Előfizetés

Megérné újrahasznosítani

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.03. 10:10

Fotó: Bojár Sándor / Fortepan
Egyre inkább az egyszer használatos műanyagok nyújtotta kényelemre váltottunk, pedig a többször is felhasználható megoldások nem csak a természeti erőforrások felélését csökkentik.
Az újrahasználható csomagolások elterjedése nélkül elképzelhetetlen a körforgásos gazdaság megvalósulása. Azáltal, hogy az anyagokat hosszabb ideig használjuk, hozzájárulunk az erőforrások megőrzéséhez, a hulladék mennyiségének csökkenéséhez, valamint enyhülnek a csomagolások előállításával, fogyasztásával és hulladékként történő kezelésével járó környezeti hatások. A környezeti előnyök mellett az újrahasználati és újratöltési rendszerek rendkívüli gazdasági előnyöket is kínálnak az anyagköltség-megtakarítás és a munkahelyteremtés tekintetében, amit minden újrahasználati ciklus megsokszoroz – olvasható a Humusz.hu-n. A műanyagszennyezés problémája igazi globális krízis, amelynek megoldásához a vállalatok ténylegesen fenntarthatóvá alakulására is szükség van. Néhány évtizeddel ezelőtt még természetes volt, hogy az emberek a különböző italcsomagolásokat betétdíjas rendszerek keretében visszajuttatták egy átvételi pontra, mára azonban az újrahasználat kultúráját a világ nagy részén lecseréltük az egyszer használatos műanyagok nyújtotta kényelemre. Pedig szakértők szerint az újratöltés több szempontból is előnyös. Az újrahasznosított egyszer használatos műanyagokkal szemben az újrahasználható, újratölthető csomagolás csökkenti a természeti erőforrások felélését. Nem beszélve arról, hogy igencsak kétes, van-e az emberiségnek egyáltalán kapacitása arra, hogy a hatalmas és egyre növekvő műanyagmennyiséget valóban újrahasznosítsa. 
A műanyag-csomagolások mindössze 14 százalékát gyűjtik össze újrafeldolgozásra,

és a fejlődő országokra is jellemző az újrahasznosítási kapacitást messze meghaladó a műanyaghasználat. Mindez pedig azt vetíti előre, hogy a hulladékégetésnek a jövőben még nagyobb szerepe lehet világszerte. Közkeletű tévhit, hogy az újratöltési rendszerek ideje lejárt, az újratölthető palackoknak máig komoly piaca van, az italcsomagolások több mint 30 százalékát teszik ki olyan nagyobb piacokon is, mint Németország, Mexikó, a Fülöp-szigetek vagy éppen Indonézia. Ahogy a Zero Waste Europe és a Reloop az Utrechti Egyetemmel közös jelentése megállapítja: az újrahasználható csomagolásokhoz – legyen szó palackról, befőttesüvegről, rekeszről stb. – jóval kevesebb karbonkibocsátás kapcsolható, mint ezek egyszer használatos alternatíváihoz. Tanulmányukban 11 különböző típusú csomagolóanyagról szóló 32 életciklus-elemzést vizsgáltak meg, ezen csomagolások környezetre gyakorolt hatását vizsgálva a termékek életciklusának különböző szakaszaiban (beleértve a gyártást, a szállítást, az újrahasználati lehetőségek számát és a hulladékként történő kezelésüket is). A jelentés főbb megállapításai közé tartozik, hogy:
  • Az újrahasználható üvegpalackokhoz 85 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátás kötődik, mint az egyszer használatos üvegpalackokhoz; 75 százalékkal kevesebb, mint a műanyagpalackokhoz (PET); és 57 százalékkal kevesebb, mint az alumínium italcsomagolásokhoz.
  • Ugyanígy az újrahasználható műanyagrekeszhez 88 százalékkal kevesebb CO2-kibocsátás kapcsolódik, mint az egyszer használatos kartondobozokhoz; 64 százalékkal kevesebb, mint az összetett csomagolásból készült dobozokhoz; és 5 százalékkal kevesebb, mint a fából készült rekeszekhez.
  • A csomagolás szállításának módja – beleértve a távolságot és a szállító járművet – van a legnagyobb hatással arra, hogy az adott csomagolóanyagnak mekkora a környezeti hatása.
A szerzők szerint a legfőbb intézkedések, amelyekkel az újrahasználható csomagolások környezeti fenntarthatóságát javítani lehet, a következők: csomagolások egységesítése, betétdíjas rendszerek bevezetése, illetve a csomagolások szállítási módjának megváltoztatása – ezek mind hozzájárulnának az újrahasználható csomagolások alacsonyabb karbonlábnyomához. Szintén megoldást jelentene, ha a csomagolásra nem a termék esszenciális részeként tekintenénk.  Egy másik tanulmány, amelyet a GAIA (Globális Szövetség a Hulladékégetés Alternatíváiért) idén hozott nyilvánosságra, azt találta:
  • Az újrahasználatra történő előkészítés (tehát a javítás, szervizelés) 200-szor annyi munkahelyet teremt, mint a hulladéklerakók és hulladékégetők.
  • Az újrahasznosítás esetében ez az arány 50-szeres.
  • Az újragyártás esetében pedig 30-szoros.
Ennek fényében megállapítható, hogy a gazdasági célok összhangban vannak a környezeti célokkal; a legtöbb munkahelyet teremtő hulladékgazdálkodási stratégiák a legjobb környezeti eredményekkel is járnak. A „nulla hulladék” rendszerek kívánatosabb foglalkoztatási lehetőségeket kínálnak, ugyanis képesek kihasználni az alapvető kézi munkán túlmutató képességeket, ezáltal magasabb béreket biztosítanak, és állandóbb pozíciókat kínálnak, továbbá hozzájárulnak az általános életminőség javulásához is. A hulladékmentes folyamatok munkahelyteremtési potenciálja pedig világszerte hasonló (a tanulmány 16 eltérő földrajzi elhelyezkedésű és gazdasági helyzetű országot vizsgált meg), így kijelenthető, hogy a pandémiát követő gazdaság-helyreállítási stratégiák részeként ajánlatos megcélozni a hulladékmegelőzési megoldások megvalósítását – olvasható a több környezetvédő szervezetet tömörítő szövetség honlapján.
A cikk címlapképén visszaváltott konzerves üvegeket mosnak a Paksi Konzervgyár udvarán.

