Előfizetés

Surányi György: a Költségvetési Tanács egy bábszínház

P. Zs.
Publikálás dátuma
2021.04.06. 08:00
European Economic and Social Committee Main Building
Fotó: JONATHAN RAA / NURPHOTO VIA AFP
Ennek következtében fordulhatott elő 2020-ban, hogy a kormány parlamenti felhatalmazás nélkül, a költségvetési törvényben engedélyezett egy százalékkal szemben végül nyolc százalékos GDP arányos hiányt hozott össze.
A kelet-közép európai országok gazdasági felzárkózása a 2004-es uniós csatlakozást követően gyors ütemű volt, ám a társadalmi fejlődés nem minden országban tartott ezzel lépést. Az intézmények terén – az egészségügyben, oktatásban, nyugdíjrendszerben, költségvetési fegyelemben – is tapasztalható volt egyfajta minőségi javulás a csatlakozott 11 új tagállam esetében, de ez elmaradt a gazdasági felzárkózás minőségétől – mondta Székely P. István Az EU-tagság megkönnyíti-e a felzárkózást? című hatszáz oldalas tanulmánykötet szerzője-szerkesztője a könyv online bemutatóján. Az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának főtanácsadója szerint, amennyiben a EU-11-ek nem változtatnak az intézményeik minőségén, akkor ez a jövőbeni felzárkózást is lassíthatja. Az EU tagság önmagában nem gátolja az intézményi fejlettség minőségének romlását, ha erre az országok nem figyelnek, akkor a felzárkózás vissza is fordulhat – mondta a közgazdász Székely P. István. Az intézményi fejletlenség gondjára plasztikus példát adott a könyvbemutatót követő panelbeszélgetésen résztvevő Surányi György, volt jegybankelnök: szerinte a fiskális fegyelem betartásáért felelős független testület, a Költségvetési Tanács egy bábszínházzá vált az elmúlt években, és mára semmi más, mint marionettek gyülekezete. Ennek következtében fordulhatott elő 2020-ban, hogy a kormány parlamenti felhatalmazás nélkül, a költségvetési törvényben engedélyezett egy százalékkal szemben végül nyolc százalékos GDP arányos hiányt hozott össze. Ott, ahol ezt egy kormány megteheti, felesleges független Költségvetési Tanácsról beszélni. Ha megvizsgáljuk, hogy ezt a hatalmas pluszpénzt a kormány miként használta fel, arra jutnánk, hogy az csekély mértékben mérséklete a koronaválság hatásait - tette hozzá Surányi. Ez a rossz elosztás rövidtávon még nem befolyásolja a gazdasági növekedést, ám középtávon - már 2-3 éven belül is - ezen intézményi gyengeségek olyan költségvetési politikához vezetnek, amely nem járul hozzá a felzárkózáshoz. Holott a költségvetési források felhasználásának legfontosabb célja az lenne, hogy az emberek életkörülményei, az egészségügyi ellátás, az oktatás minősége, az esélyegyenlőség az elérhető legjobb legyen – mondta a volt jegybankelnök. A panelbeszélgetésen felmerült a kérdés, mennyire reális, hogy Magyarország belátható időn belül elérje az uniós fejlettségi szint 90 százalékát. Takáts Előd, a Nemzetközi Fizetések Bankjának fejlődő piacokkal foglalkozó közgazdásza szerint, ha elérnénk a 90 százalékot, az azt jelentené, hogy kilépnénk a közepes fejlettségi országok csoportjából és belépnénk a fejlett országok közzé. Ez önmagában óriási eredmény lenne, mindegy, hogy mikor következik ez be - tette hozzá. Különösen, hogy ez az ugrás nem minden országnak sikerül, s ez sajnos nem is következik önmagában az uniós tagságból. Nincsenek kész receptek, hisz a fejlett országok is folyamatosan fejlődnek, s amely recept korábban már bevált, nem biztos, hogy újra működni fog. Alapvetően meg kell változtatni struktúrákat, a cél az, hogy az innováció legyen a növekedés motorja, ez a következő 10-20 év feladata idehaza is – fogalmazott a közgazdász.  

Ha fával fűt, most vegyen!

