Előfizetés

Orbán, Morawiecki és Salvini közösen „egy európai reneszánszt” akarnak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.01. 21:03

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A kontinens reneszánszáról, elrablásáról és egy jövőbeni kampányról tárgyalt a magyar és a lengyel miniszterelnök az olasz Liga párt elnökével Budapesten.
Háromoldalú találkozón vett részt Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke Matteo Salvinivel, az olasz jobboldali kormánypárt, a Liga vezetőjével és a lengyel miniszterelnökkel, Mateusz Morawieckivel csütörtökön Budapesten. Az eseményt követő sajtótájékoztatón a hvg.hu szerint Orbán Viktor azt mondta, a találkozóra azért kerülhetett sor, mert a Fidesz úgy döntött, hogy elhagyja az Európai Néppártot (EPP). A magyar kormányfő a járványhelyzetről szólva „az uniós oltási program lassúságát” emelte ki, majd dicsérte partnereit: Magyarország egyik leghűségesebb barátjaként írta le Mateusz Morawieckit, Matteo Salviniről pedig, „amiért az olasz kormány tagjaként bebizonyította, hogy lehetséges megállítani az illegális migrációt a tengeren”, kijelentette:
„Mi egész egyszerűen csak a hősünknek szoktuk hívni."

Az olasz politikust idézve arról is beszélt Orbán Viktor, hogy közösen „egy európai reneszánszt” akarnak. Megjegyezte, szerinte nincs egyetlen téma sem, amiben ne tudnának egyetértésre jutni, és a három ország semmiben sem áll szemben egymással. Magyarország is megbízható tagja a NATO-nak – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök, majd úgy vélekedett:
„A kereszténydemokratáknak nincs megfelelő képviselete Európában.”

Orbán szerint a három fél nemet mond „a cenzúrára, az európai és brüsszeli birodalomra, a kommunizmusra, az illegális migrációra és az antiszemitizmusra is." Azt is kijelentette, hogy nem fognak felülni semmilyen provokációnak, mert az értékeik és az álláspontjaik világosak. Mateusz Morawieczki, aki az „erős Európát” a lengyel miniszterelnök is az atlantista szövetség, azaz a NATO részeként képzeli el, figyelmeztetett:
„Vannak olyan erők, amelyek szeretnék elrabolni Európát. Ezek a keresztény hagyományok Európájától idegen erők.”

Matteo Salvini sem kertelt, amellett, hogy szerinte „szolidáris, normális és boldog Európán” dolgoznak, a földrésznek „ki kell jutnia a mostani, legsötétebb korszakából”. Szerinte az unió elutasította a keresztény értékeket, ami helytelen. 
„A baloldal szerinte a gyökereket vonja kétségbe, ezzel szemben alternatívát kell nyújtani, de zsarolni nem fogunk”

– nyugtatott meg mindenkit az olasz pártvezető.

Salvini azt már korábban előrebocsátotta, hogy a találkozón nem jön létre közös EP-s pártcsoport. Most arról beszélt, hogy a jövőben fővárosról fővárosra vitatná meg Európa jövőjét. A megbeszélést követően egyébként Orbán Viktor azt mondta, hogy „a megkezdett munkát” folytatni fogják, legközelebb májusban találkoznak Rómában vagy Varsóban.  

Kötelezővé tenné az oltást Gilly Gyula egészségügyi közgazdász

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.01. 20:04
Illusztráció
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Egészségügyi szakemberek panaszkodtak a járvány elleni védekezés hiányosságaira az ellenzék által létrehozott parlamenti testület ülésén.
Szigorúan tilos volna nyitni a jelen helyzetben, és ameddig nincs meg a lakossági szintű védettség, addig úgy kellene eljárni, mintha nem volna vakcina – jelentette ki az ellenzék által létrehozott parlamenti koronavírus-vizsgálóbizottság, csütörtöki online ülésén Gilly Gyula orvos, egészségügyi közgazdász. A „Covid 2021 vizsgálóbizottság”  ülésén, amelyen egészségügyi szakembereket hallgattak meg, egy kérdésre reagálva úgy nyilatkozott:
„minden további nélkül kötelezővé tenné az oltást, nem is érti, mivégre az önkéntesség”

Gilly Gyula előadásában a célzott, differenciált hazai védekezést hiányolta, az izoláció mellett a fertőzöttek 8-10 napra visszamenő kontaktuskutatást sürgetve. A tesztelésről szólva kifogásolta, hogy Magyarország egyáltalán le sem hajol ezért az egyetlen egy fegyverért.
„Nem megoldás, hogy bezárok mindenkit, mert ezzel a fertőzöttet is bezárom”

– fogalmazott.

A szakember szerint az egyéni védettség soha nem komplett, mert a vakcinák nem százszázalékosak. Ráadásul teljesen eltérők a becslések arról, hányan estek már át Magyarországon a fertőzésen:  
„nem tudni, milyen mértékű az átfedés az oltottak körével, ahogy azt sem, mekkora és meddig érvényesül az immunitás, így pedig tág tere van a blöffölésnek”.

Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke kiemelte: a kezdeti problémák szinte kivétel nélkül megszűntek mostanra, a védőfelszerelés-ellátottság jelentősen javult. ugyanakkor nem titkolta:
„Továbbra is komoly gondot okoz azonban a testület létszámhiánya, amelyen csak rontott, hogy a jogviszonyváltás miatt bajtársai egy-másfél százaléka leszerelt. (...) kollégái közül sokan jelezték, hogy el akarnak menni a mentőszolgálattól, különösen a hosszú ideje kifogásolt alacsony munkabér miatt.”

Kusper Zsolt szerint a „bérfelzárkóztatás” sem oldja meg a problémákat. Sorolta: a járvány miatt bonyolultabb, lassabban végezhető feladatokat kellett és kell elvégeznie a mentőszervezetnek, nemegyszer a háziorvosok teendőit véve át, miközben többórányi munkaidőt vehet el például a vidékről a fővárosba vezényelt egységek napi utazása. Szerinte a legsürgetőbb feladatok közé tartozik:
„a mentődolgozók oltásának kötelezővé tétele, a mentésszervezés optimalizálása, az irányítás és a kórházak közötti kommunikáció javítása, a pihenőidő kiadása, a munkaórák számának korlátozása, amelyek egy csapásra javítanák a bajtársak hangulatát”.

Fehér festékkel öntötték le a BLM szobrot, a téren fegyveres katonák is megjelentek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.01. 19:16

Fotó: Béres Márton / Népszava
A rongálót elfogták. Korábban a Mi Hazánk párt aktivistái OSB-lapokkal paravánozták körül Szalay Péter Black Lives Matter című szobrát, melyet a Ferenc téren állított ki a IX. kerületi önkormányzat.
Az amerikai emberi jogi mozgalmat idéző szoborról már felállítása előtt is elítélően nyilatkoztak a faji diszkrimináció elleni küzdelem ismert magyar frontharcosai: a Mi Hazánk „európai, fehér, heteroszexuális és keresztényellenes szimbólumnak” nevezte a szobrot, Bayer Zsolt pedig azt ígérte, le fogják dönteni.
A szobrot végül csütörtök délután állították fel a téren, így nézett ki:
A Mi Hazánk már szerdán fakeresztet állított a térre, a szobor csütörtöki kihelyezése után pedig a párt aktivistái 4 oldalról OSB-lapokkal zárták el a szobrot, és a lapokra a párt plakátjait helyezték.
Az akció után rendőrök intézkedtek egy politikai aktivistával szemben, aki megpróbálta letépni a Mi Hazánk Párt által a ferencvárosi BLM szobor köré emelt barikádról a plakátot.

A rendőrség közleményük szerint igazoltatta a jelenlévőket, és figyelmeztette őket a járványügyi szabályok betartására, de jogsértést nem tapasztaltak, eljárás nem indult. Csakhogy később – számolt be a történtekről a Telex – egy fekete ruhás ember felmászott a kis létrára, amit a körbedeszkázott szobor mellé állítottak – ha valaki akarja, megnézhesse az alkotást – , és fehér festékkel öntötte le a műalkotást.   Mint írták, a rendőrök elfogták a rongálót, s a környék este tele volt rendőrökkel. A szobor köré rendőrségi szalagot húztak ki, és már fegyveres katonák is megjelentek a téren, amelyet „bűnügyi helyszínnek” nyilvánítottak.  Közben a KDNP közleményben szólította fel Baranyi Krisztinát, Ferencváros ellenzéki polgármesterét: tüntesse el a csütörtökön felállított szobrot. A Vejkey Imre kormánypárti országgyűlési képviselő által jegyzett közlemény szerint:
„Nem jópofa vicc, hanem a sötét oldal újabb, agresszív támadása a megfeszített Krisztus gender logóval való gyalázása, éppen Nagycsütörtökön. Ezt minden keresztény ember nevében visszautasítjuk!”

A Telex felidézte: a ferencvárosi önkormányzat tavaly augusztusban hirdetett pályázatot, hogy a város utcáin ismét legyenek független köztéri alkotások. Az egyik ilyen nyertes szobor lett Szalay Péter Black Lives Matter című műve, ami már akkor vitát váltott ki: Bayer Zsolt kormánypárti publicista például úgy reagált, hogy „már másnap le fogjuk dönteni”, míg a Mi Hazánk Mozgalom már akkor „európai, fehér, heteroszexuális és keresztényellenes szimbólumnak” nevezte a szobrot.  A szoborral a Guardian és az Euronews is foglalkozott januárban. Utóbbinak Szalay Péter azt mondta, számított rá, hogy belpolitikai ügy lesz a szoborból, és ki is jelentette:
„Nem baj, igazából számítok rá, hogy baltával verik szét.”

A tervek szerint a szobor, melyet a kerületi önkormányzat felhívására beküldött pályaművek közül egy szakmai zsűri választott ki, április 14-ig maradna a téren.