Előfizetés

VIP-sziget és betonvályú a Ligetben

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.03.31. 06:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Elit rendezvényhely lehet a Városligeti tó tervezett új szigete. Az érintett területen most egyetlen Fidesz közeli kézben lévő étterem működik.
A városligeti parkfelújítás beígért nagy dobása – az öt évvel ezelőtt kiírt tájépítészeti pályázatot elnyerő Garten Studio tervei szerint – az 1894-ben megszüntetett Páva-sziget visszaállítása és a Vajdahunyad várának körbecsónakázhatóvá tétele lenne. Ám ehhez jelentős átalakításokra lenne szükség az építkezésekkel amúgy is agyonterhelt Városligetben. Ki kellene alakítani egy új 700 méter hosszú, 9 méter széles csatornaágat, amely összeköti a jelenlegi Állatkert melletti Felső-tavat a Városligeti körút alatt a Vajdahunyad várának árkával. Ez nem egyszerű feladat, hiszen az új csatorna keresztezi a kisföldalatti nyomvonalát, a Kós Károly sétányt, ráadásul át kell hidalni a Felső-tó és Műjégpálya területén lévő Alsó-tó közötti mintegy 4 méter szintkülönbséget is. Ezt a Felső-tóból ismert lépcsős rendszerekkel és csobogókkal oldanák meg, amelyek egész éves működtetése a vízkeringetéshez szükséges berendezésekkel együtt komoly költséget jelent majd. A tó – a műjégpálya területét leszámítva – egész évben vízzel borított lesz és vízfelülete 6,5 hektárra nő. (Ez azért is lényeges, mert a tó felülete beleszámít a park Baán László miniszteri biztos által sokszor hangoztatott zöldterületi növekménybe.) A tómeder a jövőben sem lesz természetes, továbbra is mesterséges aljzatot kap, mivel a városligeti talaj olyan jó vízelvezető, hogy meleg nyarakon biztosan kiszáradna. A betonmedret a Széchenyi Gyógyfürdő használt termálvizével töltenék fel. A jó vízminőség folyamatos fenntartása érdekében a víz 5 százalékát folyamatosan cserélni és forgatni kell. A pangó víz ugyanis könnyen megfertőződik, algásodik és büdösödik. A létrejövő új szigetre négy új hídon át lehet majd bejutni, amelyek közül kettő autóval is járható lesz. Kissé meglepő módon mobilgát is épül a tóba, amellyel a műjégpálya területét választják le ősztől-tavaszig. A tó átépítését eredetileg 2019-ben kezdték volna meg, de a múzeumokhoz hasonlatosan ez is megcsúszott. Az építés és a beüzemelés legalább két évig tart. A legutolsó fellelhető átadási dátum 2023.  - A Városliget Zrt. arra hivatkozva építené vissza a szigetet, hogy az szerepelt a Liget Nebbien Henrik által rajzol eredeti tervein. Igen, azon valóban volt egy tó, csakhogy az akkor még egy természetes tómeder volt és egy patak táplálta, amit a Millenniumra betemettek. A mostani tervek nem egy patakról, hanem egy új betonvályúról szólnak, amelyben árammal keringetik a vizet. A kiszolgáló műszaki berendezések telepítése és a nagy kiterjedésű partrendezés pedig szinte bizonyosan elpusztítja a parton álló 150-180 éves platánokat és a mocsárciprusokat – háborog Garay Klára. A Podmaniczky-díjas városvédő arra is felhívja a figyelmet, hogy az új sziget elsősorban rendezvényhelyszín lesz, amelyet könnyen le lehet majd zárni és belépőjegyessé tenni afféle VIP rendezvényterületként.  A csatornával leválasztani kívánt területen, a Páva-szigeten jelenleg egyetlen vendéglátóhely van, a Nyereg, amelynek egyik tulajdonosa az a Papcsák Ferenc, akinek zuglói polgármestersége idején kapta meg az éttermet birtokló cég a bérleti jogot 18 évre, méghozzá nagyon kedvező feltételekkel. Papcsák azóta a cég kisebbségi tulajdonosává avanzsált és a 24.hu beszámolója szerint milliókat keres az éttermen. Teljesen véletlen egybeesésként éppen ő nyújtotta be annak idején a Városliget kormányzati einstandjára vonatkozó törvényjavaslatot.

