Előfizetés

Mégis fontosak lettek a pedagógusok

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.04.01. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Sokáig nem akarták, mától azonban gyorsan oltani kezdik a tanárokat. Ez lehet a kulcs a nyitáshoz, amitől nem tágít a kormány.
Csütörtökön, pénteken és szombaton olthatják be első körben azokat a pedagógusokat, akik március 24-ig regisztráltak a koronavírus elleni vakcinára – a kormány tájékoztatása szerint most 82 ezer főt hívtak be. Az érdekvédelmi szervezetekhez beérkező visszajelzések szerint sokan már kedden megkapták behívóikat a pontos helyszínnel és időponttal. Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter szerdai közleménye szerint hétfőig a pedagógusok és a köznevelésben dolgozók 75 százaléka jelentkezett az oltásra. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás szerint azok többsége, akik nem jelentkeztek, feltehetően azért nem tették meg, mert betegek vagy az elmúlt 3 hónapban covidosok voltak – ők egy későbbi időpontban kaphatják meg az oltást. Mint mondta, örül, hogy végre beoltják az iskolai, óvodai dolgozókat, de hibának tartja, hogy ebből az oltási kampányból a gyermekvédelemben dolgozók kimaradtak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának megbízott elnöke, Komjáthy Anna pedig arról beszélt lapunknak: ha valaki regisztrált, de mégsem kapott behívó SMS-t, szóljon az intézményvezetőknek, nekik ugyanis április 6-áig ezt jelezniük kell a fenntartók felé. Komjáthy Anna arra is felhívta a figyelmet, még a hét elején is bizonytalan volt, mi lesz a GYES-en vagy GYED-en lévő pedagógusokkal. A szakszervezet szerdán azt a tájékoztatást kapta, hogy azok, akik még ebben a tanítási évben vissza mennek dolgozni, felkerülnek a listára, de akik csak később, például szeptembertől térnek vissza a munkahelyükre, nyáron lesznek beoltva. Mindkét érdekvédelmi szervezet továbbra is hangsúlyozza: az oktatási-nevelési dolgozók beoltása ellenére az április 19-re tervezett iskolanyitást túl korainak tartják, félő, eddig az időpontig még nem alakul ki az első oltás utáni részleges védettség sem. 

Orbán: A győzelem kapujában állunk

A nyitás akkor kezdődhet el, ha 2,5 millió ember megkapta legalább az első oltást – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az M1-nek adott szerda esti interjújában. Szerinte amíg nincs minden regisztrált 65 év feletti beoltva, nem beszélhetünk nyitásról. Elsőként az iskolákat nyitják meg, a tanárok addig megkapják az első vakcinát. Közölte, ő az első oltás másnapján bement dolgozni. Orbán szerint az első és a második hullám idején alkalmazott szigorúbb korlátozások most azért nem működnének, mert a fertőzés immáron tömeges, és a vírus sokkal gyorsabban terjed. Így csak az oltás segít. Ebben uniós összehasonlításban igen jól állunk, hiszen a népességnek több mint az ötöde már megkapta legalább az első oltást. Ez annak is köszönhető, hogy keletről is rendeltek vakcinát. Emiatt aljas támadások érték a kormányt, de az idő őket igazolta, és most már mások is követik a példájukat. Az egészségügy bírja a terhelést a covidos ellátásra kijelölt ágyak fele üres, és kétszer annyi lélegeztetőgép van még, mint amit használnak. A kórházak egyszerre tudják fogadni a járvány és más miatt ellátásra szorulókat. Lesz még két-három nehéz hetünk, de a győzelem kapujában vagyunk – jelentette ki a kormányfő, aki szerint szép, napos és vidám nyarunk lesz.

Orbán: A vírust már nem lehet megállítani

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.31. 20:44

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A kormányfő szerda estére bejelentett rendkívüli interjújában a halálozások számát illetően meglehetősen szűkszavú volt, s csak annyit mondott, arról csupa rossz hírt hall. A megoldást továbbra is a vakcinákban látja.
Lépcsőzetesen lehet újraindítani a gazdaságot, ez volt a nemzeti konzultációban résztvevők véleményének többsége - mondta el a miniszterelnök az állami tévének adott nyilatkozatában szerda este. Orbán Viktor szerint a járványban kiemelten kell törődni az idősekkel, 
"ameddig nincsen minden 65 év feletti regisztrált beoltva, addig nem vállalhatunk semmiféle kockázatot".

