Előfizetés

Egyre nagyobb a grizzly medvék élettere, de még mindig védelemre szorulnak

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.02. 10:10

Fotó: ROBERT HAASMANN / Biosphoto / AFP
A már meglévő populációk erősítésére kell fókuszálni a szakemberek szerint.
Egyre nagyobb területen vannak jelen a grizzly medvék az amerikai Sziklás-hegység egyes részein, de továbbra is védelemre szorulnak – állapították meg a szakemberek, akik szerint az ország egyetlen más térsége sem alkalmas a ragadozók újra-betelepítésére. Az amerikai Hal- és Vadvédelmi Szolgálat (FWS) csaknem egy évtized után először adott ki jelentést a kontinentális Egyesült Államokban élő grizzlyk helyzetéről. A ragadozók populációi két területen növekedtek az elmúlt tíz évben. A Yellowstone Nemzeti Parkban élő grizzlyk száma mostanra meghaladta a 700-at, míg a Montana állambeli Glacier Nemzeti Park körül több mint ezer példány él. A Sziklás-hegység érintett térségének többi részén továbbra is alacsony a grizzlyk száma. Az 1975-ös 2 százalékról a medvék mostanra az eredeti elterjedési területük nagyjából 6 százalékára visszatértek. A szakemberek hangsúlyozták, hogy a már meglévő populációk erősítésére kell fókuszálni és nem a medvék betelepítésére az ország más részeire. A környezetvédők és néhány egyetemi kutató által javasolt betelepítési területeken ugyanis a grizzlyk ugyanazokkal a kihívásokkal néznének szembe: a védett területek alacsony száma, a magas népsűrűség és a más medvepopulációkkal való érintkezés kis esélye, ami gátolná az egészséges populációk fenntartását. Korábban több tízezer grizzly élt Észak-Amerika nyugati felén, ám a vadászat, a csapdák és a természetes élőhelyeik elvesztése miatt a ragadozók többsége odaveszett az 1900-as évek elejére. A grizzlyk a fenyegetett fajokat megillető védelmet élveznek a kontinentális Egyesült Államok területén 1975 óta, ami lehetővé tette a populációik lassú regenerálódását néhány területen. 

A környezettudatos gondolkodásért rendeznek filmkészítő maratont

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.01. 22:03

Fotó: Shutterstock
A 24 óra alatt elkészülő műveket többek között Szabó István Oscar-díjas filmrendező zsűrizi.
A környezettudatos gondolkodás elősegítésére rövidfilmpályázatot hirdetnek „Shoot4Earth - Forgass a Földért!” címmel. A filmkészítő maraton résztvevőinek mindössze 24 óra áll rendelkezésre a filmjük elkészítésére. A beérkezett pályaműveket mások mellett Szabó István Oscar-díjas filmrendező zsűrizi. A magyar kezdeményezésű versenyt, amerikai, ázsiai, ausztrál, európai és magyar filmesekkel, környezetvédőkkel összefogva hirdetik meg április 17-re. A rendezvény célja, hogy a film tudatformáló eszközeivel hívja fel a figyelmet a fogyasztói szokások megváltoztatásának szükségességére, a mindennapi életvitel során – olvasható a szervezők közleményében. A szervezők a verseny kezdetén, a rajt pillanatában, időzónánként több elemet ismertetnek, amelyből egy elemet kötelező beépíteni a versenyfilmbe. A filmkészítő játékra bárki jelentkezhet, a világ bármely részéről. Nevezési díj, korosztályi és technikai megkötés nincs. A film lehet élőszereplős rövidfilm, videoklip vagy animáció. Mint írták, a 24 órás maraton, az időzónák figyelembe vételével egyszerre, egy időben zajlik a világon. Regisztrálni a verseny kezdetéig, a verseny hivatalos weboldalán lehet. A kötetlen műfajú filmek forgatásánál digitális kamera, kamerás mobiltelefon vagy kameraként működő fényképezőgép egyaránt használható. A résztvevő stáboknak - amelyek akár egyszemélyesek is lehetnek - maximálisan egy perc hosszúságú filmekben kell felhívni a figyelmet arra, hogy 
a mindennapokban odafigyeléssel, takarékossággal, tudatossággal mit tehetünk környezetünk megóvásáért.

