Budapest klímatervei - Plusz egy négyzetméter zöldterület fejenként

Emlékerdő, napelemekkel borított háztetők és harmadára csökkentett autósforgalom – ezek is szerepelnek a főváros új klíma-stratégiájában.

A Városliget átszabására szánt keret harmadából - 117 milliárd forintból - Budapest egészére érvényes, 53 projektet tartalmazó zöldfejlesztési tervet valósítana meg a főváros 2030-ig. A Fővárosi Közgyűlés március előterjesztései között lévő – az egykori legendás Főkert igazgatóról elnevezett - Radó Dezső terv végrehajtásával minden budapesti „kapna” egy négyzetméternyi extra zöldfelületet. (Így az egy főre jutó budapesti zöldterület 6 négyzetméterről 7-re nőne.) Tíz év alatt a jelenlegi 999 hektárról 1225 hektárra bővítenék a parkok területét.

Ez igen ambiciózus cél, főként ha hozzátesszük, hogy az elmúlt 150 évben úgy 50 évente tudott 100 hektárnyi új zöldfelületet összehozni a főváros – sorolta el az új zöldfejlesztési stratégia főbb számait Bardóczi Sándor, Budapest fő tájépítésze egy szerdai háttérbeszélgetésen. A kormány és a főváros meglehetősen bonyolult kapcsolatának fényében kissé meglepő, hogy zöld-ügyekben állítása szerint kifejezetten jó a munkakapcsolat, az állami és a fővárosi elképzelések 90 százalékban fedik egymást. Igazi konfliktus néhány kisebb projektrészleten túl csak a Városliget átalakításában van köztük.

Nincs vita a Gellérthegy közparkjának felújításáról sem. A szintén elfogadásra váró akcióterv alapján 3,3 milliárdot költenének a rendbetételére, amelybe a hegy faállományának megújítása mellett többek között futókör és tanösvény létesítés, a közvilágítás fejlesztése, a kilátópontok kialakítása és a támfalak, lépcsők burkolatok javítása is szerepel.

A főváros támogatja a turistabuszok kitiltására vonatkozó I. kerületi önkormányzati javaslatot is, de ennek feltételéül szabja a sikló megépítését. Ez a városvezetés álláspontja szerint elsősorban közlekedési eszköz lenne és nem látványosság, megépítését pedig közcélú beruházásként képzelik el. Ebben és a Citadella rekonstrukciójával kapcsolatban már nincs egyetértés a felek között – közölte Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes.

A főváros határozott célja az, hogy minden 100 millió forintot meghaladó beruházás megkezdése előtt kikérjék a területhasználók véleményét. Új elem az is, hogy a parkok létrehozása mellett nagy figyelmet kap a meglévők megfelelő kezelése is, mivel azok megőrzése hatékonyabb, mint az újak létrehozása – mondta Kerpel-Fronius Gábor.

A főváros nem presztízs beruházásokban gondolkodik, hanem apró, esetenként kevésbé látványos, de olcsóbb és gyakorta sokkal hatékonyabb projektekben. Ilyen például az emlékerdő, amelyet a fővárosi temetőkben alternatív temetkezési helyszínként alakítanának ki, ahol a sírhely egy fa lenne, ez szimbolizálná az elhunytat. Bardóczi Sándor szerint erre lenne igény nálunk is.

A főváros szintén elfogadás előtt álló klímastratégiájának megvalósítását javarészben az uniós forrásokra alapozzák. Ámon Ada, a fővárosi önkormányzat klíma- és környezetügyi főosztályvezetője szerint az új uniós pénzügyi ciklusban meghirdetett célok kifejezetten passzolnak az új városvezetés által felrajzolt jövőképhez. Mint mondta: a városok felelőssége különösen nagy a klímaváltozás lassításában és a hatások csökkentésében, ráadásul ezek a leginkább kitettek a káros hatásoknak. Ámon szerint gyors és hatásos lépésekre lenne szükség, de a kormány sajnálatos módon ebben nem igazán partner.

A főváros mindenesetre 2030-ig legalább 40 százalékkal csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást. A Greenpeace szerint ez nem túl ambíciózus cél, de a főosztályvezető szerint ennyi a reális. Ennek eléréséhez is jelentős, mintegy 1500 milliárd forintos uniós támogatás szükségeltetik. Mivel az üvegházhatású gázok kibocsátása elsősorban épületekhez köthető, így a klímavédelmi célok is energetikai fókuszúak. Az elkövetkező évtized stratégiai céljai között szerepel minden harmadik lakás energetikai korszerűsítése, 10 millió négyzetméter új napelemrendszer a fővárosi háztetőkön és a fővárosi autósok 30 százalékának alternatív közlekedési eszközre való átültetése.

A fővárosiak véleményét egyébként nem csupán a stratégia alkotásba és a beruházások előkészítésébe vonnák be, hanem a részvételi költségvetés révén a pénzköltésbe is. Az idén 1 milliárd forint sorsáról dönthetnek a budapestiek. Áprilisban egy városlakókból álló költségvetési tanács értékeli a lehetséges mikroprojekteket, amelyek közül a fővárosiak szavazás útján választhatják ki a megvalósítandókat. A lehetséges beruházások között a Kőérberki szikes rét rehabilitációja is szerepel. Emellett a másik idén megvalósítható zöldfejlesztés a Pünkösdfürdői ökológikus park, amely új irányt mutat a parkrendezésben.