Előfizetés

Korai az iskolanyitás: még mindig sok a nyitott kérdés

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.03.31. 07:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Csütörtökön kezdődhet a pedagógusok, óvodai, általános és középiskolai dolgozók kampányszerű oltása, de több lényeges kérdésre továbbra sincs egyértelmű válasz.
Nem tudni például azt sem, mi lesz azokkal, akiknél csak a hétfői regisztrációs határidő után derül ki, hogy véletlenül rosszul adták meg adataikat, ezért nem volt érvényes regisztrációjuk. Feltételezhető, hogy ők kiesnek az oltási kampányból, s majd csak egy későbbi időpontban kerülhetnek sorra. Az is kérdéses, hogy a kormány által tervezett időpontban, április 19-én valóban biztonsággal ki lehet-e nyitni az oktatási-nevelési intézményeket, az első oltást megkapó dolgozókban addigra kialakulhat-e egy részleges, ám a súlyos megbetegedés ellen hatékony védettség? Orbán Viktor miniszterelnök szerint nyolc-kilenc nap is elég, ám ez ellentmond a korábbi tájékoztatásoknak, s a miniszterelnök kijelentését még egyetlen szakértő sem erősítette meg. Érdeklődtünk az operatív törzsnél és az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, de válaszokat nem kaptunk. Ugyanakkor Duda Ernő virológus-immunológus és Balkányi László, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ korábbi tudásmérnöke szerint nyolc-kilenc napnál több időre van szükség. Az oktatási szakszervezetekkel közös keddi nyilatkozatukban az olvasható, akár két-három hétre is szükség lehet, amíg az immunrendszer megfelelően reagál és kitermeli az ellenanyagokat, s arra kérik a kormányt, ne ragaszkodjanak egy olyan újranyitási dátumhoz, amikor az oktatásban dolgozók sokaságának védettsége még biztosan nem elégséges. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete március 19. és 25. között felmérést is készített a vírus elleni védelemről, melyet több mint ötezer nevelés-oktatásban dolgozó töltött ki. Az eredményekből kiderült, hogy a felmérésben résztvevők többsége csak akkor kész arra, hogy visszatérjen a hagyományos munkarendbe dolgozni, amennyiben úgy oltják be, hogy a visszatérés időpontjára bizonyosan kialakul a védettsége. A válaszadók 75,5 százaléka tart attól, hogy néhány héten belül hagyományos munkarendben kelljen visszamennie dolgozni. Arra a kérdésre, mit tennének, ha utasítanák őket, hogy visszatérjenek az intézménybe, a válaszadók 30,3 százaléka úgy felelt, teljesítené az utasítást. Ugyanakkor majdnem ennyien (29,6 százalék) jelezték, hogy akár sztrájkban is hajlandók lennének részt venni. Az ország neves középiskoláinak vezetőit tömörítő Élenjáró Gimnáziumok Igazgatóinak Grémiuma is azt javasolja, az iskolák csak akkor nyissák meg kapuikat, ha már védettek a vakcinát igénylő dolgozók. Emellett arra is felhívták a figyelmet, hogy az elmúlt év komoly mentális terhelést jelentett a diákoknak, és jelentős tudásbeli hiányosságok is mutatkozhatnak az idén érettségiző évfolyamnál. Ezért arra kérik a kormányt, fontolja meg, miként lehetne méltányos módon kompenzálni az idén rendes érettségi vizsgát tevő évfolyam hátrányát.

Pfizerrel oltják a pedagógusokat

 Várhatóan április 1-jén, 2-án és 3-án oltják be első ütemben azokat az óvodai, általános iskolai és gimnáziumi pedagógusokat, akik március 24-ig regisztráltak a koronavírus elleni vakcinára – jelentette be György István államtitkár, az országos oltási munkacsoport vezetője az operatív törzs keddi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: három napon át 101 kórházban 426 oltóponton várják majd a pedagógusokat reggel hét és este hét óra között, akiket a kedden érkezett Pfizer vakcina-szállítmányból oltanak be. A második ütemre a húsvét utáni héten, április 8. és 10. között kerülhet sor, erre lehetett hétfő éjfélig regisztrálni. Az oltásra összesen mintegy 180 ezer köznevelésben dolgozó, 30 ezer középfokú szakképző intézményben dolgozó és 13 ezer bölcsődei dolgozó jogosult.

