, amit wifin keresztül osztanak meg. Szülőként azt látja, hogy a helyi iskola könnyebb feladatokat ad a legidősebb gyereknek, mint a másik két nebulónak, aki a szomszéd faluba, egy magasabb követelményeket állító iskolába jár, de szerinte a távoktatás minden olyan kisgyereknek nehéz, aki megszokta, hogy a tanító néni közvetlenül is foglalkozik vele, a saját ritmusában. Lakatos Rózsának mégis szerencséje van, a halmajugrai független polgármester, a szintén roma származású, jogi végzettségű Lakatos Rozália ugyanis az elmúlt hetekben körkérdésben mérte fel, kinek okoz tanulási nehézséget a laptop vagy az okostelefon hiánya. Korábban azt is felvetette, hogy a szülők mondjanak le egy bizonyos időre az egyébként nekik juttatott szociális segélyről, vagy egyéb támogatásról, és ennek fejében az önkormányzat mindenkinek vásárol egy-egy tabletet, de erre végül a többség nemmel válaszolt, ami azt jelenti, hogy még egy ilyen faluban is akad szinte minden háztartásban legalább egy okostelefon, vagy tablet. Más kérdés, hogy ehhez milyen technikai háttér kapcsolódik, hiszen Halmajugrán például még mindig nem sikerült kiépíteni az államilag megígért széles sávú internetet. A polgármester végül a valóban rászoruló négy családnak vásárolt egy-egy tabletet, a hozzá való feltöltőkártyás mobilcsomaggal, s egy ilyen jutott el ottjártunkkor Lakatos Rózsához is, akinek családja még az itteni átlagnál is jóval szegényebb. Neki mostantól már nem a nagyanyjával kell osztoznia a pici okostelefonon, ha be akar kapcsolódni a tanórákba, és az iskolában sem kell egyedül ülnie a padban feladatokat oldva, a szegénység bélyegével. A lány csecsemőgondozónak készül, már ki is nézett egy bentlakásos egri középiskolát, ahová majd felvételizni szeretne jövőre. Azt mondja, a tizenhárom fős osztályából hárman-négyen követik majd a példáját, a legtöbben azonban nem akarnak tovább tanulni: maradnak otthon a szülőkkel, és közmunkásként, vagy egy építőbrigádba betársulva képzelik el a jövőjüket. 

