Előfizetés

Ugrott az államadósság, tovább emelkedik a hiány

P. Zs.
Publikálás dátuma
2021.03.31. 13:01

Fotó: Népszava
Az államadósság a GDP 80,4 százalékára emelkedett 2020 utolsó negyedében. Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, hogy mintegy 500 milliárddal magasabb lesz az idei költségvetési hiány.
A GDP 6,5 százalékával emelkedett csak az utolsó negyedévben a magyar államadósság, így az elérte a bruttó hazai termék ( GDP) 80,4 százalékát - közölte a Magyar Nemzeti Bank. Összegszerűen tavaly szilveszterkor 38 960 milliárd forint volt az állam tartozása, vagyis egy év alatt 7 100 milliárd forinttal adósodott el az állam, azaz minden egyes magyar átlagosan 714 ezer forint plusz adósságot vett a nyakába. A 80,4 százalékos GDP arányos adósság nem rekord – ennél 2010-ben és 2011-ben magasabb adósságot is mértek. A kormány idén már nem szeretné növelni az államadósságot, sőt 1-1,5 százalékos csökkentését tervezi – nyilatkozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságnak szerdán. A kormány a tervek szerint május elején előterjeszti az idei költségvetés módosítását, illetve a jövő évi büdzsé tervezetét - mondta a miniszter. Az idei büdzsét a parlament 2,9 százalékos hiánnyal hagyta jóvá tavaly júniusban, ám ezt a hiánycélt a kormány 6,5 százalékra emelte. Varga Mihály most elmondta, hogy bár a vártnál kisebb volt a tavalyi visszaesés - vagyis jobb alapokról indul az idei év –, még tovább emelik a hiányt, így az a tervek szerint a GDP 7,5 százalékára emelkedhet majd. Ez azt jelenti, hogy a kormány további 500 milliárd forintos költekezésre készül, amit a gazdaság újraindításával indokol a miniszter, de sokkal valószínűbb, hogy inkább a 2022 választási évre koncentrálnak a kormánypártok. A pénzügyminiszter közlése szerint tavaly a hiány a GDP 8,1 százaléka volt, vagyis idén alig csökken, miközben a bevételek már jelentősen emelkednek. Ez is azt támasztja alá, hogy a tavalyinál is nagyobb költekezésre készül a kabinet. Varga elmondta, hogy a 2020-as 5 százalékos gazdasági visszaesés után, 2021-re 4,3 százalékos gazdasági növekedést, 2022-re pedig már öt százalékos GDP-bővülést várnak. A miniszter eszerint az első negyedév GDP adata még gyászos lesz, de a második negyedre komoly felpattanást várnak. 2022-re vonatkozó hiányszámokat még nem közölt a kormány, de bevételi oldalon nem készülnek komoly változásokra. Az adótörvények már idén májusban a parlament elé kerülnek a 25 éven aluliak adókedvezményéről szóló javaslat pedig már most a törvényhozás előtt fekszik. Ezen túl nagy meglepetések nem lesznek az adóztatásban – ígérte a miniszter.
.

363,29 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.31. 08:25

Fotó: Béres Márton / Népszava
Vegyesen mozgott a forint a főbb devizákkal szemben szerda reggel a bankközi piacon: az euróhoz és a frankhoz viszonyítva erősödött, a dollárhoz képest viszont gyengült.
Hét órakor az eurót 363,29 forinton jegyezték a kedd esti 363,34 forint után. A svájci frank árfolyama 329,08 forintról 328,74 forintra csökkent, viszont a dolláré 310,06 forintról 310,34 forintra emelkedett. Az euró 1,1707 dolláron állt reggel, alacsonyabban a kedd esti 1,1719 dollár után. 

