Előfizetés

Popzenész vezet protestpártot

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2021.04.03. 10:00

Fotó: SLAVI TRIFONOV FACEBOOK-OLDALA
Sokat mond a balkáni viszonyokról, hogy a Ku-ku Band frontemberéből lehet királycsináló. Bejutásra esélyes az "Egyenesedj fel, gengszterek kifelé!" is.
Kihunyt a tavalyi korrupcióellenes tömegmozgalom tüze, Bulgáriában a vasárnapi parlamenti választásokon az előrejelzések szerint a legtöbben továbbra is a stus quo pártjaira fognak szavazni. A jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (a GERB rövidítés egyben címert is jelent) 28.1, a balközépnek mondott szocialisták (BSZP) 19.8 százalékon álltak az utolsó felmérésben. Őrzi helyét a Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSZ) nevű török-muzulmán etnikai-vallási párt (12.5 százalék), ám új szerveződések is felbukkantak, a királycsináló pedig egy Szlavi Trifonov nevű popzenész lehet. Az 57 éves tévé-tulajdonos és showman azt ígéri a bolgároknak, hogy megoldja a problémáikat. A népi dallamokkal vegyített rockzenét játszó Ku-ku Band frontembere nem új szereplője a közéletnek. Huszonöt éve egyike volt azoknak, akik tömegmozgalom élén kényszerítették ki a posztkommunista Bolgár Szocialista Párt kormányfője Zsan Videnov lemondását egy bankbotrány után. Később népszavazást szervezett, amelyen ugyan a részvétel nem érte el az érvényességi küszöböt, mégis sokakban megragadt, hogy Szlavinak politikai ambíciója van. Tehetős ember, kábeltévé-csatornája a platform, ahonnan kampányol. A közel kétméteres, kopaszra nyírt, fülbevalót viselő férfi népszerű popzenész, a pandémia előtti időkben hatalmas arénákat volt képes megtölteni. Most viszont csak egy üres csarnokban adott kampányzáró koncertet, ahol újra elmondhatta üzenetét - kizárólag a maga fizetős tévéjén. Amúgy is jellemző taktikája, hogy nem hajlandó vetélytársaival vitázni, csak a maga tévéjében, zárt Facebook-csoportjában közli üzeneteit. Trifonov a tavalyi kormányellenes, maffiaellenes tüntetések idején jelentette be, hogy  „Van ilyen nép!” névvel pártot alakít és indul a választásokon. Egyszerű programmal állt elő. Javaslata értelmében a jelenlegi arányos, listás választási rendszer helyett egyéni választókerületekben szavaznának a bolgárok két fordulóban. A "francia rendszerben" szerinte így becsületes embereket választanának. Ezen kívül azt akarja, hogy közvetlen választással kerüljenek posztjukra a legfőbb ügyész és a különböző szintű rendőrfőnökök. Úgy véli, hogy ez megoldaná a szervezett bűnözés kérdését és a legfőbb ügyész jelenlegi túlhatalmát Bulgáriában. Trifonovnak ezen kívül minden szektorra vannak ötletei, ezeket ugyancsak a vitát kerülve közli a választókkal. A populista popzenész pártjának 12.7 százalékot jósol a szófiai Alpha Research. Bulgáriában az 1990-es rendszerváltás óta hagyományosan a posztkommunista, oroszbarátként jellemzett BSZP és a Nyugatra tekintő jobboldal a politikai élet két főszereplője. Mellettük mindig jelen volt a parlamentben a rendszerváltáskor alakult török etnikai DSZP. Ez a bulgáriai státus quo három pártja. Mindháromnak vannak kapcsolatai a hazai szervezett bűnözéssel és külföldi gengszterekkel, mindhárom euroatlanti elkötelezettségűként jeleníti meg magát, s mind a három részt vett vagy most is részt vesz az EU-alapok lefölözésében. Ez az oka annak, hogy Bulgáriát minden statisztika az EU legszegényebb, korrupciótól leginkább sújtott tagállamának tartja, ahol erős a befolyása a helyi és orosz oligarcháknak, a sajtószabadság pedig csak nyomokban létezik. Ez az állapot többször hozott a politikai színtérre váratlan figurákat. Ilyen volt a második világháború utolsó két évében uralkodó II. Szimeon, az egykori gyermekcár, aki Szimeon Szakszkoburggotszki néven kormányfő lett. Az ő szárnyai alatt nőtt politikussá korábbi testőre Bojko Boriszov, aki a jobbközép tábor élére állva lett miniszterelnök, s uralja egy évtizede a politikai színteret a GERB élén. Trifonov is ilyen „politikai megváltónak” ígéri magát és egyelőre sikerült megszereznie pártjának a népszerűségi lista harmadik helyét. A tavalyi tiltakozások nyomán alakult még két további protesztpárt, amely az eddigi rezsim lecserélést ígéri. A 6.3 százalékon álló Demokratikus Bulgária jobbközép erő és a jogállamisággal kampányol. A korábbi ombudsman Maja Manolova egy inkább balos, szociálisan elkötelezett kormányzást ígérő erő élén esélyes bejutni a nemzetgyűlésbe, ez az „Egyenesedj fel, gengszterek, kifelé!” párt (6 százalék). A közvéleménykutatók szerint vasárnap sok függ a részvételi hajlandóságtól. Ha kevesen mennek el szavazni az a GERB-nek és nacionalista szövetségesének, a négy százalékos bejutási küszöbön egyensúlyozó Bolgár Nemzeti Mozgalomnak kedvez. 

