Előfizetés

"A mi államunk nem erős, hanem erőszakos"

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.03.30. 19:39

Fotó: Béres Márton / Népszava
A járvány felerősítette az egyes rendszerek egyedi jellemzőit - erről is szó volt a Republikon Intézet illiberális államról szóló rendezvényén.
– A mi államunk nem erős, hanem erőszakos – mondta a kormány járványidőszakban mutatott antidemokratikus intézkedései kapcsán Magyar Bálint egykori SZDSZ-es politikus és oktatási miniszter a Republikon Intézet keddi konferenciáját. A Friedrich Naumann Stiftung für die Freiheit támogatásával arra keresték a választ a meghívottak, hogy milyen esélyei lehetnek a liberális politikai mozgalmaknak és eszméknek az illiberális környezetben, külön kitérve a járvány alatt tapasztalt illiberális politikára. A magyar helyzet értékelésében Donáth Anna momentumos EP-képviselő és Nyáry Krisztián író mellett egyértelműen Magyar Bálint volt a legszókimondóbb. A fentebbi gondolatmenetét Magyar úgy folytatta, hogy a járvány felerősítette az egyes rendszerek egyedi jellemzőit, nem pedig váltásra kényszerítette őket. Emiatt tapasztalható, hogy Magyar szerint a kormány a járványhelyzetet is hatalma további koncentrációjára használja, a járványügyi intézkedések pedig alá vannak rendelve a Fidesz politikai céljainak. Ennek következménye, hogy csak politikai szlogen „a minden élet számít”, Magyar szerint nem az a fő célja a kormánynak, hogy minimalizálja a társadalmi veszteségeket, hanem „hasznot húzzon az emberek nyomorából”. Példaként említette, hogy a vakcina- és lélegeztetőgép-beszerzések is „lopásba fordultak”, gazdasági értelemben pedig kiéheztetnek ágazatokat, amiből a járvány után „kormányzati körök tudnak csipkedni jobb áron”. Az elhangzottak alapján a beszélgetést moderáló Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője is szükségesnek érezte megjegyezni, semmilyen kormánynak sem kívánná a mostani kiszámíthatatlan helyzetet, ezért óvatosabban érdemes mérlegelni, hogy mire és hogyan használja a kormány az eszközeit, illetve az milyen eredményre vezet. Nyári Krszitián szerint az európai válságkezelés sem volt jó, de egyes illiberális vezetőkkel szemben többen ezt beismerték, és vállalják annak következményeit, még ha „gyengének tűnnek” is. Donáth Anna szerint az EU azonban megvédi a maga becsületét, az Európai Parlament folyamatosan ellenőrzi az Európai Bizottság (EB) munkáját. – Az átláthatóság a kulcsa mindennek, Magyarország ebben bukott meg – mondta Donáth. Az EB hibájaként hozta fel, hogy nem biztosított a vakcina-beszerzésekben a megfelelő transzparencia, korlátozott lehetőség volt a betekintésre az EP frakcióinak a szerződésekbe, emiatt most Orbán is mutogathat az EU-ra, miközben ezt pepitában naponta elköveti. Bár Donáth elfogadja, hogy minden kormány próbálja sikeresnek bemutatni járványkezelését és így értelmezni az adatokat, de Magyarország ebben túltett a többin, „naponta változtatott a narratíváján”, ha érdeke így kívánta. A liberális-illiberális járványkezelés közötti különbségről azt mondta, hogy az átlátható országokban a tapasztalata szerint sokkal többen tartják be a szabályokat, mert jobban látják, hogy mit miért tesznek, milyen kórházi állapotokat kell elkerülni, erősebb a társadalmi szolidaritás. Ezzel szemben Orbán Viktor „rend és fegyelem országában” a transzparencia hiánya miatt az emberek nem követik az ésszerű szabályokat. Hogy ilyen válsággal sújtott, illiberális környezetben mi várható a liberális erőktől, Magyar Bálint pesszimista volt. A kormány az elégedetlenség ellenére is fenn tudja tartani a választók felé a stabilitás képét, ezért az ellenzéknek szerinte inkább a kormányzóképességét kell bemutatnia, nem pedig az előválasztások alatti belső vetélkedésre fordítani túl sok időt. Szerinte az ellenzéknek a közös értékek felmutatása mellett be kell mutatnia a civil és szakszervezeti erőknek szakpolitikai szinten, konkrét megoldási javaslatokkal, hogy képesek megfelelni a társadalmi igényeknek, ezért méltók a támogatásukra. Nyáry Krisztián szerint „van remény”, a liberális ellenzék számára előny, hogy hisz a szabályokban, ez pedig termőre fordulhat a választásokon a szabályszegőkkel szemben. Donáth Anna azzal zárta, hogy 2022-ben igenis van esély a kormányváltásra, liberálisként az a feladatuk, hogy bevonják az embereket a közbeszédbe és a politikába, a közös döntéshozatalba.

Karácsony levélben fordult Mager Andreához

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.30. 17:25

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Megerősítette, addig nem költözik a fővárosi hajléktalankórház, amíg megfelelő ingatlant nem kap helyette.
Együttműködést vár a kormánytól a XIII. kerületi Szabolcs utcai kórház méltó elhelyezése érdekében a főpolgármester. Karácsony Gergely levélben fordult a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez, amelyben leszögezte:
a fővárosi hajléktalankórház a helyén marad, "onnan a járványhelyzet lecsengéséig, illetve addig, ameddig a kormány nem ajánl alkalmas csereingatlant, az ellátottaknak méltó elhelyezést a XIII. kerületi Szabolcs utcai épület helyett, el nem költözik".