Sokaknak évet kellene ismételni

„Nagyon nehéz. Nincs nekünk ehhez semmink. Kértük, hogy füzetbe küldjenek feladatokat" - így értékelték a szülők a koronavírus miatt bevezetett digitális oktatást azon a hat, hátrányos helyzetű dél-borsodi településen, ahol K. Nagy Emese az egri Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja, a hejőkeresztúri általános iskola vezetője végzett kérdőíves kutatást az online oktatás nehézségeiről. A beszámolók szerint volt, ahol kezdetben csak egy telefon állt rendelkezésre, bár idővel az iskola biztosított minden gyereknek tabletet. - Van bennük akarat … tudják, hogy felelősségük van. De mennének nagyon iskolába. Sokan azt hinnék, hogy a gyerekek örülnek ennek, pedig nem így van. Legszívesebben mennének - ilyen vélemény is volt a felmérésben, kiemelve, hogy sok szülő csak most szembesül azzal, mekkora munkát látnak el a pedagóusok az oktatás során. "Most tudjuk meg igazán, hogy önöknek nagyon nagy erő és kitartás kell ehhez a szakmához … én csak pici pontocska vagyok, csak picit kóstolgatok, de ez napi 8 órán keresztül hatalmas nagy dolog”. Noha a felmérés nem tekinthető reprezentatívnak, megállapításaik jórészt igazak az ország valamennyi olyan településére, ahol 50-80 százalékban hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek járnak általános iskolába. - A válaszokból kitűnt, hogy a szülők nehezebben vették az akadályokat, mint a gyerekek. Nem voltak, nem is lehetettek felkészülve az online módon szervezett oktatásra, s ez a hiányosság nem csak az eszközök kezelésének nehézségében mutatkozott meg, hanem sok esetben az eszközök hiányában is. A tanulók 42 százaléka nem rendelkezett megfelelő eszközzel, de a 762 iskolásból 83 tanulónak és családjának, tehát körülbelül minden tizedik gyereknek nem volt még telefonja sem. A családok szegénysége rányomta a tanulók iskolai haladására a bélyegét, amiből látni, hogy a digitális szakadék átugrása rendkívül nehéz, illetve szinte behozhatatlan hátrányt jelent a szegény családok gyermekei számára – állapította meg a tavaly októberi felmérés. K. Nagy Emese szerint a helyzet idén tavaszra némileg javult, nemcsak a felszereltségben, de abban is, hogy a tanárok és a gyerekek is rutinosabbá váltak, könnyebben birkóznak meg az online oktatás kihívásaival. E falvakban a szülők kezdetben rendkívül soknak, és a gyerekek számára megerőltetőnek találták a pedagógusok által kijelölt feladatok mennyiségét, de az intézményvezetők később ezt igyekeztek szabályozni, csökkentették a feladatokat és rövidítették a tanulási időt. Ennek ellenére továbbra is igaz, hogy Sajókazán, Baktatéken, Halmajugrán vagy más, hozzájuk hasonló hátrányos településen a szülők többsége nem képes a gyermekének a tanulásban segíteni. A kutatásból kitűnik, hogy a hátrányos helyzetű iskolák pedagógusai úgy vélik, a lehetőségekhez mérten sikeresen oldották meg a feladatot, ugyanakkor az is egyértelművé vált, hogy számos olyan problémával találták szemben magukat, amelyekre a felkészülés a vírus terjedésének időszakában már lehetetlennek bizonyult. A felmérés végkövetkeztetése mindennek ellenére az, hogy a pedagógusok, a diákok és némiképp a szülők is előrelépést tettek a digitális eszközök használatában, s ez nagy valószínűséggel hatással lesz az oktatásra, innovációkat vagy akár reformokat is elindíthat. A pedagógusok mindennek ellenére sok gyermek esetében nem tudták átugrani a digitális szakadékot, s kérdés, hogy a krízis elmúltával hogyan tudják majd ezt a leszakadást kezelni, a lemaradást behozni, a tanulókat felzárkóztatni – tették hozzá. A Népszavának egy oktatási szakértő ezzel kapcsolatban annyit mondott: a nagyjából nyolcszázezer hazai általános iskolai tanuló tíz százalékának, vagyis nyolcvanezer gyereknek újból meg kellene ismételnie az adott tanévet, mert a tanulási nehézségek miatt számukra egész egyszerűen „kiesett” az a tananyag, amit digitálisan kellett volna elsajátítani.   

