Előfizetés

Benjamin Netanjahut kérte fel kormányalakításra az izraeli elnök

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.06. 11:41

Fotó: ABIR SULTAN / AFP
52 képviselő, a Likud, két ultraortodox párt, valamint a jobboldali nacionalista Cionista vallásosok nevű párt javasolta kormányfőnek.
Benjamin Netanjahut, a jobboldali Likud párt elnökét kérte fel az új kormány megalakítására Izraelben Reuven Rivlin államfő kedden, a katonai rádióban egyenes adásban sugárzott beszédében, miután a frakciókkal tartott hétfői megbeszélésén a legtöbb képviselő a kormányfői tisztséget 2009 óta betöltő politikust javasolta a tisztségre. Netanjahut 52 képviselő, a Likud, két ultraortodox párt, valamint a jobboldali nacionalista Cionista vallásosok nevű párt javasolta kormányfőnek, míg Jaír Lapidot, a centrista ellenzéki Van Jövő (Jes Atíd) párt elnökét 45 képviselő ajánlotta miniszterelnöknek, saját pártja, valamint a centrista Kék-Fehér, a szociáldemokrata Munkapárt, a jobboldali Izrael a Hazánk nevű párt és a Merec nevű baloldali liberális párt politikusai. Gideon Szaár Új Remény (Tikva Hadasa) nevű jobboldali pártja, valamint a törvényhozásba bejutó két arab párt nem kívánt megnevezni senkit sem kormányfőjelöltnek, a jobboldali Jobbra (Jamina) nevű párt pedig saját vezetőjét, Naftali Bennetet választotta hét képviselői támogatással.
Coronavirus leaves Knesset seats empty
Fotó: MARK NEYMAN / GPO / HANDOUT / AFP

Kína figyelmeztette Japánt, ki mellé álljon az USA-val folytatott vitában

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.06. 08:45
Vang Ji
Fotó: RUSSIAN FOREIGN MINISTRY / HANDO / AFP
A kínai külügyminiszter azelőtt tárcsázta japán kollégáját, hogy a külföldi vezetők közül Joe Biden első vendége a szigetország kormányfője lesz.
Vang Ji kínai külügyminiszter figyelmeztette Tokiót, hogy ne álljon Washington mellé Pekinggel szemben – derült ki a kínai külügyminisztérium hivatalos internetes oldalán megjelent közleményekből, amelyeket azt követően tettek közzé, hogy Vang hétfő este telefonon egyeztetett Motegi Tosimicu japán külügyminiszterrel. A másfél órán át tartó telefonbeszélgetés a kínai fél kérésére jött létre – számolt be a South China Morning Post című hongkongi lap a japán külügyminisztérium közlésére hivatkozva.
Mindez az előtt történt, hogy Szuga Josihide japán miniszterelnök április 16-án látogatást tesz a Fehér Házban. A látogatás különös jelentőségére utal, hogy Szuga a külföldi vezetők közül elsőként kapott meghívást Joe Biden amerikai elnöktől hivatalba lépése óta.

Vang Ji a kínai külügyminisztérium egyik közleménye szerint Washington a nemzetközi közösség befolyásolására tett törekvéseit kritizálta burkoltan, bár bírálatában nem nevezte meg az amerikai felet.
„Egy bizonyos szuperhatalom akarata nem képviseli a nemzetközi közösséget, és annak a kis számú országnak, amely ezt az országot követi, nem áll jogában kisajátítani a multilateralizmus szabályait”

– fogalmazott a kínai külügyi tárca vezetője.

A másik, szintén hétfő este megjelent közlemény pedig azt idézte: a kínai fél reméli, hogy „Japán független és autonóm országként objektívan és racionálisan tekint Kína fejlődésére, és nem hagyja magát félrevezetni egyes, Kínával szemben előítélettel rendelkező országok által”. Vang Ji leszögezte :
„Japán és az Egyesült Államok szövetségesek, de Kína és Japán is megállapodást írt alá a békés és baráti kapcsolat ápolásáról, Japánnak pedig ugyanúgy kötelessége tartania magát a megállapodásban vállaltakhoz.”