A városvezető szerint eljött az a pont, amikor el a kormánynak is el kell dönteni, hogy a legkiszolgáltatottabb, beteg emberek érdekeit nézik, avagy ismét a kiváltságos kevesek további gazdagodását szolgálják.  Karácsony Gergely hangsúlyozta: megvédik a legkiszolgáltatottabb emberek egészségét, emberi méltóságát, küzdenek a koronavírus-járvány ellen, óvják a budapesti kórházak teherbíróképességét, és "hasonló világos állásfoglalásra" kéri a minisztert valamint a kormány tagjait is. A főpolgármester úgy fogalmazott:
Az elmúlt kilenc hónapban mutatott kormányzati álláspont ellenére még mindig bízom benne, hogy a kialakult helyzetet az együttműködés és az együttérzés jegyében sikerül rendeznünk azzal, hogy a hajléktalan kórháznak méltó és alkalmas elhelyezést találunk a járványveszély elmúltával.

Tegnap Karácsony Gergely főpolgármester a Népszavának azt mondta az intézményben tartott állománygyűlés után, hogy a kórház rendkívül elhivatott szakmai stábbal rendelkezik, amit nem engednek szétverni.  Mint arról korábban beszámoltunk a Szabolcs utcai hajléktalankórház kialakításáról a kormány és a főváros együtt döntött még 2011-ben. Az épületet az állam biztosította, az intézmény kialakítását az önkormányzat vállalta. Az akkor már évek óta üresen álló Szabolcs utcai kórház egyik épületét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. adta bérbe a fővárosnak a Belügyminisztériummal kötött megállapodás keretében. A Belügyminisztérium támogatásával egy 50 ágyas krónikus belgyógyászati és egy 23 ágyas ápolási osztályt alakítottak ki, illetve az épületben egy lábadozó részleg és egy 150 fős hajléktalanszálló is működik. A szerződés értelmében legkorábban 8 év múltán volt felbontható a bérleti szerződés. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nem is késlekedett, az első lehetséges időpontban felmondta a bérleti szerződést arra hivatkozva, hogy irodaházat alakítanának ki az épületből egy minisztériumi háttérintézmény számára. Mint ahogy ezt a Népszava elsőként megírta, ez az intézmény az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet (OGYÉI), amelynek korábbi belvárosi ingatlanát 2017-ben feltűnően olcsón szerezte meg egy Habony Árpád köreihez sorolt grúz-izraeli üzletember. A cég vállalta, hogy határozatlan ideig bérbe adják az irodákat az OGYÉI-nek. Úgy tűnik, a NER-oligarchának most sürgetővé vált, hogy birtokba vegyék a Four Seasons hotellel szomszédos épületet.  

Április közepén lezárják a Lánchíd pesti aluljáróját

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.30. 15:55

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A budai hídfő aluljáróját viszont még június 16-áig lehet használni.
A Lánchíd felújítása miatt az eredeti terveknek megfelelően április 16-án zárják le a híd pesti hídfőjének gyalogos aluljáróját, a budai oldalon lévőt azonban a koronavírus-járvány miatt megnövekedett kerékpárforgalomra tekintettel csak két hónappal később – közölte a felújítást végző A-Híd Zrt. kommunikációs és szervezetfejlesztési vezetője kedden, a témában tartott online háttérbeszélgetésen. Puskár Anett elmondta: az eredeti tervek szerint a gyalogos aluljárókat egyszerre zárták volna le, de a budai hídfő aluljáróját a végleges munkaterület kialakításáig, június 16-áig lehet még használni. Közölte, a budai hídfőben lévő aluljárót nemcsak kiszélesítik, hanem megváltoztatják az ívét is, mert most nem optimális a kerékpárosok számára. Az építési a bontással párhuzamosan folyik majd. A pályaszerkezet felújítása során felszedik az aszfaltréteget, „felszeletelik” az elöregedett vasbetonszerkezetet, és a híd közepétől indulva a szélek felé haladva eltávolítják a régi részeket. – Ez a folyamat várhatóan a nyár végén indul majd el – mondta. Puskár Anett szólt arról is, hogy a felújításhoz a budai és a pesti oldalon is telepítenek egy-egy toronydarut. A hídon két bakdarut is felállítanak majd az új pályaszerkezetek behelyezéséhez, valamint elkészítenek egy 7000 négyzetméternyi felületű függesztett állványzatot a híd alá. – Nagyjából 700 köbméternyi vasbetonszerkezetet bontanak el, a beépítendő új acélszerkezet tömege pedig eléri majd az ezer tonnát. Korrózióvédő bevonattal mintegy 80 ezer négyzetméternyi felületet kell majd ellátni – ismertette. Puskár Anett közölte: az új szerkezetek jelentős része Csepelen készül majd, a szállítást közúton oldják meg, előre engedélyezett útvonalakon, éjszaka. A Lánchíd hídfőinek környezetét és járdáit március 17-én zárták le a felújítás előkészítő munkálatai miatt. Gyalogosok a felújítás 2023-as tervezett befejezéséig nem mehetnek át a hídon. Az autós forgalom elől június közepén zárják majd le a hidat, és a közúti forgalomnak várhatóan 2022 decemberében adják majd vissza. A hidat a közbeszerzési eljáráson nyertes A-Híd Zrt. nettó 18,8 milliárd forintért újítja fel.