Előfizetés

Hiába ünnepel Orbán, messze van még a védettség

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.03.31. 06:00

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A nyitáshoz kevés lesz 2,5 millió beoltott ember a szakemberek szerint, pedig a miniszterelnök erre a számra alapozza nagyszabású terveit.
„Kétmillió honfitársunk beoltva. Még egy lépés előre” - ünnepelt tegnap videóposztjában az Üzbegisztánban tárgyaló miniszterelnök. A Népszavának nyilatkozó járványügyi szakemberek viszont semmi okot nem látnak a megkönnyebbülésre. A megbetegedési adatok változatlanul nagyon rosszak: soha nem volt még ilyen magas az aktív fertőzöttek (222 ezer), a kórházban ápoltak (12553 fő), a lélegeztetőgépen lévők (1529 fő) száma. Az elhunytak száma (274) a járvány berobbanása óta a második legnagyobb. Így biztosnak látszik, hogy nagyon távol vagyunk a józan nyitástól. Orbán Viktor miniszterelnök két hete a közszolgálati rádiónak adott interjújában beszélt arról, ha beoltottunk két és fél millió embert, „el lehet kezdeni az újranyitást.” Megfejthetetlen, hogy a miniszterelnök honnan vette, hogy 2,5 millió beoltottal lesz a kellő védettsége az országnak – reagált lapunknak Ócsai Lajos, az egykori ÁNTSZ járványügyi főosztályvezetője. A szakember szerint ez az átoltottság az eredeti vuhani vírus esetében igaz is lehetne, de a brit-variánsa intenzívebben terjed, a jelenlegi járvány megállításához legalább 7 millió vakcina beadására van szükség. Ócsai Lajos szerint, ha a 2,5 millió oltott után kezdjük el a nyitást, annak még ára lesz. Az új vírusvariánsok - de ezek közül is a brit - sokkal fertőzőképesebbek, sokkal súlyosabb megbetegedést okoznak. A szakember szerint a miniszterelnöknek az az állítása is magyarázatra szorul, a pedagógusok a napokban zajló oltásuk után 8-9 nap múlva védetté válnak. Ezzel szemben az első oltás után legkorábban három hét múlva alakul ki 80 százalékos védettség, és a második után is el kellene telnie legalább tíz napnak, hogy az érintettek biztonsággal visszaállhassanak a katedrákra. A szakember szerint a járványtan egzakt tudomány, megvannak a maga törvényszerűségei. Az adatok közlésével is egyre több a probléma: miközben az operatív törzs déli hivatalos tájékoztatóján 4609 az új fertőzöttről számolt be Müller Cecília országos tiszti főorvos, néhány órával korábban Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője a Kossuth Rádiónak adott interjújában még „csaknem 8 ezer esetet” említett. Lapunknak egy virológus, akit a járvány várható kimenetelének értékelésére kértünk, azt mondta: képtelenség lenne bármit mondania, mert annyira kevés az adat, és ami van, az is csak fenntartásokkal kezelhető. Példaként említette a tesztelést, amiből még mindig nagyon kevés történik, és az egyik eleme lehetne az elemzésnek.   A Bill Gates alapítványa által támogatott Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME) járványmodellező szakemberei szerint a járvány harmadik hullámának csúcsát április közepére jósolják, a napi halálozások számát pedig 400 felettire. Július elejére pedig 33 ezernél több Covid-halálozásra számítanak. Szerintük a kórházakban április 8-án tetőzhet a járvány, amikor 20-21 ezer beteg szorul majd ápolásra.  –  Eddig említeni sem mertem az IHME által közölt adatokat, mert magam is túlzónak találtam – mondta lapunknak Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakmenedzser. – De mitől is várnánk jobbat, egy éve nincsen normális adatközlés, nem tudtuk megszervezni a lakosság tesztelését, a betegek normális izolációját. Nem figyeltünk oda arra sem, hogy ha valaki igazoltan pozitív, legyen a karanténja alatt rendesen ellátva, tudjon mit enni és legyen valaki, aki a gyógyszereit elhozza. Mint mondta: felháborító, hogy a szakminiszter, Kásler Miklós azt meri mondani, hogy meg se rendültek a kórházaink a terhelés alatt. Szerinte el kéne mennie az intenzív osztályokra, ahol levegőért kapkodó 30 éves emberek lógnak az oxigén csöveken.