M. I.
Publikálás dátuma
2021.04.05. 21:12

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A Habitat hatékonyabb épületenergetikai és tüzelőtámogatásokat sürget a rossz fűtőanyagok és -berendezések okozta gyilkos hazai légszennyezés visszaszorítására.
Magyarországon közel négymillióan használnak szilárd tüzelőt - hívja fel közleményében a figyelmet a Habitat for Humanity Magyarország. A gáz után ez a második legelterjedtebb fűtési mód. Minél szegényebb egy háztartás, annál valószínűbb, hogy szilárd tüzelőanyagot alkalmaz. A legalsó jövedelmű egymillió polgár 37 százaléka kizárólag, 15 százaléka pedig gázzal együtt használ fát. A kistelepülési háztartások 75 százalékában szilárd anyag ég. Ehhez képest, 2012 és 2020 között, míg a gáz a rezsicsökkentés révén 26 százalékkal olcsóbbá vált, addig a tűzifaár 52 százalékkal nőtt. Ez tehát a módosabbak ellenében pont a legszegényebbeket sújtja. Ráadásul a legutóbbi fűtési időszakban a koronavírus miatti jövedelemkiesés is őket sodorta a legnehezebb helyzetbe. Így sokan rosszabb minőségű, egészségkárosító anyagokat (például lignitet, hulladékot, lomokat) is kénytelenek tüzelni. De kivágás után még a fa is nedves, rosszul ég, ami az egész környéket kellemetlen szaggal teríti be. Kevesebb meleget ad, viszont jóval több füstöt és kátrányt bocsát a levegőbe. A fa száradása legalább egy, de olykor 2-3 évet is igényelhet. Ám már az is számít, ha tavasszal vesszük meg a télirevalót. Az alacsony jövedelműek által használt régi vaskályhák, kandallók begyújtáskor gyorsan, nagy hőt adnak le, ám csak a levegőt forrósítják át. Ám mivel e háztartásokra jellemző leginkább az energiaszegénység, számukra a korszerűsítés vagy a gázcsatlakozás is megfizethetetlen. Pedig a szakszerűen felfűtött, gyakran tonnás súlyú cserépkályhák a falakat és a környező tárgyakat is átmelegítik. A nedves tűzifa, a szén, a lomok és egyéb hulladékok elégetése, a rossz hatékonyság és szokások mind rontják a levegőt. Az Unió statisztikai hivatala szerint a súlyosan egészségkárosító, 2,5 mikronos szállópor (PM 2,5) hazai kibocsátásának több mint négyötödéért a szilárd anyagok háztartási tüzelése felelős. A civil szervezet szerint a fűtési idény vége jó alkalmat ad a szilárd tüzelés egészség- és környezetkárosító hatását csökkentő egyéni és központi intézkedésekre. Miközben érdemes időben gondoskodni a fűtőanyagról és a tárolásról, sürgető a hatékony tüzelőrendszer és légellátás kiépítése, illetve az energetikai felújítás is. Mivel erre a szilárd tüzelést használók többségének nincs pénze, a Habitat a legszegényebbeket elérő, központi épületenergetikai, kályhacsere-, valamint hatékonyabb tüzelőanyag-programokat sürget. Ezekre megfelelő forrást nyújtanának az Unió 2021-2027-es költségvetésének operatív programjai, valamint a járványhelyzet miatt elkülönített Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz. Itt 40 milliárd euró a tét. Ehhez képest most Magyarországon az egyetlen központi segítség a Belügyminisztérium által az 5 ezer fő alatti települések számára biztosított, évi ötmilliárdos szociális tüzelőtámogatás. Sokszor azonban itt is nedves tűzifát, vagy épp a lehető legrosszabb minőségű és leginkább szennyező lignitet osztanak. A civil szervezet szerint ez a rendszer is átfogó megújításra érett. A Habitat két oktatóvideót is közzétett a témában.

361,57 forinton áll az euró

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.05. 08:27

Fotó: Shutterstock
Péntek este óta gyengült a forint a devizapiacon.
Gyengült a forint hétfő reggel a vezető devizákkal szemben a bankközi devizapiacon a péntek esti szintekkel összevetve. Az euró röviddel 8 óra előtt 361,57 forinton állt, magasabban a péntek esti 361,11 forintnál. A svájci frank jegyzése 325,66 forintról 326,09 forintra, a dolláré pedig 306,99 forintról 307,53 forintra emelkedett. Az euró gyengült a dollárral szemben, a pénteki esti 1,1763 dollárra után 1,1756 dolláron jegyezték hétfőn reggel.
Kapcsolódó
362,05 forinton az euró