Előfizetés

Politikai megszállás: beindul a törvénygyár a parlamentben

Kósa András Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.04.03. 06:20

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Átalakítják az egyetemi rendszert, hatalmas közvagyont tolnak ki alapítványokba.
Szerdán nem sokkal éjfél előtt benyújtották a törvényjavaslatokat 11 újabb magyar egyetem "modellváltásáról". A felsőoktatásért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtöki közleményéből az is kiderült: a törvénycsomag elfogadása esetén idén ősztől már több mint 180 ezer hallgató, az egyetemisták mintegy 70 százaléka tanulhat vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemeken.    Az ITM szerint az átalakítások megerősítik az egyetemek szervezeti, pénzügyi munkavállalói és oktatási, kutatási autonómiáját. Az érintettek közül azonban sokan nem így látják, miután az egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumaiba kormánypárti politikusokat és a kormányhoz közelálló gazdasági szereplőket delegálnak. Egy múlt heti szakmai fórumon az is elhangzott: ami most történik, az lényegében az egyetemek politikai megszállása. Időközben több egyetem oktatói és hallgatói jelezték: "infosztrájkba" kezdenek. Április 19-23-a között a csatlakozó oktatók a hagyományos tanterv helyett az egyetemi függetlenségről, a felsőoktatás egészét és saját intézményüket érintő változásokról beszélgetnek a hallgatókkal az órákon. Nemcsak a felsőoktatást helyezné teljesen új alapokra a tavaszi parlamenti szezonban a kormány. A húsvéti hosszú hétvége előtt egyszerre 31 javaslatot terjesztettek az Országgyűlés elé, többségük a közvagyon átruházásáról szól. Ennek keretében öt alapítványt hoznának létre jelentős mértékű, csaknem 600 milliós induló juttatással, részvények és állami ingatlanok átjátszásával (erről részleteket a 6. oldalon olvashat). Mindezt úgy, hogy a kormányoldal az utolsó pillanatig titokban tartotta, mire készül. Kedden az Országgyűlés Házbizottsága úgy küldte ki a meghívót a jövő heti ülésre, hogy abban egyetlen előterjesztés sem szerepelt, csupán egy megjegyzés, hogy az üres napirend „várhatóan 30 előterjesztés tárgyalásával bővülhet”. „Elképesztő, hogy a keresztény értékekről beszélő Fidesz úgy gondolja, a képviselőknek a Húsvét alatt kell felkészülniük a következő heti ülésre – mondta a Népszavának Arató Gergely, a DK képviselője. „A parlamentarizmus gyakorlatát inkább az sérti, hogy a baloldal november óta nem vesz részt a Házbizottság munkájában” – reagált az ellenzéki felvetésekre lapunk kérdése nyomán a Fidesz.

Módosítják a köznevelési törvényt

Az Alkotmánybíróság (AB) döntésére reflektálva a kormány pontosítani akarja a tankötelezettség és óvodakötelezettség megkezdésére vonatkozó eljárásokat. Mint arról lapunk is beszámolt, az AB február 26-ai határozatában alaptörvényellenesnek nyilvánította a köznevelési törvény azon rendelkezését, amely kizárta a négy és öt éves kor közötti gyermekek esetében az óvodalátogatás alóli felmentést. Problémásnak tartották például azt, hogy a nyilvánvalóan iskolaéretlen gyerekek iskolakezdésének egy évvel történő elhalasztására nincs más lehetőség a szülők kérelmezésén kívül. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleménye szerint a most benyújtott javaslat lehetővé teszi, hogy a gyermekvédelmi hatóság is kezdeményezhesse a tankötelezettség halasztását az Oktatási Hivatalnál, amennyiben az indokolt lenne és a szülő nem járt el az ügyben. Az eljárási határidők lerövidülnek, ezáltal még hamarabb megszülethet az Oktatási Hivatal döntése, és az esetleges fellebbezést követő bírósági eljárás is gyorsabban lezárulhat. Kivételesen indokolt esetben, újabb kérelem alapján lehetővé válik az óvodakezdés halasztása is annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti.