Újabb csaták várhatóak

Fogytán a kormány türelme a Liget Projekttel kapcsolatban. Erre utalnak Baán László egymást követő nyilatkozatai a kormánypárti médiában, szerinte a főváros szakmai alapú tárgyalásokra sem hajlandó, így „ebből a helyzetből csak egy jó kormány–főváros megállapodással lehetne kikerülni”. Erre a kabinet szerinte „hajlandó is lenne”. Mindezek után nem is annyira nagy meglepetés, hogy a kormányoldal egy Városliget beépítésével foglalkozó szabizottság felállítására tett javaslatot. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának legutóbbi ülésén Fürjes Balázs Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár mindenféle előzetes egyeztetés nélkül próbált lenyomni egy erről szó határozati javaslatot a városvezetés torkán. Fürjes hangsúlyozta: közösségi tervezésben gondolkodnak. Ám korábbi tapasztalataik alapján ezt Karácsonyék nem hitték el. Nem hiába mondta azt főpolgármester az egyik közgyűlési vitában, hogy „elmentünk a falig, sőt a ligetvédők szerint azon is túl”. Az ellenzéki városvezetésnek nehéz lenne bármiféle új engedményt elfogadtatni. A kormány a választások után tett ígéretével – mely szerint nem építenek olyat, amit az budapestiek nem támogatnak – ellentétben soha egy percre sem tett le a Liget Projekt megvalósításáról. Előbb a főváros által elrendelt változtatási tilalmat, majd az új Városliget Építési Szabályzatot (VÉSZ) írta felül egy kormányrendelettel. A kormányzati figyelmet jól jelzi, hogy a park megújítására eredetileg 15 milliárdot szántak, amit tavaly megtoldottak 3,9 milliárddal, de közben a beruházás egészének költségvetése 357 milliárdra kúszott fel a kezdeti 150 milliárdos összegről. Így a parkfelújításra fordított pénz arányaiban még inkább eltörpül a projekt egészéhez képest, ráadásul ennek jórészét elviszi a tó grandiózus átalakítása.

