Előfizetés

Hülye fiatalság: kordokumentum fenntartásokkal

Csákvári Géza
Publikálás dátuma
2021.04.06. 09:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Hülye fiatalság címmel készített filmet (?) a Partizán stábja a színművészetisek harcáról, a nézőnek bőven maradhat hiányérzete.
Igazi Janus-arcú alkotás a Hülye fiatalság. Hatala Noémi Partizán-produkcióján végigvonul a koncepcionális kettősség, igyekszik egyszerre cinema direct metodikával készült dokumentumfilm lenni, ám mindeközben nem tudja levetkőzni azt, hogy egy kortárs divat szerint készült vlogger újságírói produkció, annak összes öntörvényűségével. A minimum problémás műfaji keveredések afféle hibrid munkát eredményeztek, amely egyszerre tud markánsan erős, máskor túlságosan is könnyűkezű és felszínes lenni. Koherens semmiképpen sem – elkelt volna egy alapos forgatókönyv ahhoz, hogy Hatala munkáját a szó klasszikus értelmében filmnek lehessen nevezni, így csupán egy „videó”. A Partizán-produkciójának egyedisége a jelenlévőségben rejlik. Bár a mű elején azt ígérik a bevezető feliratokban, hogy az Színház és Filmművészeti Egyetem diákjai által tavaly ősszel kivitelezett egyetemfoglalásának egy történetét mutatja be, ez csak a kissé elnyújtott expozíciójára igaz. Azaz a stábnak megadatott az az exkluzív lehetőség, hogy bejutott a kulisszák mögé és bármiféle más médiumot megelőzve jelen lehetett a tavaly augusztus utolsó napján a diákok körében. A legkorábbi felvétel huszonhárom nappal az egyetemfoglalás előttre datálódik, jelesül az Akció munkacsoport ülésén rögzítettek. A rendező nem nevesíti a szereplőit, mintha csak a közösség maszk mögötti arctalanságát a koncepcióba építené. Vagy mégsem? Sándor Dániel Máté a mű képsoraiban mutatkozik be Udvaros Dorottyának, aki az élőláncakció keretein belül olvasott fel a Magna Charta Universitatumból. Továbbá, a fókuszt fokozatosan három figurára koncentrálja: a már említett Sándor Dániel Mátéra, Csernai Mihály egykori HÖK-elnökre, aki csak valamilyen érthetetlen okból csak „Misiként” aposztrofálnak a műben, illetve mégy egy radikálisan friss gondolkodású fiatal hölgyre, aki nincs ugyan nevesítve, de hát, aki ismeri a kortárs magyar irodalmat és mondjuk szokta szemmel tartani a Magyar Narancs címlapjait, akkor tudja, hogy Kemény Liliről van szó. Mindenesetre a szereplők között ott van a nevük a stáblistán. A választás nem rossz, elvégre mindhárman más-más karakterek. Sándor Dániel Máté operatív figura, Csernai Mihály skrupulusokkal rendelkező vezető, aki félvállija, hogy a diáklázadás arca lesz, Kemény Lili meg az a fajta elit értelmiségi művész, aki képes érvényes és komoly állításokra. Ő mondja ki a munkacsoport gyűlésén, hogy a hatalom által rájuk kényszerített kuratórium által beígért pénzekkel való kecsegtetés hazugság, illetve azt, hogy Magyarországon embereket egy célért egyesíteni annyira nehéz, hogy ha sikerül, abból NER lesz, és ezért is sikerül is szétlopniuk magukat. Ez a diákoknak pedig nem fog menni, mert – Kemény Lili szavai szerint – nincs baloldali kultúrája a magyar embereknek. Az expozíció azonban korántsem hibátlan. Az alkotói oldal egyszer csak elfelejti a cinema directet –pedig a műfaj még ma is érvényes, nézzünk csak a román Alexander Nanau két Oscar-jelölésére a Kollektíváért –, elkezd olykor afféle tipikus sajtóinterjúkat készíteni, melyek sokkal kevésbé érdesek, mint a „meghallott mondatok”. Például Kemény Lilit meginterjúvolja a szerkesztővé átváltozott rendező, hogy miért is kell lázadni és nem félni a következményektől – a válasz a filmben. Csernai Mihály is mikrofonvégre kerül, aki lakásában, pizzával kezében beszél arról, miért nem hisz feltétlenül az egyetemfoglalásban és kifogásolja a két Orbán-közeli üzletember jelenlétét az egyetem sorsát átvevő Színház és Filmművészetért Alapítványnak – de ez a belső konfliktus végül feledésbe merül a filmben. Illetve: tényleg nem esett szó az ebben lévő Rátóti Zoltánról és Lajos Tamásról, akik aktív alkotók, ám pont ezért (kibeszéletlenül maradt) téma a jelenlétük? De, ami a legnagyobb probléma ezeken felül, hogy film feldobja: a hallgatói fórum döntött az egyetemfoglalásról és voltak kérdések. Ordenáré lezserséggel kezeli a sajtóból ma már jól ismert tényeket a film, hogy a döntések közösek voltak a bázisdemokratikus elveken működő fórumok során. A filmben azonban csak az Ódry Színpad becsukódó ajtaját látni. A történelmi jelentőségű fórumon nem volt ott a Partizán kamerája, melyet nem pótolt sem dokumentumfilmes, sem újságírói eszközökkel az alkotói oldal, hogy a néző a látottak alapján értse, mi is történt ott. És miért volt „forradalmi” ez az egyetemfoglalás a már megszokott szolidaritás hiányos magyar társadalmi és politikai kultúra idején. Igazságtalan lennék azonban, ha nem ismerném el, kortörténeti szempontból fontos mégis, hogy a Hülye fiatalság elkészült. Az egyetemfoglalás éjszakája kellő alapossággal jön át, miképpen az élőlánc során tapasztalt összefogás is, melynek során eljuttatták a Chartát a Vas utcából a Parlamentbe 2020. szeptember 5-én. A Hülye fiatalság mások felében egyre nagyobb szerep jut a vibráló energiákkal rendelkező Szurdi Panninak is (őt is csak a stáblistán nevesíti a videó, de olyan sokat szerepelt a sajtóban, hogy ő is immár ismert személynek számít), aki kimondja azt a mondatot, mely igencsak felizgatta a médiát jobb-, illetve a baloldalon egyaránt: „Amikor a saját szüleink hívnak fel, hogy na, mi a következő akció? Akkor azt érzem, hogy bazmeg, ti nem csináltatok semmit az elmúlt 30 évben.” Nagy odamondás, kár, hogy nem fejti ki. Mert így sajnos megmaradt szimpla provokációnak. Infó: Hülye fiatalság Bemutatja a Partizán

