Előfizetés

Kína figyelmeztette Japánt, ki mellé álljon az USA-val folytatott vitában

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.06. 08:45
Vang Ji
Fotó: RUSSIAN FOREIGN MINISTRY / HANDO / AFP
A kínai külügyminiszter azelőtt tárcsázta japán kollégáját, hogy a külföldi vezetők közül Joe Biden első vendége a szigetország kormányfője lesz.
Vang Ji kínai külügyminiszter figyelmeztette Tokiót, hogy ne álljon Washington mellé Pekinggel szemben – derült ki a kínai külügyminisztérium hivatalos internetes oldalán megjelent közleményekből, amelyeket azt követően tettek közzé, hogy Vang hétfő este telefonon egyeztetett Motegi Tosimicu japán külügyminiszterrel. A másfél órán át tartó telefonbeszélgetés a kínai fél kérésére jött létre – számolt be a South China Morning Post című hongkongi lap a japán külügyminisztérium közlésére hivatkozva.
Mindez az előtt történt, hogy Szuga Josihide japán miniszterelnök április 16-án látogatást tesz a Fehér Házban. A látogatás különös jelentőségére utal, hogy Szuga a külföldi vezetők közül elsőként kapott meghívást Joe Biden amerikai elnöktől hivatalba lépése óta.

Vang Ji a kínai külügyminisztérium egyik közleménye szerint Washington a nemzetközi közösség befolyásolására tett törekvéseit kritizálta burkoltan, bár bírálatában nem nevezte meg az amerikai felet.
„Egy bizonyos szuperhatalom akarata nem képviseli a nemzetközi közösséget, és annak a kis számú országnak, amely ezt az országot követi, nem áll jogában kisajátítani a multilateralizmus szabályait”

– fogalmazott a kínai külügyi tárca vezetője.

A másik, szintén hétfő este megjelent közlemény pedig azt idézte: a kínai fél reméli, hogy „Japán független és autonóm országként objektívan és racionálisan tekint Kína fejlődésére, és nem hagyja magát félrevezetni egyes, Kínával szemben előítélettel rendelkező országok által”. Vang Ji leszögezte :
„Japán és az Egyesült Államok szövetségesek, de Kína és Japán is megállapodást írt alá a békés és baráti kapcsolat ápolásáról, Japánnak pedig ugyanúgy kötelessége tartania magát a megállapodásban vállaltakhoz.”

A kíni külügyminiszter a beszélgetés során ismertette hazája állásfoglalását a Peking által magáénak vallott, ám japán fennhatóság alatt álló Tiaojü (japánul Szenkaku) szigetek, valamint a Dél-kínai-tenger kérdései kapcsán, továbbá ellenezte, hogy Japán bármilyen módon beavatkozzon Kína Hszincsiangot és Hongkongot illető belügyeibe.

