A kelet-közép európai országok gazdasági felzárkózása a 2004-es uniós csatlakozást követően gyors ütemű volt, ám a társadalmi fejlődés nem minden országban tartott ezzel lépést. Az intézmények terén – az egészségügyben, oktatásban, nyugdíjrendszerben, költségvetési fegyelemben – is tapasztalható volt egyfajta minőségi javulás a csatlakozott 11 új tagállam esetében, de ez elmaradt a gazdasági felzárkózás minőségétől – mondta Székely P. István Az EU-tagság megkönnyíti-e a felzárkózást? című hatszáz oldalas tanulmánykötet szerzője-szerkesztője a könyv online bemutatóján. Az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának főtanácsadója szerint, amennyiben a EU-11-ek nem változtatnak az intézményeik minőségén, akkor ez a jövőbeni felzárkózást is lassíthatja. Az EU tagság önmagában nem gátolja az intézményi fejlettség minőségének romlását, ha erre az országok nem figyelnek, akkor a felzárkózás vissza is fordulhat – mondta a közgazdász Székely P. István.
Az intézményi fejletlenség gondjára plasztikus példát adott a könyvbemutatót követő panelbeszélgetésen résztvevő Surányi György, volt jegybankelnök: szerinte a fiskális fegyelem betartásáért felelős független testület, a Költségvetési Tanács egy bábszínházzá vált az elmúlt években, és mára semmi más, mint marionettek gyülekezete. Ennek következtében fordulhatott elő 2020-ban, hogy a kormány parlamenti felhatalmazás nélkül, a költségvetési törvényben engedélyezett egy százalékkal szemben végül nyolc százalékos GDP arányos hiányt hozott össze. Ott, ahol ezt egy kormány megteheti, felesleges független Költségvetési Tanácsról beszélni. Ha megvizsgáljuk, hogy ezt a hatalmas pluszpénzt a kormány miként használta fel, arra jutnánk, hogy az csekély mértékben mérséklete a koronaválság hatásait - tette hozzá Surányi. Ez a rossz elosztás rövidtávon még nem befolyásolja a gazdasági növekedést, ám középtávon - már 2-3 éven belül is - ezen intézményi gyengeségek olyan költségvetési politikához vezetnek, amely nem járul hozzá a felzárkózáshoz. Holott a költségvetési források felhasználásának legfontosabb célja az lenne, hogy az emberek életkörülményei, az egészségügyi ellátás, az oktatás minősége, az esélyegyenlőség az elérhető legjobb legyen – mondta a volt jegybankelnök.
A panelbeszélgetésen felmerült a kérdés, mennyire reális, hogy Magyarország belátható időn belül elérje az uniós fejlettségi szint 90 százalékát. Takáts Előd, a Nemzetközi Fizetések Bankjának fejlődő piacokkal foglalkozó közgazdásza szerint, ha elérnénk a 90 százalékot, az azt jelentené, hogy kilépnénk a közepes fejlettségi országok csoportjából és belépnénk a fejlett országok közzé. Ez önmagában óriási eredmény lenne, mindegy, hogy mikor következik ez be - tette hozzá. Különösen, hogy ez az ugrás nem minden országnak sikerül, s ez sajnos nem is következik önmagában az uniós tagságból. Nincsenek kész receptek, hisz a fejlett országok is folyamatosan fejlődnek, s amely recept korábban már bevált, nem biztos, hogy újra működni fog. Alapvetően meg kell változtatni struktúrákat, a cél az, hogy az innováció legyen a növekedés motorja, ez a következő 10-20 év feladata idehaza is – fogalmazott a közgazdász.