Kásler milliókkal segíti ki a 100 tagú cigányzenekart

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.04. 13:30

Fotó: Forrás: Zsidó Kulturális Fesztivál
Kapnak harmincmillió forintot és keresnek nekik egy új épületet.
A 100 Tagú Cigányzenekar egyedi, magyar értéket képvisel, az emberi erőforrások minisztere 30 millió forint rendkívüli támogatást adott a zenekar számára

- közölte a tárca vasárnapi közleményében.

Mint írták, a Magyar Örökség és Hungarikum díjas 100 Tagú Cigányzenekar számos hazai és nemzetközi elismeréssel rendelkezik. 1985-ben alakult meg, immár 36. éve működik.  A zenekarnak február közepén kellett elhagynia azt a VII. kerületi játszóhelyet, ahol egy évtizedig a próbákat tartották. A kormányközeli nyilvánosság szerint Niedermüller Péter DK-s polgármester elüldözte és utcára tette a művészeket, ám az önkormányzat azt állította, ugyan kerestek nekik egy másik helyet, ennek ellenére döntöttek mégis a költözés mellett.   A történtek után határozta el Kásler Miklós, hogy a zenekar számára egy méltó és végleges helyszínt biztosítson a kultúráért felelős államtitkárság. Jelenleg még keresik ezt az épületet. Tovább nehezíti a zenekar helyzetét, hogy a járvány miatt a tavalyi évben kevés koncert megtartására volt lehetőségük - áll a minisztérium közleményében.

Enyedi Ildikó: Megmaradtunk, az SZFE-ügynek nincs vége

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.03. 13:54

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
A neves filmrendező szerint az egyetemfoglalás és a Freeszfe Egyesület megalakulása csodálatos volt, az igazságért, a tisztességért pedig ki kell állni.
Az SZFE-ügynek nincs vége – idézte a Telex Enyedi Ildikót Veiszer Alinda legújabb internetes műsorából. A Balázs Béla-díjas, a Testről és lélekről című filmjével berlini Arany Medvét nyert és Oscarra jelölt filmrendező a jelképes támogatásért megtekinthető beszélgetésben leszögezte:
„Nem mi mentünk el, hanem megmaradtunk, megmaradt az SZFE Freeszfe formában. Pénz nélkül, de az eddig se nagyon volt, épület nélkül, de az eddig is romos volt.”

A műsorban szó esett a hosszas vita után a YouTube-on működő Gulyás Márton-féle Partizán által pénteken bemutatott dokumentumfilmről. Enyedi Ildikó az elmúlt napok történéseiről úgy vélekedett:
„Nincs könnyű dolga Gulyás Marcinak, egy aláaknázott, mérgezett politikai terepen mozog, és próbál nagyon tiszteletreméltó és nagyon értékes dolgokat csinálni, de már erre a harci állapotra van behuzalozva. És szerintem nem mérte fel, hogy mennyire helyes, tisztességes ez a csapat, és mennyire más módon gondolkodik.”

Hálás vagyok a sorsnak, hogy közelről láthatom, és adott esetben egy icipicit segíthetem a Freeszfe-nek az összeállását, hogy láthattam ezt az egész csodálatos őszt – jelentette ki a filmrendező, aki  szerint a jelenlegi Színház- és Filmművészeti Egyetem törvénytelenül működik, és mivel autonómiájától megfosztották, egyetemnek sem nevezhető. Arra a kérdésre, amely szerint nem fél-e, hogy saját politikai véleménynyilvánításának lehetnek politikai következményei, azt mondta: 
„Hát ez a dolgunk. (...) Attól függően, hogy milyen szerepben vagyunk az életben, amit igazságosnak tartunk, tisztességesnek tartunk, azért álljunk ki...”