Tartalék

Tavaly júniusban a Magyarországot is sújtó járvány a jelenlegi tragikus állapotokhoz képest éppen mintha egy kis pihenőt tartott volna. A kormány azonban mit sem törődve az így is teljes bizonyossággal megjósolható gazdasági visszaeséssel, régi - be nem vált - gyakorlatát követve kora nyáron elfogadtatta pártszövetsége parlamenti képviselőivel a 2021-es költségvetést.

A büdzsékben ugyanakkor 2010 óta minden alkalommal megjelöltek ilyen-olyan tartalékokat, amelyekből vagy már év közben, de többnyire az esztendők utolsó napjaiban eleget tehettek azoknak a hobbi- és presztízsszempontú céljaiknak, amelyek az egyes kormánytagokhoz - élükön a miniszterelnökkel - közel álltak. 2020-ban azonban, amikor az idei költségvetés tervezetét írták, látszólag nem voltak elég gondosak a Pénzügyminisztériumban. Ki tudja, talán a karantén körülmények vagy a fű alatt mégis bevezetett home office hátráltathatta a belső információcserét, de valamilyen rejtélyes okból néhány tízmilliárd forinttal kevesebb pénzt tartalékoltak, mint amennyi a szokásos elfecsérléshez elegendő lett volna.

Feltűnt ez a malőr az éber számvevőknek is, akik le is írták az idei költségvetés tervezetéről, hogy "nem tartalmaz olyan tartalékot, amelynek elsődleges rendeltetése a költségvetési hiánycél betartásának, és közvetetten az államadósság-szabály teljesítésének biztosítása." Ezt egyes akadékoskodók egyfajta rejtett üzenetként is felfoghatták: ejnye-ejnye fiúk, magatokra nem gondoltatok? (Mi azonban ilyen sandaságot fel sem tételezünk az Állami Számvevőszékről, hiszen közismerten mindig a költségvetés éber őreként, a napi politikai szándékoktól magukat távol tartva jártak el.)

Valljuk be őszintén, az élet a számvevőket igazolta. A KSH előzetes számításai szerint a kormányzati szektor hiánya tavaly a GDP 8,1 százaléka volt. (Eszerint mertek nagyot álmodni, mindössze 2,0 százalékot terveztek ugyanis.) A hivatalos indoklás szerint "a jelentős romlás a koronavírus okozta járvány gazdasági hatásainak és az azok enyhítésére hozott intézkedéseknek a következménye." Aminek a fele sem igaz! A pandémia terheit érzékelvén kormányzati körökben inkább felujjonghattak: végre itt a jogcím a közpénzek megcsapolására, a költségvetési hiány és az államadósság mértékének fellazítására.

A kormányzati költési téboly illusztrálására számtalan példát lehetne felsorolni, ezért csak egyetlen múlt heti, éjjel kiadott Magyar Közlönyből idézünk: a vasútfejlesztés helyett vadászati kiállítás és vallási rendezvények kaphatnak pénzt. Templomfelújításra újabb 26 milliárdot költenek.

"Én úgy gondolom (...) hogy (ha) az állam költségvetési támogatásban fogja részesíteni évente az egyházakat, az kifejezetten függőségi viszonyt teremt az állam, egyház viszonylatában" - mondta 30 éve a mai magyar kormányfő. Most nem évente érkezik a támogatás, hanem folyamatosan, most épp a járvány gazdasági hatásainak enyhítése címén. S még újabb tartalékokra sem volt szükség, a többletet egyszerűen elvették az önkormányzatok bevételeiből.