Borászati egyetem is lesz

Az eddig alapítványi fenntartásba került tíz egyetemhez augusztus elsejétől csatlakozhat a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Testnevelési Egyetem. Az egri Eszterházy Károly Egyetem pedig az Egri Főegyházmegyéhez kerül. Ezen kívül létrehoznak egy új egyetemet is, a kiemelten szőlészettel-borászattal foglalkozó Tokaj-Hegyalja Egyetemet.

Megfeszített tempó: mostantól a háziorvos maga dönt arról, hogy a regisztráltak közül kit olt

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.04.03. 06:00

Fotó: Vasvári Tamás / MTI
Az ünnepek alatt felpörgetik a folyamatot.
Tegnapról mára mintegy 100 híváson van túl Darvai László, Ostoros háziorvosa és a következő két napban még legalább ennyi páciensét kell oltásra hívnia, mégis örül, hogy végre a praxisok megkapták az oltásra regisztrált betegeik teljes listáját. Innentől kezdve szabadabban mérlegelhetik, hogy kit, mikor és mivel oltanak. Hozzátette: ezzel az orvosnak vállalnia kell ugyan a döntéséért a felelősséget, de senki nem ismerheti jobban nálánál a körzetében élők kockázatait. Az ünnep előtti utolsó munkanapokon (volt aki csak csütörtök este fél tízkor) kapták meg azt a listát, amelyből kiderül, kik azok, akik egy-egy háziorvosi körzetből a kormányzati oldalon jelezték, hogy kérik a vakcinát. (Eddig a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) válogatott a regisztráltak közül, hogy kit oltsanak be, illetve küldjenek oltópontra a háziorvosok. Ettől nem is igen térhettek el a doktorok.) Ugyan a háziorvosok szakmai szervezete kiadott egy útmutatót az alkalmazandó prioritási sorrendről, ám ettől eltérhetnek az alapellátó orvosok a saját szakmai mérlegelésük alapján. Az útmutató szerint továbbra is általános rendező elvként kell figyelembe venni, hogy az idősebbeknek, a 65 éven felülieknek meglegyen a védettsége. Szintén az elsőként behívandó, kiemelt csoportba tartoznak a várandósok a terhességük 12. hetétől, valamint a daganatellenes kezelésre járók, és a transzplantációra váró emberek. A másodikként behívandók között szerepelnek mások mellett az extrém túlsúllyal élők, a cukorbetegek, a súlyos szívelégtelenségben szenvedő és oxigén terápiára szorulók, a súlyos légzőszervi betegek, a sztrókosok, a dializáltak, a szervátültetettek. A harmadik csoportba olyan családtagok kerültek, akik egy háztartásban élnek onkológiai illetve immunterápiában részesülőkkel vagy szervre várókkal. A negyedik helyen behívandók közé kerültek a légzőszervi-, keringési-, a vese-, a máj-, az ideggyógyászati, a pszichiátriai és az immunológiai betegséggel gondozott páciensek. Az ajánlásban hangsúlyozták, hogy ettől a priorítási listától a háziorvos saját belátása, kockázatértékelése alapján eltérhet. A várandósok korábban, akkor átgondolatlanul meghirdetett oltási kampánya után a gyermeket váróknak mostantól a háziorvosuk szervezi meg az oltását. A szoptató anyák is olthatók, de hivatalosan ők nem élveznek prioritást. Aki közülük kéri az oltást, annak a kormányzati vakcinainfo.gov.hu honlapon előbb regisztrálnia kell, és aztán a háziorvos dönt arról, hogy mikor és hol oltják. A kormányhivatalok arra is felhívták az érintett háziorvosok figyelmét, hogy a kismamák elsősorban a Pfizer/Biontech vagy a Moderna mRNS vakcináját kaphatják. A kínai Sinopharm és az orosz Sputnyik V oltóanyag a készítmények alkalmazási előirata szerint is egyértelműen ellenjavallt számukra. Lapunknak Darvai László azt mondta, az ő mintegy háromezres körzetében, ahonnan nagyon sokan regisztráltak, szinte valamennyi 60 év felettit beoltották, a 18 és 59 év közöttiek közül még 510-en várnak vakcinára. Csak most, a húsvéti ünnepek alatt mintegy 200 páciense kapja meg az oltást, akik közül körülbelül 60-at küld el az oltópontra. Körzetébe elég sok vakcina jut, miután a régióban dolgozó háziorvosok azzal is segítik egymást, hogy amely oltásnak nem találnak pácienst, azt tovább adják oda, ahol azt föl tudják használni, mert van rá jelentkező. Neki eddig egyetlen olyan betege volt, aki nem kérte az elsőre felajánlott készítményt, de aztán ennek a betegnek is szerencséje lett, és négy napon belül akadt olyan, amit már elfogadott. Komáromi Zoltán, budai háziorvos is páciens-szervezéssel tölti az ünnepeket. Például arról, hogy szombaton hány embert kell oltópontra küldenie, arról csütörtökön este fél tízkor kapott értesítést. Még az ünnep előtti utolsó munkanapon még úgy tudta: nem olt, mert addig sem értesítés, sem vakcina nem érkezett a rendelőjébe. A hét elején 400 páciensét kellett felhívnia ahhoz, hogy a hirtelen neki jutó 58 orosz vakcinának gazdát találjon, de csak 50-et sikerült szereznie. Hozzátette: aki eddig is a saját szakmai szempontjai alapján döntött és nem félt a beígért szankcióktól, annak számára ez a levél semmilyen segítséget, ill. könnyítést nem hoz. A prioritási listával kapcsolatban megjegyezte: aki eddig is félt a hatóságoktól, az most is túl bonyolultnak fogja tartani ezt az egyébként semmilyen jogi, illetve szakmai relevanciával nem rendelkező levelet.                                            

