Előfizetés

Budapest klímatervei - Plusz egy négyzetméter zöldterület fejenként

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.04.01. 06:40

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Emlékerdő, napelemekkel borított háztetők és harmadára csökkentett autósforgalom – ezek is szerepelnek a főváros új klíma-stratégiájában.
A Városliget átszabására szánt keret harmadából - 117 milliárd forintból - Budapest egészére érvényes, 53 projektet tartalmazó zöldfejlesztési tervet valósítana meg a főváros 2030-ig. A Fővárosi Közgyűlés március előterjesztései között lévő – az egykori legendás Főkert igazgatóról elnevezett - Radó Dezső terv végrehajtásával minden budapesti „kapna” egy négyzetméternyi extra zöldfelületet. (Így az egy főre jutó budapesti zöldterület 6 négyzetméterről 7-re nőne.) Tíz év alatt a jelenlegi 999 hektárról 1225 hektárra bővítenék a parkok területét. Ez igen ambiciózus cél, főként ha hozzátesszük, hogy az elmúlt 150 évben úgy 50 évente tudott 100 hektárnyi új zöldfelületet összehozni a főváros – sorolta el az új zöldfejlesztési stratégia főbb számait Bardóczi Sándor, Budapest fő tájépítésze egy szerdai háttérbeszélgetésen. A kormány és a főváros meglehetősen bonyolult kapcsolatának fényében kissé meglepő, hogy zöld-ügyekben állítása szerint kifejezetten jó a munkakapcsolat, az állami és a fővárosi elképzelések 90 százalékban fedik egymást. Igazi konfliktus néhány kisebb projektrészleten túl csak a Városliget átalakításában van köztük.  Nincs vita a Gellérthegy közparkjának felújításáról sem. A szintén elfogadásra váró akcióterv alapján 3,3 milliárdot költenének a rendbetételére, amelybe a hegy faállományának megújítása mellett többek között futókör és tanösvény létesítés, a közvilágítás fejlesztése, a kilátópontok kialakítása és a támfalak, lépcsők burkolatok javítása is szerepel. A főváros támogatja a turistabuszok kitiltására vonatkozó I. kerületi önkormányzati javaslatot is, de ennek feltételéül szabja a sikló megépítését. Ez a városvezetés álláspontja szerint elsősorban közlekedési eszköz lenne és nem látványosság, megépítését pedig közcélú beruházásként képzelik el. Ebben és a Citadella rekonstrukciójával kapcsolatban már nincs egyetértés a felek között – közölte Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes. A főváros határozott célja az, hogy minden 100 millió forintot meghaladó beruházás megkezdése előtt kikérjék a területhasználók véleményét. Új elem az is, hogy a parkok létrehozása mellett nagy figyelmet kap a meglévők megfelelő kezelése is, mivel azok megőrzése hatékonyabb, mint az újak létrehozása – mondta Kerpel-Fronius Gábor.  A főváros nem presztízs beruházásokban gondolkodik, hanem apró, esetenként kevésbé látványos, de olcsóbb és gyakorta sokkal hatékonyabb projektekben. Ilyen például az emlékerdő, amelyet a fővárosi temetőkben alternatív temetkezési helyszínként alakítanának ki, ahol a sírhely egy fa lenne, ez szimbolizálná az elhunytat. Bardóczi Sándor szerint erre lenne igény nálunk is. A főváros szintén elfogadás előtt álló klímastratégiájának megvalósítását javarészben az uniós forrásokra alapozzák. Ámon Ada, a fővárosi önkormányzat klíma- és környezetügyi főosztályvezetője szerint az új uniós pénzügyi ciklusban meghirdetett célok kifejezetten passzolnak az új városvezetés által felrajzolt jövőképhez. Mint mondta: a városok felelőssége különösen nagy a klímaváltozás lassításában és a hatások csökkentésében, ráadásul ezek a leginkább kitettek a káros hatásoknak. Ámon szerint gyors és hatásos lépésekre lenne szükség, de a kormány sajnálatos módon ebben nem igazán partner. A főváros mindenesetre 2030-ig legalább 40 százalékkal csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást. A Greenpeace szerint ez nem túl ambíciózus cél, de a főosztályvezető szerint ennyi a reális. Ennek eléréséhez is jelentős, mintegy 1500 milliárd forintos uniós támogatás szükségeltetik. Mivel az üvegházhatású gázok kibocsátása elsősorban épületekhez köthető, így a klímavédelmi célok is energetikai fókuszúak. Az elkövetkező évtized stratégiai céljai között szerepel minden harmadik lakás energetikai korszerűsítése, 10 millió négyzetméter új napelemrendszer a fővárosi háztetőkön és a fővárosi autósok 30 százalékának alternatív közlekedési eszközre való átültetése. A fővárosiak véleményét egyébként nem csupán a stratégia alkotásba és a beruházások előkészítésébe vonnák be, hanem a részvételi költségvetés révén a pénzköltésbe is. Az idén 1 milliárd forint sorsáról dönthetnek a budapestiek. Áprilisban egy városlakókból álló költségvetési tanács értékeli a lehetséges mikroprojekteket, amelyek közül a fővárosiak szavazás útján választhatják ki a megvalósítandókat. A lehetséges beruházások között a Kőérberki szikes rét rehabilitációja is szerepel. Emellett a másik idén megvalósítható zöldfejlesztés a Pünkösdfürdői ökológikus park, amely új irányt mutat a parkrendezésben. 
Kapcsolódó
Klímaközgazdászok: azonnal drasztikus lépéseket kell tenni a klímaváltozás ellen