"A mi államunk nem erős, hanem erőszakos"

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.03.30. 19:39

Fotó: Béres Márton / Népszava
A járvány felerősítette az egyes rendszerek egyedi jellemzőit - erről is szó volt a Republikon Intézet illiberális államról szóló rendezvényén.
– A mi államunk nem erős, hanem erőszakos – mondta a kormány járványidőszakban mutatott antidemokratikus intézkedései kapcsán Magyar Bálint egykori SZDSZ-es politikus és oktatási miniszter a Republikon Intézet keddi konferenciáját. A Friedrich Naumann Stiftung für die Freiheit támogatásával arra keresték a választ a meghívottak, hogy milyen esélyei lehetnek a liberális politikai mozgalmaknak és eszméknek az illiberális környezetben, külön kitérve a járvány alatt tapasztalt illiberális politikára. A magyar helyzet értékelésében Donáth Anna momentumos EP-képviselő és Nyáry Krisztián író mellett egyértelműen Magyar Bálint volt a legszókimondóbb. A fentebbi gondolatmenetét Magyar úgy folytatta, hogy a járvány felerősítette az egyes rendszerek egyedi jellemzőit, nem pedig váltásra kényszerítette őket. Emiatt tapasztalható, hogy Magyar szerint a kormány a járványhelyzetet is hatalma további koncentrációjára használja, a járványügyi intézkedések pedig alá vannak rendelve a Fidesz politikai céljainak. Ennek következménye, hogy csak politikai szlogen „a minden élet számít”, Magyar szerint nem az a fő célja a kormánynak, hogy minimalizálja a társadalmi veszteségeket, hanem „hasznot húzzon az emberek nyomorából”. Példaként említette, hogy a vakcina- és lélegeztetőgép-beszerzések is „lopásba fordultak”, gazdasági értelemben pedig kiéheztetnek ágazatokat, amiből a járvány után „kormányzati körök tudnak csipkedni jobb áron”. Az elhangzottak alapján a beszélgetést moderáló Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője is szükségesnek érezte megjegyezni, semmilyen kormánynak sem kívánná a mostani kiszámíthatatlan helyzetet, ezért óvatosabban érdemes mérlegelni, hogy mire és hogyan használja a kormány az eszközeit, illetve az milyen eredményre vezet. Nyári Krszitián szerint az európai válságkezelés sem volt jó, de egyes illiberális vezetőkkel szemben többen ezt beismerték, és vállalják annak következményeit, még ha „gyengének tűnnek” is. Donáth Anna szerint az EU azonban megvédi a maga becsületét, az Európai Parlament folyamatosan ellenőrzi az Európai Bizottság (EB) munkáját. – Az átláthatóság a kulcsa mindennek, Magyarország ebben bukott meg – mondta Donáth. Az EB hibájaként hozta fel, hogy nem biztosított a vakcina-beszerzésekben a megfelelő transzparencia, korlátozott lehetőség volt a betekintésre az EP frakcióinak a szerződésekbe, emiatt most Orbán is mutogathat az EU-ra, miközben ezt pepitában naponta elköveti. Bár Donáth elfogadja, hogy minden kormány próbálja sikeresnek bemutatni járványkezelését és így értelmezni az adatokat, de Magyarország ebben túltett a többin, „naponta változtatott a narratíváján”, ha érdeke így kívánta. A liberális-illiberális járványkezelés közötti különbségről azt mondta, hogy az átlátható országokban a tapasztalata szerint sokkal többen tartják be a szabályokat, mert jobban látják, hogy mit miért tesznek, milyen kórházi állapotokat kell elkerülni, erősebb a társadalmi szolidaritás. Ezzel szemben Orbán Viktor „rend és fegyelem országában” a transzparencia hiánya miatt az emberek nem követik az ésszerű szabályokat. Hogy ilyen válsággal sújtott, illiberális környezetben mi várható a liberális erőktől, Magyar Bálint pesszimista volt. A kormány az elégedetlenség ellenére is fenn tudja tartani a választók felé a stabilitás képét, ezért az ellenzéknek szerinte inkább a kormányzóképességét kell bemutatnia, nem pedig az előválasztások alatti belső vetélkedésre fordítani túl sok időt. Szerinte az ellenzéknek a közös értékek felmutatása mellett be kell mutatnia a civil és szakszervezeti erőknek szakpolitikai szinten, konkrét megoldási javaslatokkal, hogy képesek megfelelni a társadalmi igényeknek, ezért méltók a támogatásukra. Nyáry Krisztián szerint „van remény”, a liberális ellenzék számára előny, hogy hisz a szabályokban, ez pedig termőre fordulhat a választásokon a szabályszegőkkel szemben. Donáth Anna azzal zárta, hogy 2022-ben igenis van esély a kormányváltásra, liberálisként az a feladatuk, hogy bevonják az embereket a közbeszédbe és a politikába, a közös döntéshozatalba.