Ellentmondásosak Orbán céldátumai

„Nem diktatúrában élünk”, ezért nem lesz kötelező az oltás – fogalmazott Orbán Viktor pénteken a közrádiónak tett nyilatkozatában. A miniszterelnök továbbra is azt hangsúlyozta, amit egy ideje minden fronton tol a kormány: a zárással nem lehet megállítani a vírust, amint lehet, nyitni kell, amihez meg kell lennie a 2,5 millió beoltottnak. Ellentmondásosan fogalmazott arról, ezt mikor érjük el. Először azt mondta, az április 4-vel végződő hetet követő 1-2 napban 2,356 millió ember lesz beoltva, később már úgy fogalmazott, a húsvétot követő 1-2 napban meglesz a nyitáshoz szükséges 2,5 millió. Érdekes, hogy a köztévének szerdán azt mondta, „nem szabad addig újraindítani, amíg a leginkább veszélyben lévők nem kaptak oltást, ez a 65 év fölöttieket jelenti”. Péntek reggel már arról beszélt, 250 ezernél valamivel több 65 évnél idősebb regisztráltat nem oltottak be eddig, őket nagyjából egy hét alatt fogják beoltani – minden jel szerint ezzel nem végeznek a nyitás előtt. 

Akadnak kellemetlenségek

Csütörtök óta tart a korábban regisztrált óvodai és iskolai pedagógusok soron kívüli oltása, vegyes tapasztalatokkal. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) számos visszajelzés érkezett az érintettektől, akik arról számoltak be: maga az oltás a legtöbb esetben rendben zajlott, nem alakultak ki sorok és hosszú várakozási idő. Nagy Erzsébet, a PDSZ pécsi ügyvivője lapunknak szintén azt mondta, Pécsen is "flottul" ment az oltás. Ugyanakkor akadtak technikai hibák. Például többen jelezték, hogy második oltásuk időpontját a májusi írásbeli érettségi vizsgák egy-egy napjára kapták, ami az érettségi lebonyolításában résztvevő tanároknak okozhat kellemetlenséget. Nagy Erzsébet szerint az is kiderült, hogy a háziorvosokat nem vonták be, nem tájékoztatták megfelelően a pedagógusok kampányszerű oltásáról, nem egy esetben történt meg ugyanis, hogy valaki a háziorvosától, illetve a központi értesítő rendszeren keresztül is kapott behívót. Ennek az ellenkezője is előfordult, többen ugyanis, bár regisztráltak, semmilyen értesítést nem kaptak. Ezt az intézményvezetőjük felé kell jelezniük. - Hallottunk olyan esetről is, hogy valaki úgy kapott behívót a pedagógusok oltására, hogy ő maga nem is pedagógus - mondta Nagy Erzsébet, aki szerint ez adminisztrációs hibákból, például telefonszámok elírása miatt történhetett meg. A kormány tájékoztatása szerint a mostani és a jövő heti oltási akcióra több mint 162 ezer oktatási-nevelési dolgozó kap