VIP-sziget és betonvályú a Ligetben

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.03.31. 06:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Elit rendezvényhely lehet a Városligeti tó tervezett új szigete. Az érintett területen most egyetlen Fidesz közeli kézben lévő étterem működik.
A városligeti parkfelújítás beígért nagy dobása – az öt évvel ezelőtt kiírt tájépítészeti pályázatot elnyerő Garten Studio tervei szerint – az 1894-ben megszüntetett Páva-sziget visszaállítása és a Vajdahunyad várának körbecsónakázhatóvá tétele lenne. Ám ehhez jelentős átalakításokra lenne szükség az építkezésekkel amúgy is agyonterhelt Városligetben. Ki kellene alakítani egy új 700 méter hosszú, 9 méter széles csatornaágat, amely összeköti a jelenlegi Állatkert melletti Felső-tavat a Városligeti körút alatt a Vajdahunyad várának árkával. Ez nem egyszerű feladat, hiszen az új csatorna keresztezi a kisföldalatti nyomvonalát, a Kós Károly sétányt, ráadásul át kell hidalni a Felső-tó és Műjégpálya területén lévő Alsó-tó közötti mintegy 4 méter szintkülönbséget is. Ezt a Felső-tóból ismert lépcsős rendszerekkel és csobogókkal oldanák meg, amelyek egész éves működtetése a vízkeringetéshez szükséges berendezésekkel együtt komoly költséget jelent majd. A tó – a műjégpálya területét leszámítva – egész évben vízzel borított lesz és vízfelülete 6,5 hektárra nő. (Ez azért is lényeges, mert a tó felülete beleszámít a park Baán László miniszteri biztos által sokszor hangoztatott zöldterületi növekménybe.) A tómeder a jövőben sem lesz természetes, továbbra is mesterséges aljzatot kap, mivel a városligeti talaj olyan jó vízelvezető, hogy meleg nyarakon biztosan kiszáradna. A betonmedret a Széchenyi Gyógyfürdő használt termálvizével töltenék fel. A jó vízminőség folyamatos fenntartása érdekében a víz 5 százalékát folyamatosan cserélni és forgatni kell. A pangó víz ugyanis könnyen megfertőződik, algásodik és büdösödik. A létrejövő új szigetre négy új hídon át lehet majd bejutni, amelyek közül kettő autóval is járható lesz. Kissé meglepő módon mobilgát is épül a tóba, amellyel a műjégpálya területét választják le ősztől-tavaszig. A tó átépítését eredetileg 2019-ben kezdték volna meg, de a múzeumokhoz hasonlatosan ez is megcsúszott. Az építés és a beüzemelés legalább két évig tart. A legutolsó fellelhető átadási dátum 2023.  - A Városliget Zrt. arra hivatkozva építené vissza a szigetet, hogy az szerepelt a Liget Nebbien Henrik által rajzol eredeti tervein. Igen, azon valóban volt egy tó, csakhogy az akkor még egy természetes tómeder volt és egy patak táplálta, amit a Millenniumra betemettek. A mostani tervek nem egy patakról, hanem egy új betonvályúról szólnak, amelyben árammal keringetik a vizet. A kiszolgáló műszaki berendezések telepítése és a nagy kiterjedésű partrendezés pedig szinte bizonyosan elpusztítja a parton álló 150-180 éves platánokat és a mocsárciprusokat – háborog Garay Klára. A Podmaniczky-díjas városvédő arra is felhívja a figyelmet, hogy az új sziget elsősorban rendezvényhelyszín lesz, amelyet könnyen le lehet majd zárni és belépőjegyessé tenni afféle VIP rendezvényterületként.  A csatornával leválasztani kívánt területen, a Páva-szigeten jelenleg egyetlen vendéglátóhely van, a Nyereg, amelynek egyik tulajdonosa az a Papcsák Ferenc, akinek zuglói polgármestersége idején kapta meg az éttermet birtokló cég a bérleti jogot 18 évre, méghozzá nagyon kedvező feltételekkel. Papcsák azóta a cég kisebbségi tulajdonosává avanzsált és a 24.hu beszámolója szerint milliókat keres az éttermen. Teljesen véletlen egybeesésként éppen ő nyújtotta be annak idején a Városliget kormányzati einstandjára vonatkozó törvényjavaslatot.

Újabb csaták várhatóak

Fogytán a kormány türelme a Liget Projekttel kapcsolatban. Erre utalnak Baán László egymást követő nyilatkozatai a kormánypárti médiában, szerinte a főváros szakmai alapú tárgyalásokra sem hajlandó, így „ebből a helyzetből csak egy jó kormány–főváros megállapodással lehetne kikerülni”. Erre a kabinet szerinte „hajlandó is lenne”. Mindezek után nem is annyira nagy meglepetés, hogy a kormányoldal egy Városliget beépítésével foglalkozó szabizottság felállítására tett javaslatot. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának legutóbbi ülésén Fürjes Balázs Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár mindenféle előzetes egyeztetés nélkül próbált lenyomni egy erről szó határozati javaslatot a városvezetés torkán. Fürjes hangsúlyozta: közösségi tervezésben gondolkodnak. Ám korábbi tapasztalataik alapján ezt Karácsonyék nem hitték el. Nem hiába mondta azt főpolgármester az egyik közgyűlési vitában, hogy „elmentünk a falig, sőt a ligetvédők szerint azon is túl”. Az ellenzéki városvezetésnek nehéz lenne bármiféle új engedményt elfogadtatni. A kormány a választások után tett ígéretével – mely szerint nem építenek olyat, amit az budapestiek nem támogatnak – ellentétben soha egy percre sem tett le a Liget Projekt megvalósításáról. Előbb a főváros által elrendelt változtatási tilalmat, majd az új Városliget Építési Szabályzatot (VÉSZ) írta felül egy kormányrendelettel. A kormányzati figyelmet jól jelzi, hogy a park megújítására eredetileg 15 milliárdot szántak, amit tavaly megtoldottak 3,9 milliárddal, de közben a beruházás egészének költségvetése 357 milliárdra kúszott fel a kezdeti 150 milliárdos összegről. Így a parkfelújításra fordított pénz arányaiban még inkább eltörpül a projekt egészéhez képest, ráadásul ennek jórészét elviszi a tó grandiózus átalakítása.

