Előfizetés

EMA-tisztségviselő: összefüggés van az AstraZeneca és a vérrögképződéses esetek között

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.06. 12:14

Fotó: LOIC VENANCE / AFP
Ezt az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) várhatóan órákon belül hivatalosan is megerősíti.
Összefüggés van az AstraZeneca brit-svéd gyógyszercég és az Oxfordi Egyetem által az új koronavírus ellen kifejlesztett vakcina és a vérrögképződéses esetek között - jelentette ki Marco Cavaleri, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vezető tisztségviselője egy kedden megjelent olasz lapinterjúban. Az EMA oltási stratégiával és egészségvédelemmel foglalkozó egységének vezetője az Il Messaggero című lapnak adott interjúban úgy fogalmazott: "véleménye szerint most már ki lehet mondani, hogy világos, hogy van összefüggés" a vakcina és az utóbbi hetekben tapasztalt vérrögképződéses esetek között, de azt még nem tudni, hogy pontosan mi váltotta ki ezeket a reakciókat.
"A beoltott emberek között nagyobb arányban lépett fel agyi trombózis a fiatalok körében, mint ahogy vártuk. Ezt ki kell mondanunk"

- mondta Cavaleri, hozzátéve, hogy igyekeznek pontos képet kapni arról, hogy mi történik, hogy pontosan lássák, hogyan váltja ki ezt a reakciót az oltóanyag. Utalt arra, hogy az EMA várhatóan órákon belül hivatalosan is megerősíti ennek az összefüggésnek a fennállását. Néhány hete merült fel aggodalom amiatt, hogy néhány esetben agyi trombózis lépett fel olyanoknál, akiket előzetesen az AstraZeneca vakcinájával oltottak be. Elővigyázatosságból több ország leállította a 60 év alatti korosztály oltását ezzel a vakcinával, amíg nem tudnak meg többet erről a jelenségről. Ugyanakkor mindeddig még egyetlen hatóság sem mondta ki, hogy okozati összefüggés lenne az AstraZeneca-vakcina alkalmazása és a vérrögképződéses esetek között. A brit gyógyszerfelügyelet (MHRA) kimutatása szerint az Oxford/AstraZeneca-oltóanyagból eddig több mint 18 millió adagot adtak be Nagy-Britanniában, és az e vakcinával beoltottak közül harmincnál fordult elő vérrögképződés, az esetek zömében az agyi trombózis egy ritka formája, és hét páciens meghalt. A brit hatóság ugyanakkor - az EMA eddigi álláspontjával összhangban - azt hangsúlyozta, hogy az adatok változatlanul arra vallanak, hogy e vakcina alkalmazásának előnyei messze felülmúlják az esetleges kockázatokat. Az AstraZeneca gyógyszercég március végén azt hangsúlyozta, hogy nincs bizonyíték arra, hogy komoly kockázat állna fenn az oltóanyag használata és a vérrögképződés között, és egy szombati nyilatkozatukban pedig biztosítottak afelől, hogy a cég legfontosabb prioritása a páciensek biztonsága.

Benjamin Netanjahut kérte fel kormányalakításra az izraeli elnök

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.06. 11:41

Fotó: ABIR SULTAN / AFP
52 képviselő, a Likud, két ultraortodox párt, valamint a jobboldali nacionalista Cionista vallásosok nevű párt javasolta kormányfőnek.
Benjamin Netanjahut, a jobboldali Likud párt elnökét kérte fel az új kormány megalakítására Izraelben Reuven Rivlin államfő kedden, a katonai rádióban egyenes adásban sugárzott beszédében, miután a frakciókkal tartott hétfői megbeszélésén a legtöbb képviselő a kormányfői tisztséget 2009 óta betöltő politikust javasolta a tisztségre. Netanjahut 52 képviselő, a Likud, két ultraortodox párt, valamint a jobboldali nacionalista Cionista vallásosok nevű párt javasolta kormányfőnek, míg Jaír Lapidot, a centrista ellenzéki Van Jövő (Jes Atíd) párt elnökét 45 képviselő ajánlotta miniszterelnöknek, saját pártja, valamint a centrista Kék-Fehér, a szociáldemokrata Munkapárt, a jobboldali Izrael a Hazánk nevű párt és a Merec nevű baloldali liberális párt politikusai. Gideon Szaár Új Remény (Tikva Hadasa) nevű jobboldali pártja, valamint a törvényhozásba bejutó két arab párt nem kívánt megnevezni senkit sem kormányfőjelöltnek, a jobboldali Jobbra (Jamina) nevű párt pedig saját vezetőjét, Naftali Bennetet választotta hét képviselői támogatással.
Coronavirus leaves Knesset seats empty
Fotó: MARK NEYMAN / GPO / HANDOUT / AFP

Kína figyelmeztette Japánt, ki mellé álljon az USA-val folytatott vitában

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.06. 08:45
Vang Ji
Fotó: RUSSIAN FOREIGN MINISTRY / HANDO / AFP
A kínai külügyminiszter azelőtt tárcsázta japán kollégáját, hogy a külföldi vezetők közül Joe Biden első vendége a szigetország kormányfője lesz.
Vang Ji kínai külügyminiszter figyelmeztette Tokiót, hogy ne álljon Washington mellé Pekinggel szemben – derült ki a kínai külügyminisztérium hivatalos internetes oldalán megjelent közleményekből, amelyeket azt követően tettek közzé, hogy Vang hétfő este telefonon egyeztetett Motegi Tosimicu japán külügyminiszterrel. A másfél órán át tartó telefonbeszélgetés a kínai fél kérésére jött létre – számolt be a South China Morning Post című hongkongi lap a japán külügyminisztérium közlésére hivatkozva.
Mindez az előtt történt, hogy Szuga Josihide japán miniszterelnök április 16-án látogatást tesz a Fehér Házban. A látogatás különös jelentőségére utal, hogy Szuga a külföldi vezetők közül elsőként kapott meghívást Joe Biden amerikai elnöktől hivatalba lépése óta.

Vang Ji a kínai külügyminisztérium egyik közleménye szerint Washington a nemzetközi közösség befolyásolására tett törekvéseit kritizálta burkoltan, bár bírálatában nem nevezte meg az amerikai felet.
„Egy bizonyos szuperhatalom akarata nem képviseli a nemzetközi közösséget, és annak a kis számú országnak, amely ezt az országot követi, nem áll jogában kisajátítani a multilateralizmus szabályait”

– fogalmazott a kínai külügyi tárca vezetője.

A másik, szintén hétfő este megjelent közlemény pedig azt idézte: a kínai fél reméli, hogy „Japán független és autonóm országként objektívan és racionálisan tekint Kína fejlődésére, és nem hagyja magát félrevezetni egyes, Kínával szemben előítélettel rendelkező országok által”. Vang Ji leszögezte :
„Japán és az Egyesült Államok szövetségesek, de Kína és Japán is megállapodást írt alá a békés és baráti kapcsolat ápolásáról, Japánnak pedig ugyanúgy kötelessége tartania magát a megállapodásban vállaltakhoz.”

A kíni külügyminiszter a beszélgetés során ismertette hazája állásfoglalását a Peking által magáénak vallott, ám japán fennhatóság alatt álló Tiaojü (japánul Szenkaku) szigetek, valamint a Dél-kínai-tenger kérdései kapcsán, továbbá ellenezte, hogy Japán bármilyen módon beavatkozzon Kína Hszincsiangot és Hongkongot illető belügyeibe.