Tágra méretezett tilalom - Lazítás az is, ami szigornak tűnik

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2021.04.01. 06:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Szigorítva nyitna a kormányzat húsvét után a kereskedelemben és a szolgáltatói ágazatban, ám ez inkább lazítás lesz épp a járvány tetőpontján.
A boltok át fognak állni a négyzetméter alapú rendszerre, cserében jóval hosszabb ideig lehetnek nyitva – ígérte a múlt pénteki nyilatkozatában Orbán Viktor. A helyiségekben csak annyi embert engedhetnek be, hogy 10 négyzetméterre egy fő jusson, ám hogy ne alakuljon ki sor az ajtó előtt, kitolnák este 10 órára a kijárási tilalmat. A bejelentést követő napon megjelent kormányrendeletből pedig kiderült: a kereskedelmi egységek a mostani 19 óra helyett 21:30 óráig lehetnek majd nyitva, sőt egyes szolgáltatások – a fodrászok, kozmetikák – is újra elérhetővé válnak.  Ezt a rendszert részben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) ajánlásai alapján alakítanák ki: a szervezet a múlt hét elején tárgyalt a miniszterelnökkel a mielőbbi nyitást szorgalmazva. Ugyanakkor szakmai forrásaink felhívták a figyelmet: feltűnő, hogy hogy a kormány nem az MKIK javasolta szigorúbb – egy vásárló 15-20 négyzetméterenként a 100 négyzetméternél nagyobb egységekben – szabályt fogadta el. Mindez arra utal, hogy a kabinet – az egyre romló járványügyi adatok ellenére – még a kifejezetten nyitáspárti kamaránál is gyorsabban haladna a lazítással.  A Népszava által megkeresett kereskedelmi cégek válaszaiból kiderül: a négyzetméter alapú előírás a legtöbb egység számára nem jelent majd érdemi korlátozást, teljesíthetetlen feladatot. Az iparcikkes boltokban a nyitvatartási idő nagy részében egyébként is jóval kevesebb a vevő, azaz tizenöt-húsz négyzetméterre esik egy vásárló. Az élelmiszerboltok, drogériák esetében is csak a legzsúfoltabb napszakban jelenthet gondot ez a fajta korlátozás, de a hosszabb nyitvatartás akár ezt a problémát is megoldhatja.    Az új előírások leginkább arra lesznek jó, hogy a csúcsüzemben – ilyen tipikusan a késő délutáni, vagy péntek-szombati „műszak” – el lehessen kerülni a tumultus kialakulását. A kevés névvel nyilatkozó cégek közül a Spar szolgált konkrét számokkal. Szerintük a szupermarketeikben átlagosan 20 és 70 között, míg a hipermarketekben 20 és 200 közötti vásárló tartózkodik egyszerre. A Spar üzletméreti adataiból kiderül: egy hipermarket átlagosan 4000, míg egy szupermarket átlagosan 760 négyzetméter eladótérrel rendelkezik. Azaz: a tiltás esetén egy hipermarketbe legfeljebb 400, míg a szupermarketükbe 76 vevő lehet majd egyszerre. Bár a többi kereskedelmi láncnál nem közöltek átlagos vásárlószámot (arra hivatkozva, hogy üzleti titok), a boltok alapterülete ismert. Így például a budapesti Camponában vagy a Váci úton lévő 12 ezer négyzetméteres Tescóban 1200 vevő lehet bent egyszerre. Amennyiben mégis több lenne a vásárló, a probléma megoldására a nagyobb láncok már most készen állnak: marketing- és logisztikai okokból a belépő és kilépő vevők számát folyamatosan mérik, sőt, azt is hogy az áruházon belül melyik területen átlagosan mennyi időt töltenek el a vevők, miből vásárolnak nagyobb intenzitással.  Azaz a bejáratnál álló biztonsági őr bevetésével könnyedén megoldható, hogy mindig annyi bevásárló legyen a boltban, amennyit a jogszabály engedélyez. Sőt minden jel szerint csak nagyon ritkán kell majd feltartoztasson embereket, miközben a boltok 2,5 órával hosszabb ideig lehetnek majd nyitva. Vámos György az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a tervezett szabályozás logikája leginkább az, hogy a zárt légtérben, a kasszák előtti sorok csökkenjenek. A kisboltoknál már bajosabb lesz a rendelkezés betartatása, már csak azért is, mert ezek a kisvállalkozások nem foglalkoztatnak biztonsági őrt, illetve nincs arra külön emberük, hogy naphosszat az ajtónál álljon. Beszéltünk olyan kis méretű, 25 négyzetméteres barkácsbolt tulajdonosával, aki saját biztonsága miatt is eddig is legfeljebb két vevőt engedett be az üzletbe egyszerre. Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy a létszámkorlát be nem tartását hogyan szankcionálják, és ki fogja majd a boltokat ellenőrizni, de nem kaptunk választ.