VIP-sziget és betonvályú a Ligetben

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.03.31. 06:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Elit rendezvényhely lehet a Városligeti tó tervezett új szigete. Az érintett területen most egyetlen Fidesz közeli kézben lévő étterem működik.
A városligeti parkfelújítás beígért nagy dobása – az öt évvel ezelőtt kiírt tájépítészeti pályázatot elnyerő Garten Studio tervei szerint – az 1894-ben megszüntetett Páva-sziget visszaállítása és a Vajdahunyad várának körbecsónakázhatóvá tétele lenne. Ám ehhez jelentős átalakításokra lenne szükség az építkezésekkel amúgy is agyonterhelt Városligetben. Ki kellene alakítani egy új 700 méter hosszú, 9 méter széles csatornaágat, amely összeköti a jelenlegi Állatkert melletti Felső-tavat a Városligeti körút alatt a Vajdahunyad várának árkával. Ez nem egyszerű feladat, hiszen az új csatorna keresztezi a kisföldalatti nyomvonalát, a Kós Károly sétányt, ráadásul át kell hidalni a Felső-tó és Műjégpálya területén lévő Alsó-tó közötti mintegy 4 méter szintkülönbséget is. Ezt a Felső-tóból ismert lépcsős rendszerekkel és csobogókkal oldanák meg, amelyek egész éves működtetése a vízkeringetéshez szükséges berendezésekkel együtt komoly költséget jelent majd. A tó – a műjégpálya területét leszámítva – egész évben vízzel borított lesz és vízfelülete 6,5 hektárra nő. (Ez azért is lényeges, mert a tó felülete beleszámít a park Baán László miniszteri biztos által sokszor hangoztatott zöldterületi növekménybe.) A tómeder a jövőben sem lesz természetes, továbbra is mesterséges aljzatot kap, mivel a városligeti talaj olyan jó vízelvezető, hogy meleg nyarakon biztosan kiszáradna. A betonmedret a Széchenyi Gyógyfürdő használt termálvizével töltenék fel. A jó vízminőség folyamatos fenntartása érdekében a víz 5 százalékát folyamatosan cserélni és forgatni kell. A pangó víz ugyanis könnyen megfertőződik, algásodik és büdösödik. A létrejövő új szigetre négy új hídon át lehet majd bejutni, amelyek közül kettő autóval is járható lesz. Kissé meglepő módon mobilgát is épül a tóba, amellyel a műjégpálya területét választják le ősztől-tavaszig. A tó átépítését eredetileg 2019-ben kezdték volna meg, de a múzeumokhoz hasonlatosan ez is megcsúszott. Az építés és a beüzemelés legalább két évig tart. A legutolsó fellelhető átadási dátum 2023.  - A Városliget Zrt. arra hivatkozva építené vissza a szigetet, hogy az szerepelt a Liget Nebbien Henrik által rajzol eredeti tervein. Igen, azon valóban volt egy tó, csakhogy az akkor még egy természetes tómeder volt és egy patak táplálta, amit a Millenniumra betemettek. A mostani tervek nem egy patakról, hanem egy új betonvályúról szólnak, amelyben árammal keringetik a vizet. A kiszolgáló műszaki berendezések telepítése és a nagy kiterjedésű partrendezés pedig szinte bizonyosan elpusztítja a parton álló 150-180 éves platánokat és a mocsárciprusokat – háborog Garay Klára. A Podmaniczky-díjas városvédő arra is felhívja a figyelmet, hogy az új sziget elsősorban rendezvényhelyszín lesz, amelyet könnyen le lehet majd zárni és belépőjegyessé tenni afféle VIP rendezvényterületként.  A csatornával leválasztani kívánt területen, a Páva-szigeten jelenleg egyetlen vendéglátóhely van, a Nyereg, amelynek egyik tulajdonosa az a Papcsák Ferenc, akinek zuglói polgármestersége idején kapta meg az éttermet birtokló cég a bérleti jogot 18 évre, méghozzá nagyon kedvező feltételekkel. Papcsák azóta a cég kisebbségi tulajdonosává avanzsált és a 24.hu beszámolója szerint milliókat keres az éttermen. Teljesen véletlen egybeesésként éppen ő nyújtotta be annak idején a Városliget kormányzati einstandjára vonatkozó törvényjavaslatot.

Újabb csaták várhatóak

Fogytán a kormány türelme a Liget Projekttel kapcsolatban. Erre utalnak Baán László egymást követő nyilatkozatai a kormánypárti médiában, szerinte a főváros szakmai alapú tárgyalásokra sem hajlandó, így „ebből a helyzetből csak egy jó kormány–főváros megállapodással lehetne kikerülni”. Erre a kabinet szerinte „hajlandó is lenne”. Mindezek után nem is annyira nagy meglepetés, hogy a kormányoldal egy Városliget beépítésével foglalkozó szabizottság felállítására tett javaslatot. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának legutóbbi ülésén Fürjes Balázs Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár mindenféle előzetes egyeztetés nélkül próbált lenyomni egy erről szó határozati javaslatot a városvezetés torkán. Fürjes hangsúlyozta: közösségi tervezésben gondolkodnak. Ám korábbi tapasztalataik alapján ezt Karácsonyék nem hitték el. Nem hiába mondta azt főpolgármester az egyik közgyűlési vitában, hogy „elmentünk a falig, sőt a ligetvédők szerint azon is túl”. Az ellenzéki városvezetésnek nehéz lenne bármiféle új engedményt elfogadtatni. A kormány a választások után tett ígéretével – mely szerint nem építenek olyat, amit az budapestiek nem támogatnak – ellentétben soha egy percre sem tett le a Liget Projekt megvalósításáról. Előbb a főváros által elrendelt változtatási tilalmat, majd az új Városliget Építési Szabályzatot (VÉSZ) írta felül egy kormányrendelettel. A kormányzati figyelmet jól jelzi, hogy a park megújítására eredetileg 15 milliárdot szántak, amit tavaly megtoldottak 3,9 milliárddal, de közben a beruházás egészének költségvetése 357 milliárdra kúszott fel a kezdeti 150 milliárdos összegről. Így a parkfelújításra fordított pénz arányaiban még inkább eltörpül a projekt egészéhez képest, ráadásul ennek jórészét elviszi a tó grandiózus átalakítása.

