egészségügy;ellenzék;koronavírus;parlamenti vizsgálóbizottság;

Illusztráció

- Kötelezővé tenné az oltást Gilly Gyula egészségügyi közgazdász

Egészségügyi szakemberek panaszkodtak a járvány elleni védekezés hiányosságaira az ellenzék által létrehozott parlamenti testület ülésén.

Szigorúan tilos volna nyitni a jelen helyzetben, és ameddig nincs meg a lakossági szintű védettség, addig úgy kellene eljárni, mintha nem volna vakcina – jelentette ki az ellenzék által létrehozott parlamenti koronavírus-vizsgálóbizottság, csütörtöki online ülésén Gilly Gyula orvos, egészségügyi közgazdász. A „Covid 2021 vizsgálóbizottság”  ülésén, amelyen egészségügyi szakembereket hallgattak meg, egy kérdésre reagálva úgy nyilatkozott:

„minden további nélkül kötelezővé tenné az oltást, nem is érti, mivégre az önkéntesség”

Gilly Gyula előadásában a célzott, differenciált hazai védekezést hiányolta, az izoláció mellett a fertőzöttek 8-10 napra visszamenő kontaktuskutatást sürgetve.

A tesztelésről szólva kifogásolta, hogy Magyarország egyáltalán le sem hajol ezért az egyetlen egy fegyverért.

„Nem megoldás, hogy bezárok mindenkit, mert ezzel a fertőzöttet is bezárom”– fogalmazott.

A szakember szerint az egyéni védettség soha nem komplett, mert a vakcinák nem százszázalékosak. Ráadásul teljesen eltérők a becslések arról, hányan estek már át Magyarországon a fertőzésen:  

„nem tudni, milyen mértékű az átfedés az oltottak körével, ahogy azt sem, mekkora és meddig érvényesül az immunitás, így pedig tág tere van a blöffölésnek”.

Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke kiemelte:

a kezdeti problémák szinte kivétel nélkül megszűntek mostanra, a védőfelszerelés-ellátottság jelentősen javult. ugyanakkor nem titkolta:

„Továbbra is komoly gondot okoz azonban a testület létszámhiánya, amelyen csak rontott, hogy a jogviszonyváltás miatt bajtársai egy-másfél százaléka leszerelt. (...) kollégái közül sokan jelezték, hogy el akarnak menni a mentőszolgálattól, különösen a hosszú ideje kifogásolt alacsony munkabér miatt.”

Kusper Zsolt szerint a „bérfelzárkóztatás” sem oldja meg a problémákat. Sorolta: a járvány miatt bonyolultabb, lassabban végezhető feladatokat kellett és kell elvégeznie a mentőszervezetnek, nemegyszer a háziorvosok teendőit véve át, miközben többórányi munkaidőt vehet el például a vidékről a fővárosba vezényelt egységek napi utazása. Szerinte a legsürgetőbb feladatok közé tartozik:

„a mentődolgozók oltásának kötelezővé tétele, a mentésszervezés optimalizálása, az irányítás és a kórházak közötti kommunikáció javítása, a pihenőidő kiadása, a munkaórák számának korlátozása, amelyek egy csapásra javítanák a bajtársak hangulatát”.

Hidak, terek, utak, villamosok szerepelnek a Budapesti Közlekedési Központ idén kezdődő, valamint az előkészítendő fejlesztési listáján.