Előfizetés

Elkezdődött az óvodai és iskolai pedagógusok soron kívüli oltása

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.01. 16:21

Fotó: Ujvári Sándor / MTI
Több mint négyszáz kórházi oltóhelyen csütörtökön rendben elkezdődött a már korábban regisztrált óvodai és iskolai pedagógusok soron kívüli oltása - közölte a koronavirus.gov.hu csütörtökön.
A kormányzati portálon azt írták: az oltásra sms-ben kaptak behívót azok, akik március 24-éig érvényesen regisztráltak. Az oltásuk csütörtökön, pénteken és szombaton történik Pfizer-vakcinával. A mostani és a jövő heti oltási akcióra több mint 162 ezer dolgozó kap behívót. Az első oltás után is már jelentősen emelkedik a védettség a vírusfertőzés súlyos lefolyása ellen. Március 29. éjfélig csaknem 215 ezer óvodai, iskolai, bölcsődei és szakképzési dolgozó regisztrált oltásra. Közülük 174 ezer köznevelési intézmény dolgozója, 29 ezren a szakképzésben dolgoznak, 11 ezren állami vagy önkormányzati, több mint ezren pedig magánbölcsődékben dolgoznak. A regisztráltakból mostanra 46 ezer ember már megkapta az oltását, értelemszerűen ők már nem vesznek részt a mostani kampányszerű oltási akciókban, és azok sem, akik az elmúlt három hónapban igazoltan koronavírus-fertőzöttek voltak - közölték. Azt írták: a mostani és a jövő heti oltási akcióra így több mint 162 ezer dolgozó kap behívót. A végleges adatok szerint a most szombatig zajló oltásra ennek megfelelően 78 ezer ember kapott behívót, a jövő heti oltásra több mint 84 ezren fognak. Azok, akik az elmúlt három hónapban igazoltan koronavírus-fertőzöttek voltak vagy most más okból nem tudnak megjelenni az oltóponton, később is kapnak majd lehetőséget az oltásra - olvasható a kormányzati oldalon.

