A világ népességének 40 százaléka szenved allergiás náthában, de az utóbbi időben megnövekedett az asztma és az atópiás bőrelváltozások előfordulása is – mondta Kovács Ilona, a Duna Medical Center gyermektüdőgyógyásza, allergológusa. Az allergiás betegségek kialakulását genetikai, környezeti és életmódbeli tényezők komplex kölcsönhatása okozza. A klímaváltozásnak a növényvilágra gyakorolt hatása okozza feltehetően az allergiás megbetegedések nagyobb arányú előfordulását.
A világ különböző részein, a környezet eltérő jellege miatt más és más növények okoznak problémát, ezért a különböző földrajzi területeken a pollenszezonok igen eltérők. Magyarországon a pollenszezont három szakaszra szokás osztani:
Az első szakasz február elejétől április végéig tart. Ez a fák, cserjék virágzásának ideje. A legkorábbi a mogyoró, ezt követi a szil, a nyárfa, a gyertyán, a kőrisfa, a fűz, a juhar, a platán, a tölgy, és a fenyőfélék. Később megjelenik a nyírfa, az éger, és a tiszafa. A ciprusfélék közül a közönséges boróka honos Magyarországon. A kertekben, parkokban gyakran ültetett ciprusféle a tuja. Ha valakinél az egyik ciprusféle allergiát vált ki, akkor valószínű, hogy a többire is érzékeny.
A második szakasz, a fűfélék virágzása május elejétől augusztus elejéig. A pázsitfűfélék népes családja mintegy tízezer fajukkal benépesítik az egész Földet. Ide tartoznak a perjefélék, a csomós ebír, a tarackbúza, a csenkeszek, a mezei komócsin, a rozsnok, és a gabonák. A fűfélék gyakori allergének. Ha valaki az egyik fajra érzékeny, akkor valószínűleg allergiás tüneteket mutatna egy másik kontinensen élő másik faj virágporszemére is.
A harmadik szakasz a gyomok virágzása, július végétől a fagyok beálltáig (októberig) tart. A gyomok virágporszemei rendkívül agresszívak, komoly allergiás tüneteket okozhatnak. A parlagfű a legagresszívabb allergén, júliustól októberig szórja virágporszemeit. Amerikából származik, igénytelen és gyorsan terjed. Már egyetlen parlagfű is hatalmas mennyiségű virágporszemet termel, ami azt eredményezi, hogy évente többezer parlagfű pollen kerül a levegőbe. A csalánfélék virágpor-csomókat szórnak a levegőbe. Egyéb allergén gyomok még a lándzsás útifű, a vadsóska (fodros lórom), a disznóparéj, és a libatopfélék. A fészkesvirágúak közül igen erős allergén a fekete üröm, amely az elhanyagolt területeken ember-magasságú bozótokat hoz létre.
Foglalkozni kell vele!
A hirtelen kezdődő orrfolyás, a rohamokban jelentkező tüsszögés rendkívül kellemetlen. Az éjszakai orrdugulás alvászavart okoz, az ember nem tudja kipihenni magát, fáradtan ébred, sőt egész nap fáradékony. Ha az allergiás náthát nem kezeljük, akkor a folyamat halad az alsó légutak, a hörgők, a tüdő felé, köhögést, légzési nehezítettséget kiváltva. Elhúzódó, láz nélkül jelentkező tünetek esetén érdemes elvégeztetni az allergiavizsgálatot – ajánlotta a szakorvos.
Kezelés hatására a beteg életminősége javul, a zavaró tünetek csökkennek, vagy akár el is múlhatnak. A hosszantartó tünetek maradandó elváltozásokat hoznak létre, az elhúzódó köhögés, fulladás hatására oxigénhiány lép fel, a rugalmas simaizom rostok rugalmatlanná válnak, megvastagodnak, a tüdő tágulása csökken, és ezáltal visszaesik a fizikai terhelhetőség is.
Az allergiás betegek kezelésének az első lépcsője, a tüneteket kiváltó allergizáló növények lehetőség szerinti elkerülése a kritikus időszakban. Ezt úgy lehet megtenni, ha száraz, meleg, szeles napokon minél kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kerüljük a szabadtéri sportolást, kerékpározást, kirándulást. Ha lehet, a fűnyírást, gyomlálást bízzuk nem allergiás társunkra. A lakás szellőztetését ajánlott este 10 óra és hajnali 4 óra között megtenni, mert olyankor a legkevesebb a levegőben a pollen. Érdemes légkondicionálót, pollenszűrőt használni a lakásban és az autóban is. Nem javasolt viszont a ruhákat a szabadban szárítani. Allergiások gyakran mossanak hajat, mert a napközben hajba telepedett pollenek éjszaka panaszokat okozhatnak. Egy kiadós eső után csökken a levegőben a pollenek mennyisége, így ilyenkor bátrabban lehet a szabadban, aki allergiás. A nyaralást célszerű olyan helyre tervezni, ahol kevés az allergizáló pollen a levegőben (tengerpart, magas hegyvidék) – tanácsolta Kovács Ilona.
Az ok is kezelhető
Megfelelő gyógyszeres kezeléssel a tünetek csökkenthetők. Az allergia elleni gyógyszerek (antihisztamin készítmények) tabletta, szirup, és oldat formában léteznek. A gyógyszerek mellett javasolt az orrnyálkahártya naponta történő átmosása fiziológiás sóoldattal, ez segít az allergének eltávolításában. Az orrnyálkahártya gyulladását csökkentő orrspray-k használatával csökkenthető az orrfolyás és az orrdugulás.
Ha a gyógyszeres kezeléssel nem tudunk tünetmentességet elérni, akkor jön szóba az immunterápia, ami az egyetlen oki kezelés. Ennek során a beteg szervezetébe a tüneteket okozó allergének tisztított kivonatát juttatják be emelkedő dózisban. Az immunrendszer a kis dózis hatására elkezdi kialakítani az ellenanyag-termelést, majd egyre nagyobb mennyiségben előállítva azt, a szervezet közömbösíteni tudja az allergén hatását. Ezáltal csökkennek vagy akár meg is szűnnek a tünetek. A kezelés általában három éven keresztül tart, ez idő alatt fokozatosan gyengülnek a tünetek, javul az életminőség és csökken a gyógyszerfogyasztás, egy idő után pedig fölöslegessé is válnak az antiallergiás gyógyszerek.
A terápia első évében általában 20-30, a második évben 50-60, a harmadikban pedig 70-80 százalék javulás várható, de akár teljes panasz- és tünetmentesség is kialakulhat. Az immunterápia injekció, nyelvalatti (subligualis) csepp vagy tabletta formájában adható. „Szurit” csak kórházi körülmények között lehet adni, a nyelvalatti készítmények otthon is alkalmazhatók.
Keresztben is árthatnak
A diagnosztizált pollenallergiások, főleg az allergiaszezonban, bizonyos gyümölcsök és növények fogyasztása után percekkel szájviszketést, duzzadást, könnyezést, orrfolyást, ritkábban rekedtséget, köhécselést vagy fulladást észlelhetnek. Ezt a pollenek és az ételek szerkezete közötti hasonló részecskék okozzák.
A keresztallergia megelőzésének elsődleges módja allergiaszezonban a tüneteket okozó ételek fogyasztásának mellőzése.