Egy év alatt 104 ezer munkahelyet vitt el a járvány

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.03.31. 06:40

Fotó: Vajda János / MTI
Január óta ismét növekszik a regisztrált álláskeresők száma, az MNB szerint az első negyedévben 70 ezer munkahely is megszűnhet. A KSH mégis a munkanélküliek számának jelentős csökkenéséről számolt be.
Miközben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál (NFSZ) harmadik hónapja megint folyamatosan emelkedik és ismét 300 ezer felett jár a regisztrált álláskeresők száma, addig a KSH kedden azt közölte: januárhoz képest 25 ezerrel kevesebb lett a munkanélküli februárban. Felmérésük során mindössze 213 ezer munkanélkülit találtak. Igaz, ez tavaly februárhoz képest még mindig 46 ezerrel több munkanélkülit, és 1 százalékkal magasabb, 4,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. E javulást tükröző munkaerőpiaci adatoknak nemcsak az NFSZ adminisztratív számai, hanem a KSH által szintén kedden közölt foglalkoztatottsági adatok is némiképp ellentmondanak. Eszerint ugyanis februárban 4,55 millióan dolgoztak, és csupán 14 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma januárhoz képest. Vagyis szinte feleannyival, mint amennyivel a munkanélküliek kevesebben lettek. Az ellentmondás oka, hogy a KSH módszertani okokból nem feltétlenül a munkanélküliek közé sorolja azokat, éppen munka nélkül maradtak. Ha valaki az elmúlt hetekben például a vírushelyzet miatt nem is keresett munkát, akkor a hivatalos statisztikában jó eséllyel az inaktívak táborát gyarapítja. A KSH módszertana szerint ugyanis - a tanulók, a nyugdíjasok és a háztartásbeliek mellett - a gazdaságilag nem aktívak közé tartoznak az úgynevezett passzív munkanélküliek is, akik szeretnének ugyan dolgozni, de kedvezőtlennek ítélve esélyeiket, nem keresnek aktívan munkát. Számuk változásáról azonban a gyorsjelentés ezúttal nem tesz említést. Az mindenesetre a közölt adatokból is látszik, hogy a pandémia gazdasági következményeként idén februárban 104 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban, a koronavírus megjelenése előtt. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint komoly meglepetést okozott a munkanélküliségi ráta KSH által közölt februári csökkenése. Különösen annak fényében, hogy az NFSZ adatsora februárban az előző hónaphoz képest 1,2 százalékos, vagyis több mint 3500 fős növekedést mutatott a nyilvántartott álláskeresők létszámában. A háttérben alighanem az aktívak számának csökkenése áll, ami az elmúlt hónapokban éppen februárban lehetett a legjelentősebb. A foglalkoztatottak december-februári hónapokban mért átlagos számánál legutóbb az első hullám végén, az április-júniusi időszakban volt alacsonyabb a gazdaságilag aktívak száma – mutatott rá az elemző. Így szerinte a munkanélküliségi ráta alapvetően a munkaerőpiacról kivonulók miatt mutathatott javulást februárban. Arra is felhívta a figyelmet: könnyen lehet, hogy a márciusi zárások következtében ismét emelkedik majd a munkanélküliségi ráta, illetve tovább csökken a munkaerőpiaci aktívitás. Múlt héten megjelent Inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank is azt vetítette előre, hogy a járvány újabb hullámai miatt az idei első negyedévre várt mélypontig 35-70 ezer munkahely szűnhet meg a tavalyi harmadik negyedévhez képest, a munkanélküliségi ráta pedig 4,6 – 5,4 százalékig emelkedhet. A jegybank elemzői úgy vélik: a gazdaság újraindításával összhangban a második negyedévtől a munkanélküliségi ráta csökkenésnek indul, a 2022-es év folyamán pedig 4 százalék alá süllyed. Arra is rámutattak, hogy a vállalatok a bérekben késleltetve alkalmazkodnak a megváltozott gazdasági helyzethez, így az idén az előző évekhez képest lassabb bérdinamikára lehet számítani. A minimálbér és a garantált bérminimum - elmaradva a korábbi évek mértékétől - 4 százalékkal emelkedett februárban, ami szintén a mérsékeltebb bérdinamika irányába hat – emlékeztettek. Az MNB prognózisa szerint így 2021-ben az éves bérnövekedés 5,2 - 6,2 százalékra lassul a versenyszférában.   

Újabb gyárat zárnak be Ózdon

Bezárja a mintegy 800 főt foglalkoztató ózdi autóipari alkatrészgyárát a Johnson Electric – közölte a vállalt az MTI-vel. A gyártás leépítése a tervek szerint több lépcsőben, 2022 áprilisáig valósulna meg. Mindezt a piaci kereslet átalakulásával indokolták, amely miatt az ózdi üzem működtetése gazdaságilag fenntarthatatlanná vált. Az ózdi bezárás nem érinti a vállalat hatvani gyáregységét, sőt, a tervek szerint az ózdi alkalmazottak egy részének felajánlják majd az áthelyezést Hatvanba. "A kormány korábban már többször segített Ózdon, és most is késedelem nélkül megmozdul az ózdiak érdekében" – reagált a bejelentésre Palkovics László, innovációs miniszter. A tárca államtitkárai szerdán egyeztetnek a teendőkről és lehetőségekről a térség országgyűlési képviselőjével Ózdon. Palkovics szerint elsősorban olyan beruházót keresnek, aki a dolgozókkal együtt, egyben átvenné az üzemet. Ösztönzik más cégek új telephelyeinek létesítését is a városban, valamint a munkavállalók át- és továbbképzését.