– A mi államunk nem erős, hanem erőszakos – mondta a kormány járványidőszakban mutatott antidemokratikus intézkedései kapcsán Magyar Bálint egykori SZDSZ-es politikus és oktatási miniszter a Republikon Intézet keddi konferenciáját. A Friedrich Naumann Stiftung für die Freiheit támogatásával arra keresték a választ a meghívottak, hogy milyen esélyei lehetnek a liberális politikai mozgalmaknak és eszméknek az illiberális környezetben, külön kitérve a járvány alatt tapasztalt illiberális politikára.
A magyar helyzet értékelésében Donáth Anna momentumos EP-képviselő és Nyáry Krisztián író mellett egyértelműen Magyar Bálint volt a legszókimondóbb. A fentebbi gondolatmenetét Magyar úgy folytatta, hogy a járvány felerősítette az egyes rendszerek egyedi jellemzőit, nem pedig váltásra kényszerítette őket. Emiatt tapasztalható, hogy Magyar szerint a kormány a járványhelyzetet is hatalma további koncentrációjára használja, a járványügyi intézkedések pedig alá vannak rendelve a Fidesz politikai céljainak. Ennek következménye, hogy csak politikai szlogen „a minden élet számít”, Magyar szerint nem az a fő célja a kormánynak, hogy minimalizálja a társadalmi veszteségeket, hanem „hasznot húzzon az emberek nyomorából”.
Példaként említette, hogy a vakcina- és lélegeztetőgép-beszerzések is „lopásba fordultak”, gazdasági értelemben pedig kiéheztetnek ágazatokat, amiből a járvány után „kormányzati körök tudnak csipkedni jobb áron”. Az elhangzottak alapján a beszélgetést moderáló Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője is szükségesnek érezte megjegyezni, semmilyen kormánynak sem kívánná a mostani kiszámíthatatlan helyzetet, ezért óvatosabban érdemes mérlegelni, hogy mire és hogyan használja a kormány az eszközeit, illetve az milyen eredményre vezet.
Nyári Krszitián szerint az európai válságkezelés sem volt jó, de egyes illiberális vezetőkkel szemben többen ezt beismerték, és vállalják annak következményeit, még ha „gyengének tűnnek” is.
Donáth Anna szerint az EU azonban megvédi a maga becsületét, az Európai Parlament folyamatosan ellenőrzi az Európai Bizottság (EB) munkáját. – Az átláthatóság a kulcsa mindennek, Magyarország ebben bukott meg – mondta Donáth. Az EB hibájaként hozta fel, hogy nem biztosított a vakcina-beszerzésekben a megfelelő transzparencia, korlátozott lehetőség volt a betekintésre az EP frakcióinak a szerződésekbe, emiatt most Orbán is mutogathat az EU-ra, miközben ezt pepitában naponta elköveti.
Bár Donáth elfogadja, hogy minden kormány próbálja sikeresnek bemutatni járványkezelését és így értelmezni az adatokat, de Magyarország ebben túltett a többin, „naponta változtatott a narratíváján”, ha érdeke így kívánta. A liberális-illiberális járványkezelés közötti különbségről azt mondta, hogy az átlátható országokban a tapasztalata szerint sokkal többen tartják be a szabályokat, mert jobban látják, hogy mit miért tesznek, milyen kórházi állapotokat kell elkerülni, erősebb a társadalmi szolidaritás. Ezzel szemben Orbán Viktor „rend és fegyelem országában” a transzparencia hiánya miatt az emberek nem követik az ésszerű szabályokat.
Hogy ilyen válsággal sújtott, illiberális környezetben mi várható a liberális erőktől, Magyar Bálint pesszimista volt. A kormány az elégedetlenség ellenére is fenn tudja tartani a választók felé a stabilitás képét, ezért az ellenzéknek szerinte inkább a kormányzóképességét kell bemutatnia, nem pedig az előválasztások alatti belső vetélkedésre fordítani túl sok időt. Szerinte az ellenzéknek a közös értékek felmutatása mellett be kell mutatnia a civil és szakszervezeti erőknek szakpolitikai szinten, konkrét megoldási javaslatokkal, hogy képesek megfelelni a társadalmi igényeknek, ezért méltók a támogatásukra.
Nyáry Krisztián szerint „van remény”, a liberális ellenzék számára előny, hogy hisz a szabályokban, ez pedig termőre fordulhat a választásokon a szabályszegőkkel szemben. Donáth Anna azzal zárta, hogy 2022-ben igenis van esély a kormányváltásra, liberálisként az a feladatuk, hogy bevonják az embereket a közbeszédbe és a politikába, a közös döntéshozatalba.