„Még működik az orvosi eskü”

„A gépi lélegeztetés, az intubálást igénylő betegek halálozása rendkívül magas, akár a 95 százalékot is eléri egyes helyeken” – olvasható abban a levélben, amit a Magyar Orvosi Kamara (MOK) küldött a kórházakat felügyelő belügyminiszternek, Pintér Sándornak. A MOK helyzetértékelésre kérte a megyei elnökeit az ellátással és Covid-helyzettel kapcsolatban, majd a levélben összegezte a beérkezett válaszokat. Ebből kiderül, az egészségügy óriási terhelés alatt van, s hogy nem omlott még össze, az elsősorban annak köszönhető, hogy a túlórák rendezetlen díjazása, a létszámhiány ellenére „még működik az orvosi eskü: ha összeszorított fogakkal is (…), de teszik a dolgukat". A MOK egyébként azt javasolja, hogy sportlétesítményekben, színházakban, iskolákban, fogorvosi rendelőkben is olthassanak. A tegnapi számok azt mutatják, a terhelés tovább fog nőni. Hiába halad valóban jól EU-s viszonylatban az oltási folyamat, a számok tragikusak: 12 346 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 1492-en vannak lélegeztetőgépen. Szerda reggelig elhunyt rekordszámú, 302 beteg. A betegség könnyebb lefolyását elősegítő és a kórházi kezelésre szorulók számát csökkentő Favipiravir nevű szert a háziorvosokon felül már bármelyik orvos felírhatja, aki a járványügyi ellátásban gyógyít. „Nagyon fáradtak a kórházi dolgozók, ezért mindenkinek kutyakötelessége egyénileg is megtenni mindent, hogy az egészségügyi rendszerre háruló teher csökkenjen” – figyelmeztetett tegnap Müller Cecília országos tiszti főorvos. M. L. F. 