Karácsony levélben fordult Mager Andreához

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.30. 17:25

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Megerősítette, addig nem költözik a fővárosi hajléktalankórház, amíg megfelelő ingatlant nem kap helyette.
Együttműködést vár a kormánytól a XIII. kerületi Szabolcs utcai kórház méltó elhelyezése érdekében a főpolgármester. Karácsony Gergely levélben fordult a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez, amelyben leszögezte:
a fővárosi hajléktalankórház a helyén marad, "onnan a járványhelyzet lecsengéséig, illetve addig, ameddig a kormány nem ajánl alkalmas csereingatlant, az ellátottaknak méltó elhelyezést a XIII. kerületi Szabolcs utcai épület helyett, el nem költözik".

A városvezető szerint eljött az a pont, amikor el a kormánynak is el kell dönteni, hogy a legkiszolgáltatottabb, beteg emberek érdekeit nézik, avagy ismét a kiváltságos kevesek további gazdagodását szolgálják.  Karácsony Gergely hangsúlyozta: megvédik a legkiszolgáltatottabb emberek egészségét, emberi méltóságát, küzdenek a koronavírus-járvány ellen, óvják a budapesti kórházak teherbíróképességét, és "hasonló világos állásfoglalásra" kéri a minisztert valamint a kormány tagjait is. A főpolgármester úgy fogalmazott:
Az elmúlt kilenc hónapban mutatott kormányzati álláspont ellenére még mindig bízom benne, hogy a kialakult helyzetet az együttműködés és az együttérzés jegyében sikerül rendeznünk azzal, hogy a hajléktalan kórháznak méltó és alkalmas elhelyezést találunk a járványveszély elmúltával.

Tegnap Karácsony Gergely főpolgármester a Népszavának azt mondta az intézményben tartott állománygyűlés után, hogy a kórház rendkívül elhivatott szakmai stábbal rendelkezik, amit nem engednek szétverni.  Mint arról korábban beszámoltunk a Szabolcs utcai hajléktalankórház kialakításáról a kormány és a főváros együtt döntött még 2011-ben. Az épületet az állam biztosította, az intézmény kialakítását az önkormányzat vállalta. Az akkor már évek óta üresen álló Szabolcs utcai kórház egyik épületét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. adta bérbe a fővárosnak a Belügyminisztériummal kötött megállapodás keretében. A Belügyminisztérium támogatásával egy 50 ágyas krónikus belgyógyászati és egy 23 ágyas ápolási osztályt alakítottak ki, illetve az épületben egy lábadozó részleg és egy 150 fős hajléktalanszálló is működik. A szerződés értelmében legkorábban 8 év múltán volt felbontható a bérleti szerződés. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nem is késlekedett, az első lehetséges időpontban felmondta a bérleti szerződést arra hivatkozva, hogy irodaházat alakítanának ki az épületből egy minisztériumi háttérintézmény számára. Mint ahogy ezt a Népszava elsőként megírta, ez az intézmény az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet (OGYÉI), amelynek korábbi belvárosi ingatlanát 2017-ben feltűnően olcsón szerezte meg egy Habony Árpád köreihez sorolt grúz-izraeli üzletember. A cég vállalta, hogy határozatlan ideig bérbe adják az irodákat az OGYÉI-nek. Úgy tűnik, a NER-oligarchának most sürgetővé vált, hogy birtokba vegyék a Four Seasons hotellel szomszédos épületet.