Egy szempillantás alatt tört ki a koronaválság Jordániában

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.04.06. 08:30

Fotó: YUSSEF ALLAN / AFP
A Közel-Kelet egyik legstabilabb országában egymásnak feszült az uralkodói család.
Az uralkodói családon belüli ellentétek fenyegetik a Közel-Kelet egyik legstabilabb országának számító Jordánia békéjét. Az egykori trónörökös, Hamza bin Huszein és II. Abdullah király közötti feszültség a hétvégén tört felszínre, miután a herceg házi őrizetbe került. Ajman Szafadi miniszterelnök-helyettes azzal indokolta Hamza elzárását, hogy ő is részese volt egy külföldi támogatással megszervezett "aljas ármánykodásnak", amely az ország stabilitásának és biztonságának aláásását célozta. Az első híresztelések még puccskísérletről szóltak, ám sajtóértesülések cáfolni látszanak ezt a feltételezést. A Wall Street Journalnak név nélkül nyilatkozó arab és nyugati diplomaták rámutattak: a hadsereg egyetlen tagjáról sem derült ki, hogy köze lenne az összeesküvéshez. A Reutersnek egy, az eseményekre kellő rálátással rendelkező volt amerikai tisztségviselő azt mondta, hogy az érintettek tüntetéseket terveztek, amelyeket aztán népfelkelésnek állíthattak volna be. Jordániát igencsak megviselte a koronavírus-járvány és az azt kísérő gazdasági visszaesés, ám az ammáni vezetés arra törekedett, hogy szőnyeg alá söpörje a társadalom frusztrációját. Múlt hónapban például nem engedték, hogy az emberek az utcákon tiltakozzanak a kormány válságkezelési stratégiája ellen. Úgy tűnik, a lakosság körében népszerű Hamza herceg azt tervezte, hogy önmagát helyzetbe hozandó meglovagolja a felgyülemlett elégedetlenséget. A volt trónörökös már régóta a nép szószólójaként pozícionálja magát, az elmúlt években is előszeretettel fogalmazott meg nyilvános kritikát a kormánnyal szemben. Házi őrizetben is élesen bírálata a regnáló hatalmat, a BBC-nek eljuttatott videójában arról beszélt, hogy az államrendszert az elmúlt 15-20 évben átható "korrupció és inkompetencia" egyre súlyosabb problémát jelentenek Jordánia számára. A hadsereg hiába utasította arra, hogy ne kommunikáljon a külvilággal, Hamza egy tegnap nyilvánosságra eljutatott hangfelvételben is világossá tette, hogy nem fog engedelmeskedni a kérésnek. Mindez komoly fejfájást okoz az ammáni vezetésnek, amely jobb híján a herceg lejáratásával oldaná meg a problémát. Az Axios amerikai hírportál ennek tudja be, hogy a jordániai hatóságok azt állítják: egy ex-Moszád ügynök akarta kimenekíteni Hamza családját Jordániából - Izrael ugyanis nem örvend népszerűségnek a részben palesztin menekültek által lakott monarchiában. Noha a hétvégi drámai eseményeket követően Jordánia fontosabb arab szövetségesei és az Egyesült Államok egyaránt támogatásukról biztosították II. Abdullah királyt, az uralkodó számára mégis nyugtalanítható lehet az összeesküvésben felfedezett külföldi szál. Egyes találgatások szerint Szaúd-Arábia állhat a háttérben, mivel a letartóztatott tisztségviselők között van a jordániai-szaúdi kettős állampolgárságú Bászem Avadallah egykori pénzügyminiszter, Jordánia volt szaúdi nagykövete, aki jó viszonyt ápol Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökössel. Más elemzők ugyanakkor úgy vélik: se Szaúd-Arábiának, se más arab monarchiáknak nem áll érdekében népharagot szítani a királyságban, mivel ezzel egyfajta dominóhatást kockáztatnának.  