Hiába ünnepel Orbán, messze van még a védettség

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.03.31. 06:00

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A nyitáshoz kevés lesz 2,5 millió beoltott ember a szakemberek szerint, pedig a miniszterelnök erre a számra alapozza nagyszabású terveit.
„Kétmillió honfitársunk beoltva. Még egy lépés előre” - ünnepelt tegnap videóposztjában az Üzbegisztánban tárgyaló miniszterelnök. A Népszavának nyilatkozó járványügyi szakemberek viszont semmi okot nem látnak a megkönnyebbülésre. A megbetegedési adatok változatlanul nagyon rosszak: soha nem volt még ilyen magas az aktív fertőzöttek (222 ezer), a kórházban ápoltak (12553 fő), a lélegeztetőgépen lévők (1529 fő) száma. Az elhunytak száma (274) a járvány berobbanása óta a második legnagyobb. Így biztosnak látszik, hogy nagyon távol vagyunk a józan nyitástól. Orbán Viktor miniszterelnök két hete a közszolgálati rádiónak adott interjújában beszélt arról, ha beoltottunk két és fél millió embert, „el lehet kezdeni az újranyitást.” Megfejthetetlen, hogy a miniszterelnök honnan vette, hogy 2,5 millió beoltottal lesz a kellő védettsége az országnak – reagált lapunknak Ócsai Lajos, az egykori ÁNTSZ járványügyi főosztályvezetője. A szakember szerint ez az átoltottság az eredeti vuhani vírus esetében igaz is lehetne, de a brit-variánsa intenzívebben terjed, a jelenlegi járvány megállításához legalább 7 millió vakcina beadására van szükség. Ócsai Lajos szerint, ha a 2,5 millió oltott után kezdjük el a nyitást, annak még ára lesz. Az új vírusvariánsok - de ezek közül is a brit - sokkal fertőzőképesebbek, sokkal súlyosabb megbetegedést okoznak. A szakember szerint a miniszterelnöknek az az állítása is magyarázatra szorul, a pedagógusok a napokban zajló oltásuk után 8-9 nap múlva védetté válnak. Ezzel szemben az első oltás után legkorábban három hét múlva alakul ki 80 százalékos védettség, és a második után is el kellene telnie legalább tíz napnak, hogy az érintettek biztonsággal visszaállhassanak a katedrákra. A szakember szerint a járványtan egzakt tudomány, megvannak a maga törvényszerűségei. Az adatok közlésével is egyre több a probléma: miközben az operatív törzs déli hivatalos tájékoztatóján 4609 az új fertőzöttről számolt be Müller Cecília országos tiszti főorvos, néhány órával korábban Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője a Kossuth Rádiónak adott interjújában még „csaknem 8 ezer esetet” említett. Lapunknak egy virológus, akit a járvány várható kimenetelének értékelésére kértünk, azt mondta: képtelenség lenne bármit mondania, mert annyira kevés az adat, és ami van, az is csak fenntartásokkal kezelhető. Példaként említette a tesztelést, amiből még mindig nagyon kevés történik, és az egyik eleme lehetne az elemzésnek.   A Bill Gates alapítványa által támogatott Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME) járványmodellező szakemberei szerint a járvány harmadik hullámának csúcsát április közepére jósolják, a napi halálozások számát pedig 400 felettire. Július elejére pedig 33 ezernél több Covid-halálozásra számítanak. Szerintük a kórházakban április 8-án tetőzhet a járvány, amikor 20-21 ezer beteg szorul majd ápolásra.  –  Eddig említeni sem mertem az IHME által közölt adatokat, mert magam is túlzónak találtam – mondta lapunknak Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakmenedzser. – De mitől is várnánk jobbat, egy éve nincsen normális adatközlés, nem tudtuk megszervezni a lakosság tesztelését, a betegek normális izolációját. Nem figyeltünk oda arra sem, hogy ha valaki igazoltan pozitív, legyen a karanténja alatt rendesen ellátva, tudjon mit enni és legyen valaki, aki a gyógyszereit elhozza. Mint mondta: felháborító, hogy a szakminiszter, Kásler Miklós azt meri mondani, hogy meg se rendültek a kórházaink a terhelés alatt. Szerinte el kéne mennie az intenzív osztályokra, ahol levegőért kapkodó 30 éves emberek lógnak az oxigén csöveken.

"A mi államunk nem erős, hanem erőszakos"