Harmincegy törvényjavaslatot nyújtott be a kormány az éjszaka

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.04.01. 13:56

Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Míg az ellenzék szerint a kormány eljárása cinikus, addig a nagyobbik kormánypárt semmi kivetni valót nem lát az ügyben.
Szintet lépett parlamenti gyakorlatában a kormány: a Népszava birtokába jutott egy meghívó, melyet kedden az Országgyűlés Házbizottsága úgy küldött ki a jövő heti ülésre a képviselőknek, hogy abban egyetlen előterjesztés sem szerepelt. Egy megjegyzés viszont igen, miszerint a kézhezvétel pillanatában üres napirend „várhatóan 30 előterjesztés tárgyalásával bővülhet, benyújtástól függően”. Utóbbi meg is történt, a kormány szerdán az éj leple alatt nyújtotta be javaslatait, melynek egy jelentős része vagyonjuttatásról szól. Létrehoznák például a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványt, és a kezelésébe adnák nem csak a város felsőoktatási intézményének eddigi vagyontárgyait, hanem például a Nagyerdei Stadion Rekonstrukciós Kft. Tulajdonjogának 50 százalékát is. Emellett a Demeter Szilárd vezette Petőfi Irodalmi Múzeum részére létrehoznák a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft.-t, és tulajdonába adnák a Hajógyári sziget egy részét. Szintén az ügynökség tulajdonába kerülne a Zichy kastély együttese, és három I. Kerületi lakás. Az ország termőföldjeinek, vizeinek és erdőinek „a jövő nemzedékek számára történő megőrzése érdekében” létrehoznák a Jövő Nemzedék Földje Alapítványt és kezelésébe adnák a Lázár János érdekeltségébe tartozó Nemzeti Ménesbirtok Zrt. Részvényeinek 100 százalékát.  Összességében az Innovációs és Technológiai Minisztérium 13 felsőoktatással foglalkozó alapítvány létrehozásáról adott be törvényjavaslatot, ezen kívül benyújtották a felsőoktatási egyetemi alapítványokról szóló külön törvényt is. Utólag, ahogy arról Stumpf István, a felsőoktatási modellváltásért felelős kormánymegbízott néhány napja nyilatkozott.   Létrejönne a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány, a Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, a SOTE-t irányító Nemzeti Egészségügyi és orvosképzésért Alapítvány és a Testnevelési Egyetemért Alapítvány is, melyek megkapnák az adott felsőoktatási intézmény vagyonát a vagyonkezelői joggal együtt. A Pázmány Péter katolikus Egyetem által már nem használt, jelenleg üresen álló piliscsabai épületegyüttes a Makovecz Campus Alapítvány tulajdonába kerülne, amit szintén most hívnának életre. A kormány ezen felül létrehozná a Tokaj Hegyaljáért Egyetem Alapítványt is és a tulajdonába adnák a Grand Tokaj Zrt.-t.  A kormány arra is készül, hogy módosításra kerül a köznevelési törvény, a dizájnerdrogokra vonatkozó jogszabály, illetve a megváltozott munkaképességű emberek juttatásairól szóló törvény. Ezen felül több nemzetközi egyezmény módosítása is bekövetkezhet.
"Elképesztően cinikus, hogy a folyton a parlamentarizmus tekintélyéről papoló kormány a négy napos ünnep előtt az utolsó pillanatban terjeszt be harminc törvényjavaslatot, mint ahogy az is, hogy az állandóan a keresztény értékekről beszélő Fidesz a Húsvétot szánja arra, hogy a képviselők felkészülhessenek a következő heti ülésre" – mondta a Népszavának Arató Gergely. A DK képviselője szerint a törvényjavaslatok tartama is botrányos, hiszen "ezek egyik része ismét utólag próbálja törvényesíteni az egyetemi vagyon lenyúlását, míg más javaslatok a kormányközeli haveroknak – mint Demeter Szilárd, Lázár János – juttat újabb közvagyon elemeket". Egy kormánypárti képviselő ezzel szemben azt mondta lapunknak, nem érti az ellenzék felháborodását, mert a kormány betartotta az előírt határidőt, hat nappal az ülés előtt ismertté váltak a törvényjavaslatok, amiket a csütörtöki házbizottsági ülésen is kiosztottak. "Ez volt eddig is a gyakorlat, most csak a meghívó sikerült kicsit sajátosra, mivel szerdán úgy kellett kiküldeni, hogy tudtuk, a javaslatokat ezután nyújtja majd be a kormány. Ugyanakkor mindenki időben megismerhette őket így is" – mondta. Arra a felvetésünkre, hogy Húsvét előtt nem túl elegáns 31 törvényjavaslatot benyújtani, a képviselő úgy válaszolt, „ezt a Húsvétot úgysem locsolkodással töltötték volna az ellenzéki képviselők”. A Fidesz frakció sajtóosztálya megkeresésünkre azt közölte, "a képviselők a házbizottsági ülés előtt megkapták a frissített meghívót, az anyagokat az ülésen megismerhették, azokról bármikor véleményt mondhatnak és a plenáris ülésen napirend-módosítást is kezdeményezhetnek. A parlamentarizmus gyakorlatát inkább az sérti, hogy a baloldal november óta nem vesz részt a házbizottság munkájában". Kerestük Kövér László házelnök hivatalát is az ügyben, náluk arról érdeklődtünk, hogy az üres parlamenti meghívó és az ünnepek előtt közvetlenül benyújtott harmincegy törvényjavaslat szerintük mennyiben fér össze a demokratikus parlamentarizmus értékeivel és mennyiben növeli az Országgyűlés tekintélyét – amire gyakran hivatkoznak kormánypárti politikusok. Cikkünk megjelenéséig sajnos válaszokat nem kaptunk, de amint ez megtörténik, azt természetesen közölni fogjuk.

Iskolaérettség - Módosítják a köznevelési törvényt

J.D.
Publikálás dátuma
2021.04.01. 12:21
Tanévnyitó ünnepség
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az Alkotmánybíróság korábban több jogszabályi rendelkezést is alaptörvényellenesnek talált.
A Kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatát, amely az Alkotmánybíróság (Ab) döntésére reflektálva, ugyanakkor a jogalkotói szándékot is szem előtt tartva biztosítja a tankötelezettség és óvodakötelezettség megkezdésére vonatkozó eljárások pontosítását - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Mint arról lapunk is beszámolt, az Ab február 26-ai határozatában alaptörvényellenesnek nyilvánította a köznevelési törvény azon rendelkezését, amely kizárta a négy és öt éves kor közötti gyermekek esetében az óvodalátogatás alóli felmentést. A hatéves kortól kötelező, illetve az iskolaérettség megállapításának új eljárásrendjével kapcsolatban pedig mulasztásokat állapított meg. Problémásnak tartották pédául azt, hogy a nyilvánvalóan iskolaéretlen gyerekek iskolakezdésének egy évvel történő elhalasztására nincs más lehetőség a szülők kérelmezésén kívül. Az Emmi közleménye szerint a most benyújtott javaslat lehetővé teszi, hogy a gyermekvédelmi hatóság is kezdeményezhesse a tankötelezettség halasztását az Oktatási Hivatalnál, amennyiben az indokolt lenne és a szülő nem járt el az ügyben. Az eljárási határidők lerövidülnek, ezáltal még hamarabb megszülethet az Oktatási Hivatal döntése, és az esetleges fellebbezést követő bírósági eljárás is gyorsabban lezárulhat. Kivételesen indokolt esetben, újabb kérelem alapján lehetővé válik az óvodakezdés halasztása is annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti. Az Ab határozatában ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: az iskolaérettség mint szakkérdés megállapítása elsősorban nem hivatalok, hanem a szülő joga.