A kíni külügyminiszter a beszélgetés során ismertette hazája állásfoglalását a Peking által magáénak vallott, ám japán fennhatóság alatt álló Tiaojü (japánul Szenkaku) szigetek, valamint a Dél-kínai-tenger kérdései kapcsán, továbbá ellenezte, hogy Japán bármilyen módon beavatkozzon Kína Hszincsiangot és Hongkongot illető belügyeibe.

Egy szempillantás alatt tört ki a koronaválság Jordániában

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.04.06. 08:30

Fotó: YUSSEF ALLAN / AFP
A Közel-Kelet egyik legstabilabb országában egymásnak feszült az uralkodói család.
Az uralkodói családon belüli ellentétek fenyegetik a Közel-Kelet egyik legstabilabb országának számító Jordánia békéjét. Az egykori trónörökös, Hamza bin Huszein és II. Abdullah király közötti feszültség a hétvégén tört felszínre, miután a herceg házi őrizetbe került. Ajman Szafadi miniszterelnök-helyettes azzal indokolta Hamza elzárását, hogy ő is részese volt egy külföldi támogatással megszervezett "aljas ármánykodásnak", amely az ország stabilitásának és biztonságának aláásását célozta. Az első híresztelések még puccskísérletről szóltak, ám sajtóértesülések cáfolni látszanak ezt a feltételezést. A Wall Street Journalnak név nélkül nyilatkozó arab és nyugati diplomaták rámutattak: a hadsereg egyetlen tagjáról sem derült ki, hogy köze lenne az összeesküvéshez. A Reutersnek egy, az eseményekre kellő rálátással rendelkező volt amerikai tisztségviselő azt mondta, hogy az érintettek tüntetéseket terveztek, amelyeket aztán népfelkelésnek állíthattak volna be. Jordániát igencsak megviselte a koronavírus-járvány és az azt kísérő gazdasági visszaesés, ám az ammáni vezetés arra törekedett, hogy szőnyeg alá söpörje a társadalom frusztrációját. Múlt hónapban például nem engedték, hogy az emberek az utcákon tiltakozzanak a kormány válságkezelési stratégiája ellen. Úgy tűnik, a lakosság körében népszerű Hamza herceg azt tervezte, hogy önmagát helyzetbe hozandó meglovagolja a felgyülemlett elégedetlenséget. A volt trónörökös már régóta a nép szószólójaként pozícionálja magát, az elmúlt években is előszeretettel fogalmazott meg nyilvános kritikát a kormánnyal szemben. Házi őrizetben is élesen bírálata a regnáló hatalmat, a BBC-nek eljuttatott videójában arról beszélt, hogy az államrendszert az elmúlt 15-20 évben átható "korrupció és inkompetencia" egyre súlyosabb problémát jelentenek Jordánia számára. A hadsereg hiába utasította arra, hogy ne kommunikáljon a külvilággal, Hamza egy tegnap nyilvánosságra eljutatott hangfelvételben is világossá tette, hogy nem fog engedelmeskedni a kérésnek. Mindez komoly fejfájást okoz az ammáni vezetésnek, amely jobb híján a herceg lejáratásával oldaná meg a problémát. Az Axios amerikai hírportál ennek tudja be, hogy a jordániai hatóságok azt állítják: egy ex-Moszád ügynök akarta kimenekíteni Hamza családját Jordániából - Izrael ugyanis nem örvend népszerűségnek a részben palesztin menekültek által lakott monarchiában. Noha a hétvégi drámai eseményeket követően Jordánia fontosabb arab szövetségesei és az Egyesült Államok egyaránt támogatásukról biztosították II. Abdullah királyt, az uralkodó számára mégis nyugtalanítható lehet az összeesküvésben felfedezett külföldi szál. Egyes találgatások szerint Szaúd-Arábia állhat a háttérben, mivel a letartóztatott tisztségviselők között van a jordániai-szaúdi kettős állampolgárságú Bászem Avadallah egykori pénzügyminiszter, Jordánia volt szaúdi nagykövete, aki jó viszonyt ápol Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökössel. Más elemzők ugyanakkor úgy vélik: se Szaúd-Arábiának, se más arab monarchiáknak nem áll érdekében népharagot szítani a királyságban, mivel ezzel egyfajta dominóhatást kockáztatnának.