Hiába ünnepel Orbán, messze van még a védettség

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.03.31. 06:00

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A nyitáshoz kevés lesz 2,5 millió beoltott ember a szakemberek szerint, pedig a miniszterelnök erre a számra alapozza nagyszabású terveit.
„Kétmillió honfitársunk beoltva. Még egy lépés előre” - ünnepelt tegnap videóposztjában az Üzbegisztánban tárgyaló miniszterelnök. A Népszavának nyilatkozó járványügyi szakemberek viszont semmi okot nem látnak a megkönnyebbülésre. A megbetegedési adatok változatlanul nagyon rosszak: soha nem volt még ilyen magas az aktív fertőzöttek (222 ezer), a kórházban ápoltak (12553 fő), a lélegeztetőgépen lévők (1529 fő) száma. Az elhunytak száma (274) a járvány berobbanása óta a második legnagyobb. Így biztosnak látszik, hogy nagyon távol vagyunk a józan nyitástól. Orbán Viktor miniszterelnök két hete a közszolgálati rádiónak adott interjújában beszélt arról, ha beoltottunk két és fél millió embert, „el lehet kezdeni az újranyitást.” Megfejthetetlen, hogy a miniszterelnök honnan vette, hogy 2,5 millió beoltottal lesz a kellő védettsége az országnak – reagált lapunknak Ócsai Lajos, az egykori ÁNTSZ járványügyi főosztályvezetője. A szakember szerint ez az átoltottság az eredeti vuhani vírus esetében igaz is lehetne, de a brit-variánsa intenzívebben terjed, a jelenlegi járvány megállításához legalább 7 millió vakcina beadására van szükség. Ócsai Lajos szerint, ha a 2,5 millió oltott után kezdjük el a nyitást, annak még ára lesz. Az új vírusvariánsok - de ezek közül is a brit - sokkal fertőzőképesebbek, sokkal súlyosabb megbetegedést okoznak. A szakember szerint a miniszterelnöknek az az állítása is magyarázatra szorul, a pedagógusok a napokban zajló oltásuk után 8-9 nap múlva védetté válnak. Ezzel szemben az első oltás után legkorábban három hét múlva alakul ki 80 százalékos védettség, és a második után is el kellene telnie legalább tíz napnak, hogy az érintettek biztonsággal visszaállhassanak a katedrákra. A szakember szerint a járványtan egzakt tudomány, megvannak a maga törvényszerűségei. Az adatok közlésével is egyre több a probléma: miközben az operatív törzs déli hivatalos tájékoztatóján 4609 az új fertőzöttről számolt be Müller Cecília országos tiszti főorvos, néhány órával korábban Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője a Kossuth Rádiónak adott interjújában még „csaknem 8 ezer esetet” említett. Lapunknak egy virológus, akit a járvány várható kimenetelének értékelésére kértünk, azt mondta: képtelenség lenne bármit mondania, mert annyira kevés az adat, és ami van, az is csak fenntartásokkal kezelhető. Példaként említette a tesztelést, amiből még mindig nagyon kevés történik, és az egyik eleme lehetne az elemzésnek.   A Bill Gates alapítványa által támogatott Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME) járványmodellező szakemberei szerint a járvány harmadik hullámának csúcsát április közepére jósolják, a napi halálozások számát pedig 400 felettire. Július elejére pedig 33 ezernél több Covid-halálozásra számítanak. Szerintük a kórházakban április 8-án tetőzhet a járvány, amikor 20-21 ezer beteg szorul majd ápolásra.  –  Eddig említeni sem mertem az IHME által közölt adatokat, mert magam is túlzónak találtam – mondta lapunknak Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakmenedzser. – De mitől is várnánk jobbat, egy éve nincsen normális adatközlés, nem tudtuk megszervezni a lakosság tesztelését, a betegek normális izolációját. Nem figyeltünk oda arra sem, hogy ha valaki igazoltan pozitív, legyen a karanténja alatt rendesen ellátva, tudjon mit enni és legyen valaki, aki a gyógyszereit elhozza. Mint mondta: felháborító, hogy a szakminiszter, Kásler Miklós azt meri mondani, hogy meg se rendültek a kórházaink a terhelés alatt. Szerinte el kéne mennie az intenzív osztályokra, ahol levegőért kapkodó 30 éves emberek lógnak az oxigén csöveken.