behívót. Március 29. éjfélig mintegy 215 ezer óvodai, iskolai, bölcsődei és szakképzési dolgozó regisztrált. Közülük 174 ezer köznevelési intézmény dolgozója, 29 ezren a szakképzésben dolgoznak, 11 ezren állami vagy önkormányzati, több mint ezren pedig magánbölcsődékben dolgoznak. A regisztráltakból csütörtökig 46 ezer fő már megkapta az oltását, így ők már nem vesznek részt a mostani kampányszerű oltási akciókban, és azok sem, akik az elmúlt három hónapban igazoltan koronavírus-fertőzöttek voltak. J. D.

Karácsony Gergely: Ha oltásra hívják önöket a húsvéti hétvégén, hagyják hátra az ünnepi asztalt és vegyék fel a vakcinát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.02. 17:31

Fotó: Vajda János / MTI
A főpolgármester arról írt, hogy ma mindannyiunk felelőssége, hogy tegyünk szűkebb és tágabb közösségünkért.
Tavaly húsvétkor mindannyian reméltük, hogy a következőt már hagyományosan tölthetjük, de sajnos nem így történt – írja Karácsony Gergely Facebook-oldalán. A főpolgármester szerint azonban a tudománynak, a kutatóorvosoknak köszönhetően a reménynél már többet érezhetünk a jövővel kapcsolatban, „hamarosan tényleg újra körbe ülhetjük a családi asztalt, szorongás nélkül kereshetjük fel azokat, akik közel állnak hozzánk”.
„A húsvéti ünnepek közül Nagypénteken Krisztus áldozathozatalára emlékezünk. Másokért, az egész világért vállalt áldozatára. A világjárvány most mindannyiunktól áldozatokat követel, felelős gondolkodást, felelős cselekvést és bizony lemondást. Ma mindannyiunk felelőssége, hogy tegyünk szűkebb és tágabb közösségünkért, a családunkért, a településünkért, a hazánkért, Európáért és a világért”

– írta a politikus.

Megjegyezte, hogy több mint huszonegyezer magyar család tragédiája mutatja, mekkora a felelősségünk. Közölte, hogy náluk idén a nagyobb családi események elmaradnak, de várja, hogy a következő ünnep más legyen. Kérte, hogy mindenki tartsa be az egészségügyi szabályokat, kerülje a tömeget. Hozzátette, hogy
„ha oltásra hívják önöket a húsvéti hétvégén, hagyják hátra az ünnepi asztalt és vegyék fel a vakcinát”.

Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója éppen pénteken jelentette be, hogy a kormánypárt kampányt indít arról, hogy ne higgyenek az „oltásellenes baloldalnak”. Orbán Viktor kormányfő péntek reggeli interjújában ennek megágyazva arról beszélt, hogy szerinte a „baloldal oltásellenes”, és arra kért mindenkit, hogy ha nem akarja, hogy beoltsák, akkor se lépje át azt a határvonalat, hogy másokat lebeszél róla.