 Az elkészült alkotásokat fel kell tölteni az internetre, a játék versenyszabályzati kiírásában meghatározott módon. A közlemény szerint a zsűri elnöke Szabó István Oscar-díjas filmrendező, társelnöke, Sandeep Marwah, az Asian Academy of Film and TV elnöke (India), a verseny művészeti igazgatója pedig Karl Bardosh, a Tisch School of the Arts New York University tanára lesz. A 24 órás filmkészítő maraton megvalósítását, kontinenseken, illetve egyes országokban regionális producerek segítik. A szervezők felidézték, hogy a világ egyik legnehezebb filmes játékának megvalósítását éveken keresztül személyesen segítette Jirí Menzel Oscar- díjas cseh filmrendező és sok ismert magyar filmes is, köztük Deák Kristóf, az Oscar-díjas Mindenki című film rendezője.

Elindult a Szúnyogmonitor, Ön segíthet a rovarvadászatban

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.01. 21:25

Fotó: Shutterstock
A lakosság segítségét is kérik a kutatók az invazív rovarfajok hazai terjedésének feltérképezéséhez.
Elindult a Szúnyogmonitor névű honlap, amelynek célja, hogy a kutatók a lakosság segítségével feltérképezze az emberre veszélyes kórokozókat, vírusokat is terjesztő, invazív csípőszúnyogfajok hazai terjedését – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) csütörtökön. A közösségi tudomány (citizen science) jegyében létrehozott, lakossági megfigyelésekre épülő weboldal április elsején kezdte meg működését. Mint írták, a klímaváltozás és a globális kereskedelem fokozódása következtében az elmúlt évtizedekben számos inváziós faj került Európába, így hazánkba is. Ezek egyik káros hatása, hogy különböző betegségek kórokozóit terjeszthetik, ezáltal egészségügyi fenyegetettséget jelentenek. Magyarországon összesen 50 őshonos csípőszúnyogfaj él, de az elmúlt tíz év során három új inváziós faj is érkezett, amelyek potenciálisan számos, emberre és háziállatra veszélyes betegség kórokozóit - különböző vírusokat, fonalférgeket - terjeszthetik. Az esetleges járványok megelőzésének első lépése, hogy a kutatók megismerjék, hogy az inváziós csípőszúnyogfajok az ország mely területein találhatók meg, milyen módon terjednek, mikor jelennek meg, továbbá hogy hordozzák-e a különböző betegségek kórokozóit – írták. A kutatók az inváziós fajok elterjedését feltérképező munka hatékonyságának növelése érdekében kérik a lakosság segítségét. A Szúnyogmonitor projekt kutatói tavaly is a citizen science módszerét hívták segítségül egy veszélyes szúnyogfaj megfigyelése érdekében. A projekt során a lakosság a felfedezett invazív csípőszúnyogfajról fotót vagy befogott példányokat küldött a kutatóknak, akik tudományos módszerekkel beazonosították, validálták a mintákat, végül egy honlapon bemutatták az elterjedésről készített statikus térképet. A projekt a Koronamonitor weboldal adatvizualizációs fejlesztőcsapatának segítségével korszerűbb felületet kapott, ahol az infografikai ábrázolásoknak köszönhetően térben - akár megyei bontásban is vizsgálható módon - és időben is nyomon követhetők az inváziós szúnyogfajok elterjedésére és aktivitására vonatkozó adatok. Egy fejlesztés segítségével pedig mobilapplikációs (MosquitoAlert) felületen keresztül is tudnak az emberek fényképeket és egyéb információkat küldeni a kutatáshoz. A kutatók szerint lényeges, hogy a szúnyogirtás gyakorlatában is figyelembe vegyék a Szúnyogmonitor projekt eredményeit. Ugyanis, ha a hatóságok a járványügyi fenyegetettség, illetve az invazív csípőszúnyogok okán terveznek irtást, akkor célszerű ott irtani ezeket a fajokat, ahol azok ténylegesen előfordulnak. Ha azonban a környezetet megterhelő szúnyogirtási programot a célfajok tényleges elterjedésének figyelmen kívül hagyásával szervezik, akkor az ország nagy területét feleslegesen fújják be káros irtószerekkel – hívták fel a figyelmet. A Szúnyogmonitor ökológiai koncepciója az, hogy a probléma kezelése ne a járvány után történjen, hanem a megfelelő ökológiai diagnózis alapján, a járványt megelőzően kerüljön sor a szükséges preventív lépésekre. „A modern járványügyi védekezési stratégia az ökológiai monitorozáson alapul, amely minél hatékonyabb, annál kisebb a járványveszély lehetősége, illetve annál kisebb az esély arra, hogy a térképre emberi megbetegedéseket is fel kelljen rajzolni a jövőben. Ehhez mi, kutatók kevesen vagyunk, de mint tavaly kiderült, a jóakaratú állampolgárok viszont annál többen vannak” – összegezte a projekt jelentőségét Garamszegi László Zsolt, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatója, a Szúnyogmonitor vezető kutatója.