Egyre nagyobb a grizzly medvék élettere, de még mindig védelemre szorulnak

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.02. 10:10

Fotó: ROBERT HAASMANN / Biosphoto / AFP
A már meglévő populációk erősítésére kell fókuszálni a szakemberek szerint.
Egyre nagyobb területen vannak jelen a grizzly medvék az amerikai Sziklás-hegység egyes részein, de továbbra is védelemre szorulnak – állapították meg a szakemberek, akik szerint az ország egyetlen más térsége sem alkalmas a ragadozók újra-betelepítésére. Az amerikai Hal- és Vadvédelmi Szolgálat (FWS) csaknem egy évtized után először adott ki jelentést a kontinentális Egyesült Államokban élő grizzlyk helyzetéről. A ragadozók populációi két területen növekedtek az elmúlt tíz évben. A Yellowstone Nemzeti Parkban élő grizzlyk száma mostanra meghaladta a 700-at, míg a Montana állambeli Glacier Nemzeti Park körül több mint ezer példány él. A Sziklás-hegység érintett térségének többi részén továbbra is alacsony a grizzlyk száma. Az 1975-ös 2 százalékról a medvék mostanra az eredeti elterjedési területük nagyjából 6 százalékára visszatértek. A szakemberek hangsúlyozták, hogy a már meglévő populációk erősítésére kell fókuszálni és nem a medvék betelepítésére az ország más részeire. A környezetvédők és néhány egyetemi kutató által javasolt betelepítési területeken ugyanis a grizzlyk ugyanazokkal a kihívásokkal néznének szembe: a védett területek alacsony száma, a magas népsűrűség és a más medvepopulációkkal való érintkezés kis esélye, ami gátolná az egészséges populációk fenntartását. Korábban több tízezer grizzly élt Észak-Amerika nyugati felén, ám a vadászat, a csapdák és a természetes élőhelyeik elvesztése miatt a ragadozók többsége odaveszett az 1900-as évek elejére. A grizzlyk a fenyegetett fajokat megillető védelmet élveznek a kontinentális Egyesült Államok területén 1975 óta, ami lehetővé tette a populációik lassú regenerálódását néhány területen. 

A környezettudatos gondolkodásért rendeznek filmkészítő maratont

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.01. 22:03

Fotó: Shutterstock
A 24 óra alatt elkészülő műveket többek között Szabó István Oscar-díjas filmrendező zsűrizi.
A környezettudatos gondolkodás elősegítésére rövidfilmpályázatot hirdetnek „Shoot4Earth - Forgass a Földért!” címmel. A filmkészítő maraton résztvevőinek mindössze 24 óra áll rendelkezésre a filmjük elkészítésére. A beérkezett pályaműveket mások mellett Szabó István Oscar-díjas filmrendező zsűrizi. A magyar kezdeményezésű versenyt, amerikai, ázsiai, ausztrál, európai és magyar filmesekkel, környezetvédőkkel összefogva hirdetik meg április 17-re. A rendezvény célja, hogy a film tudatformáló eszközeivel hívja fel a figyelmet a fogyasztói szokások megváltoztatásának szükségességére, a mindennapi életvitel során – olvasható a szervezők közleményében. A szervezők a verseny kezdetén, a rajt pillanatában, időzónánként több elemet ismertetnek, amelyből egy elemet kötelező beépíteni a versenyfilmbe. A filmkészítő játékra bárki jelentkezhet, a világ bármely részéről. Nevezési díj, korosztályi és technikai megkötés nincs. A film lehet élőszereplős rövidfilm, videoklip vagy animáció. Mint írták, a 24 órás maraton, az időzónák figyelembe vételével egyszerre, egy időben zajlik a világon. Regisztrálni a verseny kezdetéig, a verseny hivatalos weboldalán lehet. A kötetlen műfajú filmek forgatásánál digitális kamera, kamerás mobiltelefon vagy kameraként működő fényképezőgép egyaránt használható. A résztvevő stáboknak - amelyek akár egyszemélyesek is lehetnek - maximálisan egy perc hosszúságú filmekben kell felhívni a figyelmet arra, hogy 
a mindennapokban odafigyeléssel, takarékossággal, tudatossággal mit tehetünk környezetünk megóvásáért.

 Az elkészült alkotásokat fel kell tölteni az internetre, a játék versenyszabályzati kiírásában meghatározott módon. A közlemény szerint a zsűri elnöke Szabó István Oscar-díjas filmrendező, társelnöke, Sandeep Marwah, az Asian Academy of Film and TV elnöke (India), a verseny művészeti igazgatója pedig Karl Bardosh, a Tisch School of the Arts New York University tanára lesz. A 24 órás filmkészítő maraton megvalósítását, kontinenseken, illetve egyes országokban regionális producerek segítik. A szervezők felidézték, hogy a világ egyik legnehezebb filmes játékának megvalósítását éveken keresztül személyesen segítette Jirí Menzel Oscar- díjas cseh filmrendező és sok ismert magyar filmes is, köztük Deák Kristóf, az Oscar-díjas Mindenki című film rendezője.