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.03.30. 19:39

Fotó: Béres Márton / Népszava
A járvány felerősítette az egyes rendszerek egyedi jellemzőit - erről is szó volt a Republikon Intézet illiberális államról szóló rendezvényén.
– A mi államunk nem erős, hanem erőszakos – mondta a kormány járványidőszakban mutatott antidemokratikus intézkedései kapcsán Magyar Bálint egykori SZDSZ-es politikus és oktatási miniszter a Republikon Intézet keddi konferenciáját. A Friedrich Naumann Stiftung für die Freiheit támogatásával arra keresték a választ a meghívottak, hogy milyen esélyei lehetnek a liberális politikai mozgalmaknak és eszméknek az illiberális környezetben, külön kitérve a járvány alatt tapasztalt illiberális politikára. A magyar helyzet értékelésében Donáth Anna momentumos EP-képviselő és Nyáry Krisztián író mellett egyértelműen Magyar Bálint volt a legszókimondóbb. A fentebbi gondolatmenetét Magyar úgy folytatta, hogy a járvány felerősítette az egyes rendszerek egyedi jellemzőit, nem pedig váltásra kényszerítette őket. Emiatt tapasztalható, hogy Magyar szerint a kormány a járványhelyzetet is hatalma további koncentrációjára használja, a járványügyi intézkedések pedig alá vannak rendelve a Fidesz politikai céljainak. Ennek következménye, hogy csak politikai szlogen „a minden élet számít”, Magyar szerint nem az a fő célja a kormánynak, hogy minimalizálja a társadalmi veszteségeket, hanem „hasznot húzzon az emberek nyomorából”. Példaként említette, hogy a vakcina- és lélegeztetőgép-beszerzések is „lopásba fordultak”, gazdasági értelemben pedig kiéheztetnek ágazatokat, amiből a járvány után „kormányzati körök tudnak csipkedni jobb áron”. Az elhangzottak alapján a beszélgetést moderáló Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője is szükségesnek érezte megjegyezni, semmilyen kormánynak sem kívánná a mostani kiszámíthatatlan helyzetet, ezért óvatosabban érdemes mérlegelni, hogy mire és hogyan használja a kormány az eszközeit, illetve az milyen eredményre vezet. Nyári Krszitián szerint az európai válságkezelés sem volt jó, de egyes illiberális vezetőkkel szemben többen ezt beismerték, és vállalják annak következményeit, még ha „gyengének tűnnek” is. Donáth Anna szerint az EU azonban megvédi a maga becsületét, az Európai Parlament folyamatosan ellenőrzi az Európai Bizottság (EB) munkáját. – Az átláthatóság a kulcsa mindennek, Magyarország ebben bukott meg – mondta Donáth. Az EB hibájaként hozta fel, hogy nem biztosított a vakcina-beszerzésekben a megfelelő transzparencia, korlátozott lehetőség volt a betekintésre az EP frakcióinak a szerződésekbe, emiatt most Orbán is mutogathat az EU-ra, miközben ezt pepitában naponta elköveti. Bár Donáth elfogadja, hogy minden kormány próbálja sikeresnek bemutatni járványkezelését és így értelmezni az adatokat, de Magyarország ebben túltett a többin, „naponta változtatott a narratíváján”, ha érdeke így kívánta. A liberális-illiberális járványkezelés közötti különbségről azt mondta, hogy az átlátható országokban a tapasztalata szerint sokkal többen tartják be a szabályokat, mert jobban látják, hogy mit miért tesznek, milyen kórházi állapotokat kell elkerülni, erősebb a társadalmi szolidaritás. Ezzel szemben Orbán Viktor „rend és fegyelem országában” a transzparencia hiánya miatt az emberek nem követik az ésszerű szabályokat. Hogy ilyen válsággal sújtott, illiberális környezetben mi várható a liberális erőktől, Magyar Bálint pesszimista volt. A kormány az elégedetlenség ellenére is fenn tudja tartani a választók felé a stabilitás képét, ezért az ellenzéknek szerinte inkább a kormányzóképességét kell bemutatnia, nem pedig az előválasztások alatti belső vetélkedésre fordítani túl sok időt. Szerinte az ellenzéknek a közös értékek felmutatása mellett be kell mutatnia a civil és szakszervezeti erőknek szakpolitikai szinten, konkrét megoldási javaslatokkal, hogy képesek megfelelni a társadalmi igényeknek, ezért méltók a támogatásukra. Nyáry Krisztián szerint „van remény”, a liberális ellenzék számára előny, hogy hisz a szabályokban, ez pedig termőre fordulhat a választásokon a szabályszegőkkel szemben. Donáth Anna azzal zárta, hogy 2022-ben igenis van esély a kormányváltásra, liberálisként az a feladatuk, hogy bevonják az embereket a közbeszédbe és a politikába, a közös döntéshozatalba.