Előfizetés

MÁV-Start, a Volánbusz és a HÉV húsvéti közlekedési rendje

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.31. 12:32

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az ünnephez igazodik a MÁV-Start, a Volánbusz és a HÉV közlekedési rendje.
A MÁV-Volánbusz-csoport szerdán közleményben tudatta, hogy a vonatok április elsején a pénteki, 2-án a szombati, 3-án és 4-én az ünnepnapi, 5-én a vasárnapi, 6-án pedig már a munkanapi menetrend szerint közlekednek. A Volánbusz helyi és helyközi autóbuszainak közlekedési rendje is változik. Április 1-jén tanítási szünetes munkanapi, április 2-án munkaszüneti napi, április 3-án szabadnapi, húsvétvasárnap és húsvéthétfőn munkaszüneti napi, míg április 6-án már munkanapi menetrend szerint közlekednek az autóbuszok - írták. A járványügyi helyzet miatt egyes megyékben, régiókban további korlátozásokkal közlekednek a Volánbusz járművei. A megváltozott menetrendről a www.volanbusz.hu/koronavirus oldalon lehet bővebben tájékozódni. A HÉV-járatokon is az ünnephez igazodik a menetrend. A H5-ös HÉV április 1-jén, csütörtökön a tanítási szünetben pénteken érvényes menetrend szerint, és a hosszú hétvégén, április 2-től 5-ig a szombaton és munkaszüneti napokon érvényes menetrend szerint közlekedik. Április 6-án, hétfőn a tanítási szünetben érvényes menetrend, ezt követően a tanítási időszaki menetrend lesz érvényben. A H6-os, a H8-as és a H9-es HÉV-vonalon április 1-jén, csütörtökön a munkanapi, a hosszú hétvégén, április 2-5. között munkaszüneti napi, április 6-ától pedig ismét a munkanapi menetrend lesz érvényben. A H7-es pótlóbusz és a H7-es HÉV április 1-jén, csütörtökön a tanítási szünetben munkanapokon érvényes menetrend szerint jár. Április 2-án a munkaszüneti napokra, 3-án a szombatra, 4-én és 5-én ismét a munkaszüneti napokra vonatkozó menetrend szerint közlekednek ezek a járatok. Április 6-án, hétfőn a tanítási szünetben munkanapokon érvényes menetrend, utána ismét a tanítási időszaki menetrend lesz érvényben. A járványhelyzet miatt a közlekedési társaságok azt kérik, hogy aki teheti, halassza el utazását. Aki mégis elindul, viseljen maszkot, és a nem egy háztartásban élő utasok lehetőség szerint tartsanak egymástól másfél méteres távolságot az állomásokon, illetve járműveken - olvasható a közleményben. 