Hiába ünnepel Orbán, messze van még a védettség

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.03.31. 06:00

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A nyitáshoz kevés lesz 2,5 millió beoltott ember a szakemberek szerint, pedig a miniszterelnök erre a számra alapozza nagyszabású terveit.
„Kétmillió honfitársunk beoltva. Még egy lépés előre” - ünnepelt tegnap videóposztjában az Üzbegisztánban tárgyaló miniszterelnök. A Népszavának nyilatkozó járványügyi szakemberek viszont semmi okot nem látnak a megkönnyebbülésre. A megbetegedési adatok változatlanul nagyon rosszak: soha nem volt még ilyen magas az aktív fertőzöttek (222 ezer), a kórházban ápoltak (12553 fő), a lélegeztetőgépen lévők (1529 fő) száma. Az elhunytak száma (274) a járvány berobbanása óta a második legnagyobb. Így biztosnak látszik, hogy nagyon távol vagyunk a józan nyitástól. Orbán Viktor miniszterelnök két hete a közszolgálati rádiónak adott interjújában beszélt arról, ha beoltottunk két és fél millió embert, „el lehet kezdeni az újranyitást.” Megfejthetetlen, hogy a miniszterelnök honnan vette, hogy 2,5 millió beoltottal lesz a kellő védettsége az országnak – reagált lapunknak Ócsai Lajos, az egykori ÁNTSZ járványügyi főosztályvezetője. A szakember szerint ez az átoltottság az eredeti vuhani vírus esetében igaz is lehetne, de a brit-variánsa intenzívebben terjed, a jelenlegi járvány megállításához legalább 7 millió vakcina beadására van szükség. Ócsai Lajos szerint, ha a 2,5 millió oltott után kezdjük el a nyitást, annak még ára lesz. Az új vírusvariánsok - de ezek közül is a brit - sokkal fertőzőképesebbek, sokkal súlyosabb megbetegedést okoznak. A szakember szerint a miniszterelnöknek az az állítása is magyarázatra szorul, a pedagógusok a napokban zajló oltásuk után 8-9 nap múlva védetté válnak. Ezzel szemben az első oltás után legkorábban három hét múlva alakul ki 80 százalékos védettség, és a második után is el kellene telnie legalább tíz napnak, hogy az érintettek biztonsággal visszaállhassanak a katedrákra. A szakember szerint a járványtan egzakt tudomány, megvannak a maga törvényszerűségei. Az adatok közlésével is egyre több a probléma: miközben az operatív törzs déli hivatalos tájékoztatóján 4609 az új fertőzöttről számolt be Müller Cecília országos tiszti főorvos, néhány órával korábban Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője a Kossuth Rádiónak adott interjújában még „csaknem 8 ezer esetet” említett. Lapunknak egy virológus, akit a járvány várható kimenetelének értékelésére kértünk, azt mondta: képtelenség lenne bármit mondania, mert annyira kevés az adat, és ami van, az is csak fenntartásokkal kezelhető. Példaként említette a tesztelést, amiből még mindig nagyon kevés történik, és az egyik eleme lehetne az elemzésnek.   A Bill Gates alapítványa által támogatott Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME) járványmodellező szakemberei szerint a járvány harmadik hullámának csúcsát április közepére jósolják, a napi halálozások számát pedig 400 felettire. Július elejére pedig 33 ezernél több Covid-halálozásra számítanak. Szerintük a kórházakban április 8-án tetőzhet a járvány, amikor 20-21 ezer beteg szorul majd ápolásra.  –  Eddig említeni sem mertem az IHME által közölt adatokat, mert magam is túlzónak találtam – mondta lapunknak Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakmenedzser. – De mitől is várnánk jobbat, egy éve nincsen normális adatközlés, nem tudtuk megszervezni a lakosság tesztelését, a betegek normális izolációját. Nem figyeltünk oda arra sem, hogy ha valaki igazoltan pozitív, legyen a karanténja alatt rendesen ellátva, tudjon mit enni és legyen valaki, aki a gyógyszereit elhozza. Mint mondta: felháborító, hogy a szakminiszter, Kásler Miklós azt meri mondani, hogy meg se rendültek a kórházaink a terhelés alatt. Szerinte el kéne mennie az intenzív osztályokra, ahol levegőért kapkodó 30 éves emberek lógnak az oxigén csöveken.