Szórakoztató politikusok

Az utóbbi években több európai ország is produkált a szórakoztatóiparból jött politikusokat. Lengyelországban Pawel Kukiz rockzenész majdnem bekerült az elnökválasztás második fordulójába, pártja most is a szejmben van. Az olasz Beppe Grillo tévékomikus Öt csillag Mozgalma évek óta kormányerő. Ukrajnában elnökké választották Volodimir Zelenszkij humoristát, aki egy sorozatban eljátszotta, hogy egyszerű emberből elnök lesz, s aztán ez sikerült is neki. Az Egyesült Államokban Donald Trump érkezett a tévéből, miután egy valóságshow főszereplőjeként országos ismertséget szerzett. 

Szerbiában kinyithatnak az éttermek és kávézók kerthelyiségei

MTI.hu
Publikálás dátuma
2021.04.03. 09:54

Fotó: MILOS MISKOV / Anadolu Agency via AFP
A péntek esti ülés után azt is közölték, hogy az üzletek ismét akár este 10 óráig is nyitva tarthatnak, a bevásárlóközpontok újranyitásáról pedig a jövő héten döntenek.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szombatra 4826-tal 610 232-re, Koszovóban 793-mal 91 872-re, Észak-Macedóniában 1320-szal 132 744-re, Montenegróban 333-mal 91 906-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 2154-gyel 173 478-ra növekedett. A járvány halálos áldozatainak száma az utóbbi 24 órában Szerbiában 39-cel 5384-re, Koszovóban tízzel 1902-re, Észak-Macedóniában ötvennel 3860-ra, Montenegróban tízzel 1296-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 88-cal 6757-re nőtt.

Csak show a populista együttműködés

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.04.03. 09:30

Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Egy újabb elemzés állapította meg, hogy bár a jobboldali populista pártok a leghangosabbak Európában, kivált az Európai Unió bírálatát illetően, valójában nincs közös ideológiájuk, s kevés az olyan konkrét téma, amely valóban összekötné őket.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung a Német Gazdaság Kölni Intézetének felmérését idézte, amely a jobboldali populista pártok szavazatait vizsgálta a 2014-2019 közötti Európai Parlamentben. Kiderült, hogy az összes közül a szélsőségesek frakciói a legkevésbé egységesek. A Zöldek/Európai Szabad Szövetség pártjai szavaznak a legkövetkezetesebben, a második helyen az Európai Néppárt (EPP), a harmadikon pedig a szociáldemokraták állnak. A felmérésből alapján az a megállapítás sem állja meg a helyét, hogy a jobboldali radikálisok egyöntetűen jó kapcsolatokra törekednének Oroszországgal vagy Kínával. A Krím annexióját érintő szavazások során például különbözőképpen viselkedtek a radikális pártok. Matteo Salvini Ligája jó kapcsolatokra törekedett Vlagyimir Putyinnal, ugyanez nem mondható el a lengyel kormánypártról, a Jog és Igazságosságról (PiS). Ez a különbözőség a költségvetés kérdéskörére is igaz, s a kép aligha változott 2019 óta. Jó példa erre, hogy az olasz Liga EP képviselői nemrégiben megszavazták a 750 milliárd eurós uniós helyreállítási alapot, míg a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) honatyái tartózkodtak. A német jelentés szerint nem körvonalazódik egységes fellépés egy sor más témában sem. A kutatók szerint a széthúzás oka sajátos módon éppen az, amiben a jobboldali radikális pártok egységesek: a háttérben a nemzeti szuverenitásra, vagy ahogy a jelentést készítők fogalmaztak, a nemzeti egoizmusra való törekvést kell keresni. Ezek a pártok nem fogadják el az EU egységesítő előírásait, ezért logikusnak tűnik, hogy szinte minden kérdésben más és más utat követnek. Különösen nagyok a törésvonalak a nettó befizető országokban működő radikális pártok és a kevésbé tehetős államok szélsőjobboldali tömörülései között. Előbbiek ugyanis elutasítják azt, hogy a szegényebb államok adósságát a gazdagabbak fizessék meg. Ugyancsak komoly különbséget jelent, hogy az adott szélsőséges párt kormányon van-e vagy sem. A jobboldali populisták csak a bevándorlásellenességben értettek egyet, de már hazájuk uniós tagságát, vagy az eurót sem látják olyan negatívan, mint egykor. A jelentés egyik készítője, Matthias Diermeier úgy véli, a kutatás azt mutatja, a jobboldali populisták nemzetközi együttműködése csak színház, a hazai közönségnek szánt show. Hiába törekedett például Matteo Salvini arra, hogy egységesítse a két jobboldali radikális képviselőcsoportot, az Identitás és Demokráciát és az Európai Konzervatívok és Reformerek frakcióját. Ez azért is látszik reménytelen vállalkozásnak, mert még a mostani, különálló frakciókban sincs egység. 

Salvini lenyúlta Trump szlogenjét

Nem hoz létre új frakciót az Európai Parlamentben az olasz Liga, a lengyel PiS és a Fidesz. Igaz, ehhez kevesek is lennének, mert az előírás szerint legalább hét országból lenne szükség képviselőkre. Így Orbán Viktor, Matteo Salvini és Mateusz Morawiecki csütörtöki találkozóján is csak abban állapodtak meg, hogy legközelebb Varsóban találkoznak. A Donald Trumpot utánzó jelszót Salvini adta ki: Tegyük újra naggyá Európát!