Nem kapott még oltást a szervátültetettek 45 százaléka

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.31. 12:18

Fotó: Magyar Szervátültetettek Szövetsége
A koronavírus-járvány halálos áldozatainak listájának első két helyén a dializált és a vesetranszplantált betegek állnak, világszerte az extrém veszélyeztetett csoportba sorolják a szervátültetetteket.
Bár januárban ígéretesen megindult a szervátültetettek oltása, a Magyar Szervátültetettek Szövetségének (MSZSZ) információi szerint akadozik a folyamat, a körülbelül 4600 oltásra regisztrált transzplantált 45 százaléka még mindig nem kapta meg a koronavírus elleni vakcinát. Annak ellenére, hogy valamennyien az extrém veszélyeztetettek körébe tartoznak, és jelenleg már a kisebb kockázatú csoportok is sorra kerültek. A szövetség közleménye szerint a helyzet gyors megoldása érdekében az országos tisztifőorvos segítségét kérik.
A szervátültetetteket világszerte az extrém veszélyeztetettek csoportjába sorolják, így beoltásuk nem korcsoportonként történik – mondta Grózli Csaba, az MSZSZ stratégiai és orvos igazgatója. A Nephrology Dialysis Transplantation szakújság márciusi cikkére utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy a Global Burden of Disease munkacsoport adatai szerint világszerte a krónikus vesebetegség és a veseátültetés volt a súlyos kimenetelű Covid-19 vezető kockázati tényezője 2020-ban. A járvány áldozatai között az első két helyen a dializált és a vesetranszplantált betegek állnak. Az adatokat 17 millió felnőtt egészségügyi adatainak elemzésével, köztük 11 ezer koronavírus okozta haláleset feldolgozása alapján állapították meg. Mindezek egybevágnak a járvány nyilvánosan elérhető, magyarországi halálozási adataival – idézte a szervezet közleménye Grózli Csabát.  „A hazai szervátültetettek száma 5100, közülük 26-an vesztették életüket. Az extrém veszélyeztetettség miatt különösen indokolt a dializált és a transzplantált betegek oltásának mihamarabbi befejezése” – emelte ki az igazgató. Szerinte egyszerűsíthetné a rendszert, ha a szervátültetettek és szervre várók soron kívül jelentkezhetnének az oltópontokon, illetve háziorvosuknál.
A Magyar Szervátültetettek Szövetsége márciusban végzett, online kérdőíves felmérése azt mutatta, hogy noha a szervátültetettek 90 százaléka regisztrált a védőoltásra, 45 százalékuk még mindig nem kapta meg a vakcinát, miközben már a kisebb kockázatú csoportok is sorra kerülnek. Különösen aggasztó a 60 és 69 év közötti korosztály helyzete.
A Magyar Transzplantációs Társaság március 9-i ajánlása szerint a szervátültetettek Pfizer, Moderna, AstraZeneca és Sinofarm vakcinákkal olthatók. Ugyanakkor mivel gyengített immunrendszerük miatt kisebb a válaszreakció, a termelt ellenanyag mennyisége, ezért számukra a legnagyobb immunválaszt adó oltóanyag, a Pfizer vagy a Moderna lenne az ideális. A felmérés szerint a szervátültetettek 30 százaléka kapott Pfizert és 5 százaléka Modernát, a többiek AstraZenecát (63%) és Sinopharmot (2%). Az oltások 63 százalékát a háziorvosok adták be.
A felméréssel az MSZSZ segíteni szeretné a hivatalos döntéshozatali mechanizmust, ezért a feldolgozott adatokat elküldték az országos tisztifőorvosnak is – közölték.

Így szerzik meg Semjénék a nemzeti szarvasagancskapu alapanyagát

B.Z.
Publikálás dátuma
2021.03.31. 11:49

Fotó: ALAIN ROUX / AFP
A lehullott "trófeák" késnyélként, testtömegnövelő szer alapanyagként, és medicinaként éltek eddig tovább, immár ideológiahordozóként is szerephez jutnak
A vadászati világkiállításra (az eseményt Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes menedzseli) álmodott, a nemzet egységét jelképező, 10 tonna szarvasagancsból emelendő kapu miatt minden bizonnyal nem kell kilőni jószágokat. Vadászati forrásaink szerint a kaput az erdőben - agancsváltás után - található, hullott szarvasagancsokból építik fel. A 10 tonnás mennyiség ugyan soknak tűnhet, de nem az - a magyar erdők (szakmai vélekedések szerint kissé túltartott) nagyvadállományát nézve semmiképp. „Mindössze egy-két intenzív vadaskertből is összejöhet pár év alatt hasonló mennyiség” – vélekedtek forrásaink. A nagyságrendek érzékeltetésére: Magyarországon a KSH összesítése szerint nagyjából 100 ezer gímszarvas él, így évente több mint száztonnányi hullott agancs marad ott a magyar erdőkben. A magyar erdőkben a hullott agancsot hivatalosan a vadásztársaságok gyűjtik be, de az agancsváltás idején (különösen az ország szegényebb vidékein) afféle népmozgalom indul a "trófeák" összeszedésére. Az agancsok jellemzően nagykereskedőkhöz kerülnek, akik részint az ipar számára – késnyelek, dísztárgyak – számára értékesítik az alapanyagot, részint Távol-Keletre továbbítják, ahol népi gyógyászatban (kuruzslásban) használják. (Vagy éppen testtömeg növelő testépítő élelmiszer adalékok kalciumforrása lesz.) Forrásaink szerint az agancsért úgy 7-8 ezer forintot lehet kapni kilónként és milliárdos nagyságrendűre becsülték a hazai „agancsbizniszt”.