Feltűnően fáradt volt a pápa a húsvéti szertartásokon

Az eseményeken, csakúgy, mint egy évvel korábban, ezúttal is csak néhány kiválasztott hívő vehetett részt.

A szolidaritás és a remény volt Ferenc pápa legfontosabb üzenete a húsvéti szertartások során. Az eseményeken, csakúgy, mint egy évvel korábban, ezúttal is csak néhány kiválasztott hívő vehetett részt, így a világ 1,3 milliárd katolikusa ismét csak a televízió képernyőjén keresztül figyelhette a pápa által végzett szertartásokat. Az Urbi et Orbi áldásra például mindössze kétszáz személyt engedtek be a Szent Péter bazilikába, ugyanakkor a pápa áldásosztását a világ 170 tévécsatornája közvetítette élőben.

Olaszország zárlat alatt volt a húsvéti ünnepek alatt, így a más években ilyenkor népes utcákon ezúttal csend honolt. Ferenc pápa vasárnapi Urbi et Orbi üzenete ezúttal sem a Szent Péter-bazilika loggiájáról hangzott el, hanem a bazilika katedraoltára előtt. A pápa beszédében a koronavírus elleni vakcinák igazságos elosztását követelte. Egyúttal felszólította a világ országait, tartsanak össze és hagyjanak fel a fegyveres összetűzésekkel. Békére van szüksége a világnak - emelte ki. „Arra intem az egész nemzetközi közösséget, együttesen lépjenek fel az oltások kiosztásánál tapasztalható késlekedésekkel szemben és segítsék elő a vakcinák méltányos elosztását, legyenek különös tekintettel a legszegényebb országokra” – emelte ki. A katolikus egyházfő botrányosnak nevezte, hogy a fegyveres konfliktusok még ebben a helyzetben is folytatódtak és több ország saját arzenáljának gyarapításával volt elfoglalva. Hozzátette ugyanakkor, hogy Krisztus feltámadása reményt ad mindazoknak, akik oly sok nehézséget éltek át a járvány pusztítása miatt. „A feltámadt Krisztus reménység azok számára, akik még mindig szenvednek a járvány miatt, a betegeknek és azoknak, akik elvesztették szerettüket. Az Úr vigasztalja meg őket és támogassa az orvosok és ápolók erőfeszítéseit!” – hangoztatta a Vatikáni Rádió tudósítása szerint.

A pápa ismét megemlékezett a társadalom kirekesztettjeiről. Külön szót ejtett Libabonról és Jordániáról annak kapcsán, hogy a két ország igen sok menekültet fogadott be. „Amikor Jézus átölelte a keresztet, értelmet adott a szenvedéseinknek.” – emelte ki.

Ferenc pápa a húsvéti szertartások során fáradtnak tűnt, ami nem csoda, hiszen a nagyheti szertartások a legmegerőltetőbbek a mindenkori egyházfő számára. Ferenc ráadásul decemberben töltötte be 84. életévét, egyre több fájdalom gyötri, így hősiesség is kellett tőle az eltelt napokhoz. A húsvéti szertartások során többször szemét lesütve, fejét lehajtva elmélkedett. Láthatóan megviseli, hogy nem kerülhet közvetlen kapcsolatba a hívőkkel, ő, akiről oly sok történet kering, hogy pápává választása után is hányszor próbált az egyszerű emberek közé keveredni.

A nagypénteki keresztutat ezúttal sem lehetett a római Colosseumban megrendezni, ehelyett a lezárt Szent Péter téren tartották. Az elmélkedéseket és imádságokat gyermekek olvasták fel, s ők járták végig Krisztus szenvedésének színhelyeit. A pápa itt is fáradtnak tűnt, amit az is jelez, hogy a szertartás végén nem mondta el azt a rövid szózatot, amit eredetileg tőle vártak. Ugyanakkor súlyos térdproblémái ellenére odament a gyerekekhez, köszöntötte őket.

Különösen feltűnő volt, hogy a pápa nagycsütörtökön ellátogatott Angelo Becciu bíboroshoz, az Államtitkárság általános ügyeinek néhány hónapja leváltott helyetteséhez, akit sikkasztással, korrupcióval vádoltak. Ez arra utal, hogy esetleg mégsem helytállóak a vele szembeni vádak, s a Szentszék a rehabilitációját készíti elő.