Lazítás a platón

A nyitásra a kabinet nem időpontot, hanem egy számot adott meg: 2,5 millió beoltott személy. Mint a napokban kiderült, az, hogy gyorsabban haladunk a vakcinák beadásával, mint az EU általában, a fideszes kampány gerince lett – ez tolják minden befolyásuk alatt álló médiatermékben. Orbán április 19-re mondta be a hárommilliomodik oltást, ám a folyamat némileg csúszásban van. Mert a kormányfőnek volt egy másik jóslata is: hétfőre datálta a 2 milliós határ átlépését, ám ezt csak másnap kora délután sikerült teljesíteni, szerda reggelig pedig „csak” 11 ezerrel nőtt ez a szám. Bár – nyugati és keleti forrásból – beérkezett már annyi oltóanyag (eddig összesen 4,3 millió adag), amivel további 500 ezer embert be lehet oltani, változó, hogy naponta hány dózist tudnak beadni a háziorvosi rendelőkben és az oltópontokon. Így nehéz megbecsülni, mikor jön el a nyitás napja, de valószínűsíthető, hogy erre április közepén kerülhet sor. Pont akkor, amikor a Bill Gates alapítványa által támogatott Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME) járványmodellezői szerint a harmadik hullám Magyarországon tetőzni fog – becslések alapján 400 fölötti napi halálozással. 

Mégis fontosak lettek a pedagógusok

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.04.01. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Sokáig nem akarták, mától azonban gyorsan oltani kezdik a tanárokat. Ez lehet a kulcs a nyitáshoz, amitől nem tágít a kormány.
Csütörtökön, pénteken és szombaton olthatják be első körben azokat a pedagógusokat, akik március 24-ig regisztráltak a koronavírus elleni vakcinára – a kormány tájékoztatása szerint most 82 ezer főt hívtak be. Az érdekvédelmi szervezetekhez beérkező visszajelzések szerint sokan már kedden megkapták behívóikat a pontos helyszínnel és időponttal. Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter szerdai közleménye szerint hétfőig a pedagógusok és a köznevelésben dolgozók 75 százaléka jelentkezett az oltásra. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás szerint azok többsége, akik nem jelentkeztek, feltehetően azért nem tették meg, mert betegek vagy az elmúlt 3 hónapban covidosok voltak – ők egy későbbi időpontban kaphatják meg az oltást. Mint mondta, örül, hogy végre beoltják az iskolai, óvodai dolgozókat, de hibának tartja, hogy ebből az oltási kampányból a gyermekvédelemben dolgozók kimaradtak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának megbízott elnöke, Komjáthy Anna pedig arról beszélt lapunknak: ha valaki regisztrált, de mégsem kapott behívó SMS-t, szóljon az intézményvezetőknek, nekik ugyanis április 6-áig ezt jelezniük kell a fenntartók felé. Komjáthy Anna arra is felhívta a figyelmet, még a hét elején is bizonytalan volt, mi lesz a GYES-en vagy GYED-en lévő pedagógusokkal. A szakszervezet szerdán azt a tájékoztatást kapta, hogy azok, akik még ebben a tanítási évben vissza mennek dolgozni, felkerülnek a listára, de akik csak később, például szeptembertől térnek vissza a munkahelyükre, nyáron lesznek beoltva. Mindkét érdekvédelmi szervezet továbbra is hangsúlyozza: az oktatási-nevelési dolgozók beoltása ellenére az április 19-re tervezett iskolanyitást túl korainak tartják, félő, eddig az időpontig még nem alakul ki az első oltás utáni részleges védettség sem. 

Orbán: A győzelem kapujában állunk

A nyitás akkor kezdődhet el, ha 2,5 millió ember megkapta legalább az első oltást – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az M1-nek adott szerda esti interjújában. Szerinte amíg nincs minden regisztrált 65 év feletti beoltva, nem beszélhetünk nyitásról. Elsőként az iskolákat nyitják meg, a tanárok addig megkapják az első vakcinát. Közölte, ő az első oltás másnapján bement dolgozni. Orbán szerint az első és a második hullám idején alkalmazott szigorúbb korlátozások most azért nem működnének, mert a fertőzés immáron tömeges, és a vírus sokkal gyorsabban terjed. Így csak az oltás segít. Ebben uniós összehasonlításban igen jól állunk, hiszen a népességnek több mint az ötöde már megkapta legalább az első oltást. Ez annak is köszönhető, hogy keletről is rendeltek vakcinát. Emiatt aljas támadások érték a kormányt, de az idő őket igazolta, és most már mások is követik a példájukat. Az egészségügy bírja a terhelést a covidos ellátásra kijelölt ágyak fele üres, és kétszer annyi lélegeztetőgép van még, mint amit használnak. A kórházak egyszerre tudják fogadni a járvány és más miatt ellátásra szorulókat. Lesz még két-három nehéz hetünk, de a győzelem kapujában vagyunk – jelentette ki a kormányfő, aki szerint szép, napos és vidám nyarunk lesz.