Mindenkit arra kért, tartsa be a szabályokat. "Tavasszal még elég volt korlátozásokat bevezetni és ilyen formán megállítani a vírust, de itt már csak lassítani lehet" - mondta, hozzátéve: a vírust megfékezésére csak az oltás képes.
Felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad az oltás ellen hangulatot kelteni. Súlyos felelőtlenségnek nevezte, hogy egyesek lebeszélnek másokat a vakcina beadatásáról. Orbán azt kérte, hagyják dolgozni az orvosokat, ápolókat és ne vezessék félre az embereket kamuvideókkal meg álhírekkel.  Orbán Viktor szerint megvan a kellő szabadsága az orvosvezetőknek, hogy átszervezzék az ellátást, de lesz elegendő ember. Vezénylés, átcsoportosítás - ezzel megoldható az ellátás. "Nem most van ideje, hogy bemenjünk a kórházakba kamuvideókat meg álhíreket gyártani." - jelentette ki.  A kismamák oltásával kapcsolatban azt mondta, 42 ezren vannak, akik a várandósság olyan szakaszában vannak, ahol fel lehet venni az oltást. Orbán szerint általános a támogatottság abban a tekintetben, hogy ők előrébb kerüljenek a sorban. A miniszterelnök szerint már novemberben lehetett látni, hogy nem fognak megérkezni az uniós vakcinák, ezután döntött a kormány a keleti vakcinák beszerzése mellett. Úgy véli, hogy az ezzel kapcsolatos ideológiai vitákat nem támogatja a magyar nép. Hangsúlyozta, ha nem rendeltek volna kínai meg orosz vakcinát, akkor ott lennénk mint a nyugatiak, ahol fele ennyien vannak beoltva. "Nem volt kockázatmentes döntés, de helyesnek bizonyult, mert sok ezer embert lehetett megmenteni" - mondta.
Úgy számol, április végén-május elején mindenki hozzájuthat a vakcinához, aki regisztrált.

Orbán szerint sokaknak okozott a vírus veszteséget, ami mindenkit megvisel, ezért ha legyőztük a járványt, akkor nem csak gazdasági értelemben kell újraindítani az országot. "Utakat is kell találnunk egymáshoz, a közösségeinket is újra kell éleszteni" - közölte. Arra a kérdésre, hogy a halálozások száma mikor billenhet át pozitív irányba, a kormányfő azt mondta: "Én csak csupa rossz hírt hallok." A kérdésre ennél bővebben nem felelt, inkább megismételte, hogy a vakcina jelenti a megoldást a vírusra. A miniszterelnök szerint a koronavírusra elkülönített ágyak fele még szabad, és kétszer annyi lélegeztetőgépünk van ággyal együtt, mint amennyi ágyon most használják őket. Orbán az interjú során szólt a tanárok holnap kezdődő oltásáról is. Mint ismert, egyes vélemények szerint az iskolák nyitásáig a tanárokban nem alakul ki védettség, hiszen eleve csak az első adag oltást kapják meg. Erre a miniszterelnök elmondta: amikor ő az első oltást megkapta, akkor bement dolgozni. "Persze jobb lenne megvárni a másodikat, de amit biztosan tudunk, hogy az első oltás már jelentős védettséget ad" - jelentette ki. Hozzátette, a tanárok bő egy héttel az iskolák nyitása előtt fogják megkapni az oltást, így ha valaki nem akar majd bemenni, ő megérti, de nem kell agitálni. Orbán Viktor azt mondta, jelenleg százezer emberrel kevesebben dolgoznak, mint egy évvel ezelőtt. Ugyanakkor azt vállalta, hogy minimum ennyi munkahelyet létre fognak hozni, egyúttal reménykedik, hogy egy olyan gazdasági fellendülés lesz a járvány után, amely révén még több munkahely lehet, mint előtte.    "Lesz még két-három nehéz hetünk, de a nyarunk szép és vidám lesz, a tamáskodó hangok el fognak halkulni" - vélekedett, hozzátéve: teszünk még két-három lépést és vissza fogjuk kapni a régi életünket. Úgy vélte, a nyár végére sikerülhet visszatérni ahhoz a fajta optimizmushoz, mint ami 2020 februárjában jellemezte az országot.

