Duna-part;római strand;

Parttalan vita folyik a Rómairól

Sokan sokféleképpen szeretnék átalakítani a Római Partot, ám a kerületnek és a fővárosnak nem akarózik letenni a voksot egyik érdekcsoport mellett sem.

„Azt hittük, elég megvédeni a Rómait, de most látszik, hogy sokkal összetettebb a feladatunk" – ismerte el Béres András óbudai alpolgármester a terület jövőjéről rendezett februári civil fórumon. Ugyanis sokan úgy vélték, ha megakadályozzák a mobilgát kiépítését, elültetnek néhány fát és a betiltják a parti építkezéseket, akkor egy csapásra megoldódik minden gond. A „legyen minden a régi”, illetve a „maradjon meg a Római olyannak, amilyen volt” vágya azonban nem teljesíthető. A part, mint a város egésze, folyamatosan változik. Ezt ugyan erősen fékezi a kerület által sorozatban elrendelt változtatási tilalom, de ez sem tartható fenn örökre.

Csakhogy mindenki másként képzeli el a boldog jövőt. A szállodatulajdonos egész éves nyereséges működést lehetővé tevő infrastruktúrát, az evezősök a motoros vízi járművek megregulázását, a csónakházak forrást a felújításra, a sétálók széles sétányt, a befektetők az építési tilalom feloldását, a kisgyerekesek játszótereket, az idősek padokat, a vendéglősök csatornázottságot és több éves szerződéseket, az itt élők árvízvédelmet és csendet, a civilek szabadstrandot, az ide látogatók jobb éttermeket, a kerékpárosok kevesebb előttük botladozót, az autósok több parkolót szeretnének. Az egyetlen közös pont a természetközeliség. Mindezeket úgy szeretnék elérni az érintettek, hogy a part jelenlegi sajátos, kicsit retrós hangulata ne változzon meg – derül ki a fővárosi önkormányzat tavaly nyáron indított kutatásából, amely a kérdőíves felmérést, a kiscsoportos beszélgetéseket és a speciális igényeket (evezős klub, vendéglátók, helyben lakók, civil szervezet stb.) megjelenítő interjúkat összegzi. A különféle igények azonban nem teljesíthetőek egyszerre, mert többségük kioltja egymást.

A part karakterének meghatározó eleme a Duna és a parti vegetáció, de a hangulatát ma már nem annyira a vízi sportok, hanem a vendéglátás határozza meg – állítja a III. kerületi önkormányzat. A fordulat a kilencvenes évekre tehető, akkor lett hivatalosan kerékpárút a sétány és akkor épült meg a Rozgonyi Piroska utca torkolatánál a büfésor. A parti sétányon 40 büfé, étterem működik, amelyek naponta 10-15 ezer embert szolgálnak ki, de most a járvány idején – a bezárt helyek ellenére – sem üres a part. A korlátozó intézkedések feloldásával a korábbinál is nagyobb nyomás nehezedik majd a területre. Márpedig sem az önkormányzat, sem az itt élők nem szeretnék, ha a Római bulihelyszínné alakulna.

A Római-partot új tartalommal kell feltölteni – jelentette ki Béres András kerületi alpolgármester az említett fórumon. A fővárosi közösségi tervezés most közzétett dokumentációjából azonban nem igen derül ki, hogy mi legyen az. A vágyak széles spektrumú tükréből nem olvasható ki az irány, a döntéshozóknak pedig láthatóan nem akarózik letenni a voksot egyik érdekcsoport mellett sem. Keskeny mezsgyén lavíroznak. Az egyik legélesebb vitapont a gát építése. A másik a parton horgonyzó Aquamarina hajó eltávolítása, amely a kerület szerint jogtalanul használja a kikötőt, de a távozásra való felszólításra a füle botját se mozdították a tulajdonosok. Fontos lenne a gépkocsi-forgalom csillapítása a parttal párhuzamos és az arra merőleges utcákban. Nagy igény lenne a parti sétány szélesítésére, ám ez zömében csak magántulajdon sérelmére lehetséges, márpedig a telekgazdák az árvízvédelem hiánya és az évek óta fennálló változtatási tilalom miatt nem túl készségesek.

Mint ismeretes a Fővárosi Közgyűlés 1998-ban nyilvánította beépítésre szánt üdülőövezetté a 3 kilométeres Duna-parti sávot. Az üdülőnek álcázott lakóparkok burjánzását 2012-re elégelte meg a kerület, és változtatási tilalmat rendelt el. Ezt azóta többször is meghosszabbították, az utolsó idén júliusban jár le. Tavaly még újabb hosszabbításról beszélt Kiss László polgármester, de az idén már azt válaszolta a Népszavának, hogy ez a fővárossal kötendő megállapodástól függ. Hátrébb lépett a kerületvezető a Római-parti vendéglátóhelyek megregulázásával kapcsolatban is. Most már ezt is a fővárosra bízná, mondván a közterület-használati megállapodásokat a fővárossal kötik meg a vállalkozók.

A főváros ugyanakkor folytatja a tervezést: készül egy fejlesztési koncepció és egy megvalósíthatósági tanulmány a gátra. Legkorábban 2022 első félévében várható a döntés az árvízvédelmi nyomvonalról, ennek engedélyezése 2023-ra marad és ha lesz rá pénz, akkor 2024-ben kezdődhet az építkezés. Erre időzítik a Római-part közterületi megújítását és a zöldfelületek rehabilitációját is.

GátfakadásA Csillaghegyi-öblözet árvízvédelme évtizedek óta megoldatlan kérdés. A folyamatosan meg-megálló, majd újrainduló tervezési folyamat 2012-ben kezdődött és egyre inkább politikai háborúvá vált. Először a pünkösdfürdői földgát meghosszabbítását söpörte el ott élők tiltakozása. Később nem volt rá pénz. A Tarlós István vezette főváros ugyan szerzett rá uniós támogatást, de az általa preferált parti nyomvonal ismét heves ellenállást váltott ki. A vitának a 2013-as rekordárvíz vetett véget, amikor jócskán megemelték a mértékadó árvízszintet, így a régi terv már nem kaphatott engedélyt. A 2017-ben bemutatott új terv a parti és a Nánási-Királyok úti nyomvonalat is összevetette, de utóbbit sokkal drágábbnak és problémásabbnak találta. A gátépítés árát 2013-ban 8 milliárdra becsülték, ez később 18-25 milliárdra kúszott fel, de főként a belső nyomvonalon szükséges közműkiváltások miatt akár 50 milliárdra is megemelkedhet. Az új városvezetés már az elején egyértelművé tette, hogy szakítana a korábbi koncepcióval, amely a Duna közvetlen közelébe helyezné a római-parti fő árvízi védvonalat. Az eredeti terv ugyanis a természetes part lerombolásához vezetne, ráadásul jelentős műszaki nehézségeket és kockázatokat is felvet. A Fővárosi Közgyűlés tavaly januárban döntött arról, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a Királyok útja–Nánási úti nyomvonalon húzódó védmű megvalósíthatósági vizsgálatát. A gát leginkább egy tömör kerítésre hasonlítana, amely a Nánási úton térdfalat jelent, a Királyok útján pedig 1,3 méter lenne. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítése az uniós források bevonása miatt is szükség van, de egyelőre nem rendelték meg. A helyzetet nehezíti, hogy két ura is van a területnek. A főváros 2012-ben 99 évre használatba kapta a Duna-partokat, de a mögötte lévő területek a kerületi önkormányzat kezelésében maradt.