Feltűnően fáradt volt a pápa a húsvéti szertartásokon

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.04.06. 07:40

Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
Az eseményeken, csakúgy, mint egy évvel korábban, ezúttal is csak néhány kiválasztott hívő vehetett részt.
A szolidaritás és a remény volt Ferenc pápa legfontosabb üzenete a húsvéti szertartások során. Az eseményeken, csakúgy, mint egy évvel korábban, ezúttal is csak néhány kiválasztott hívő vehetett részt, így a világ 1,3 milliárd katolikusa ismét csak a televízió képernyőjén keresztül figyelhette a pápa által végzett szertartásokat. Az Urbi et Orbi áldásra például mindössze kétszáz személyt engedtek be a Szent Péter bazilikába, ugyanakkor a pápa áldásosztását a világ 170 tévécsatornája közvetítette élőben. Olaszország zárlat alatt volt a húsvéti ünnepek alatt, így a más években ilyenkor népes utcákon ezúttal csend honolt. Ferenc pápa vasárnapi Urbi et Orbi üzenete ezúttal sem a Szent Péter-bazilika loggiájáról hangzott el, hanem a bazilika katedraoltára előtt. A pápa beszédében a koronavírus elleni vakcinák igazságos elosztását követelte. Egyúttal felszólította a világ országait, tartsanak össze és hagyjanak fel a fegyveres összetűzésekkel. Békére van szüksége a világnak - emelte ki. „Arra intem az egész nemzetközi közösséget, együttesen lépjenek fel az oltások kiosztásánál tapasztalható késlekedésekkel szemben és segítsék elő a vakcinák méltányos elosztásátlegyenek különös tekintettel a legszegényebb országokra” – emelte ki. A katolikus egyházfő botrányosnak nevezte, hogy a fegyveres konfliktusok még ebben a helyzetben is folytatódtak és több ország saját arzenáljának gyarapításával volt elfoglalva. Hozzátette ugyanakkor, hogy Krisztus feltámadása reményt ad mindazoknak, akik oly sok nehézséget éltek át a járvány pusztítása miatt. „A feltámadt Krisztus reménység azok számára, akik még mindig szenvednek a járvány miatt, a betegeknek és azoknak, akik elvesztették szerettüket. Az Úr vigasztalja meg őket és támogassa az orvosok és ápolók erőfeszítéseit!” – hangoztatta a Vatikáni Rádió tudósítása szerint. A pápa ismét megemlékezett a társadalom kirekesztettjeiről. Külön szót ejtett Libabonról és Jordániáról annak kapcsán, hogy a két ország igen sok menekültet fogadott be. „Amikor Jézus átölelte a keresztet, értelmet adott a szenvedéseinknek.” – emelte ki. Ferenc pápa a húsvéti szertartások során fáradtnak tűnt, ami nem csoda, hiszen a nagyheti szertartások a legmegerőltetőbbek a mindenkori egyházfő számára. Ferenc ráadásul decemberben töltötte be 84. életévét, egyre több fájdalom gyötri, így hősiesség is kellett tőle az eltelt napokhoz. A húsvéti szertartások során többször szemét lesütve, fejét lehajtva elmélkedett. Láthatóan megviseli, hogy nem kerülhet közvetlen kapcsolatba a hívőkkel, ő, akiről oly sok történet kering, hogy pápává választása után is hányszor próbált az egyszerű emberek közé keveredni. A nagypénteki keresztutat ezúttal sem lehetett a római Colosseumban megrendezni, ehelyett a lezárt Szent Péter téren tartották. Az elmélkedéseket és imádságokat gyermekek olvasták fel, s ők járták végig Krisztus szenvedésének színhelyeit. A pápa itt is fáradtnak tűnt, amit az is jelez, hogy a szertartás végén nem mondta el azt a rövid szózatot, amit eredetileg tőle vártak. Ugyanakkor súlyos térdproblémái ellenére odament a gyerekekhez, köszöntötte őket. Különösen feltűnő volt, hogy a pápa nagycsütörtökön ellátogatott Angelo Becciu bíboroshoz, az Államtitkárság általános ügyeinek néhány hónapja leváltott helyetteséhez, akit sikkasztással, korrupcióval vádoltak. Ez arra utal, hogy esetleg mégsem helytállóak a vele szembeni vádak, s a Szentszék a rehabilitációját készíti elő.

Borús idők a Vatikánban

Hogy a Vatikánban most nem a legjobb a hangulat, azt Raniero Cantalamessa kapucinus szerzetes, a Pápai Ház prédikátorának dörgedelme is jelzi, aki a papsághoz fordulva keményen bírálta mindazokat, akik veszélyeztetik a testvériséget. Mint mondta, az egyházban tapasztalható megosztási kísérletek mögött politikai ideológiát kell keresni. Az azonban nem derült ki, hogy kikre és mire gondolt, netán a populistákra vagy a mély reformokat követelő német egyházra. Mindenesetre a húsvéti szertartások is azt jelzik, hogy komoly változások mennek végbe a katolikus egyházban.