A járvány után nőhet a hajléktalanok száma

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.03.31. 20:24

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A koronavírus a rászorulók életére hatványozottan rányomta a bélyegét, a valódi pusztítást ugyanakkor csak a válság utáni egy-két évben lehet majd látni.
Sikerült elkerülni a katasztrófát, ugyanakkor súlyosan megviselte a hajléktalanokat a koronavírus-járvány – összegezte szerdán a Menhely Alapítvány a hajléktalanellátásban dolgozó szervezetek éves felmérését, az úgynevezett Február Harmadika Kutatást. A munkacsoport idén február első hetében összesen 6753 ellátottat kérdezett meg az országban, ennek időpontja egybeesett a hajléktalanszállókon megindult oltásokkal. Bár a felmérésből sokat megtudhatunk, ahhoz a kormány tájékoztatására lenne szükség – ilyen pedig ritkaságszámba megy –, hogy hány hajléktalan hunyt el koronavírus-fertőzés következtében. Egyetlen alkalommal Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kapott tájékoztatást március 5-én, hogy 32 járvány miatt elhunyt hajléktalant tartanak nyilván. A kutatás szerint 10 százalékuknál igazolódott a fertőzés, illetve 4 százalékuk kórházba is került. Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumi elnöke megjegyezte, a legtöbb megbetegedés amiatt volt, hogy a kórházból kikerülő hajléktalanok behurcolták a vírust a szállókra.  Az oltásnak meglehetősen nagy volt a népszerűsége a szállókon élők körében, ahol 73 százalék kapott is valamilyen vakcinát. Viszont a közterületen élők többségéhez nem jutott el az oltás, igaz, sokan vannak köztük, akik akkor sem oltatták be magukat, ha erre mégis lehetőségük lett volna – derült ki a jelentésből. Összességében a hajléktalanok 46 százaléka volt beoltva február elején, illetve további 22 százalék jelezte, hogy igényt tartana rá. Mivel a szállókon kötelező tesztelést vezettek be a beköltözés feltételeként, a hajléktalanellátó intézmények szükség esetén gyorsan be tudtak avatkozni, karanténba helyezni embereket. Győri Péter kiemelte, hogy lényegesen több fertőzöttet sikerült kiszűrni a szállókon, mint az utcán élőknél. Hozzátette, ahol több tesztet végeztek, ott a hajléktalanok nagyobb tájékozottságot mutattak a vírusról, mint ahol a tesztek száma alacsonyabb volt. Budapesten a hajléktalanok 73 százalékát tesztelték, ezzel messze megelőzve az 53 százalékos országos átlagot. A fővárosban több mint 13 ezer PCR-tesztet, 8 ezer gyorstesztet végeztek, 100 ezer sebészi és 4800 FFP2-es maszkot, valamint 528 ezer adag ételt és 71 bérlakást biztosítottak a járvány alatt a hajléktalanellátásnak. – Másfél-kétszeresére nőtt azok száma, akiknek semmilyen jövedelme nem volt – mondta Győri Péter, hangsúlyozva, hogy rengeteg hajléktalannak romlottak a megélhetési lehetőségei. A legtöbb dolgozó hajléktalan valamilyen idény jellegű vagy segédmunkát lát el, rengetegen vesztették el keresetüket a járvány alatt: a fiatalabbaknak 46-48 százaléka, az idősebbeknek is a közel harmada számolt be erről. A megkérdezett hajléktalanok 49 százalékának okozott gondot a lakhatásának (pl. fizetős szállók) megfizetése, 29 százalékuknak a megfelelő táplálkozás előteremtése, illetve a ruházkodásukra sem volt pénze. A hajléktalanok ötöde mondta, hogy nem tudta kiváltani a gyógyszereit, 14 százalék a közlekedésére nem tudott költeni, 10 százalékot pedig a családi és baráti kapcsolattartásban akadályozta a kevés pénz. Győri szerint összességében nem vette igénybe több ember a hajléktalanellátást, tavaly nyárig egyedül a fizetős átmeneti szállókon növekedett meg az igény, főleg azok körében, akik az első hullámban elvesztették a munkahelyüket, ezért nem tudták fizetni a munkásszállót vagy az albérletüket, a jövőben pedig a kilakoltatási és a hitelmoratórium vége okozhat gondot. Szabó Andrea, a munkacsoport tagja hozzátette, hogy a válság utáni egy-két évben lehet majd látni, hányan szorultak az utcára, mert az elszegényedők amíg lehet, elkerülik a hajléktalanellátást.

Nyárig marad a hajléktalankórház

Nem tudom elképzelni, hogy a kormány most szétverjen egy jól felszerelet, berendezett kórházat, de meg kell várni a döntést – mondta Győri Péter, a Menhely Alapítvány elnöke sajtókérdésre reagálva a költözésre ítélet Szabolcs utcai hajléktalankórházról. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. oda szeretné költöztetni a gyógyszerhatóságot. Szerdán Mager Andrea miniszter közleményében tudatta, június 30-ig a Szabolcs utcai ingatlanban maradhat a fővárosi hajléktalankórház „a kialakult helyzetre” tekintettel. Karácsony Gergely főpolgármester úgy reagált, hogy amíg járvány van, illetve a kormány nem ajánl fel másik bérelhető épületet, „a kórház nem megy sehova”.