Előfizetés

Rozsda, lyukak, málló festék - Így néznek ki a fővárosi hidak és felüljárók

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.04.07. 06:40

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Málló festék, ázó hídfő-belső, rozsdásodó szerkezet, átlyukadó járda – a fővárosi hidak és felüljárók harmada kiterjedt felújításra szorul.
„Lehangolóan rossz állapotban vannak a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő hidak, alul- és felüljárók, lépcsők, támfalak, illetve a Lánchíd-felújításról leválasztott Várhegy-alagút. A nagy forgalmú közúti hidak közül többnél már súlykorlátozást kellett bevezetni leromlott műszaki állapotuk miatt” – derül ki a Népszava által megszerzett fővárosi hídjelentésből.  A főváros tulajdonában összesen 307 híd, 77 aluljáró, 703 lépcső és 25 kilométer hosszú támfal van. Ezek üzemeltetése a Budapest Közút Zrt. feladata. A létesítmények összessége a cég vizsgálata szerint „igen rossz állapotban” vannak, amit szerintük jól jelez a műtárgyak vagyonnyilvántartásban szereplő bruttó és nettó értéke közötti brutális különbség. A hidak esetében például a könyv szerinti érték, vagyis amennyit most ér, alig 28 százaléka a bekerülési, várható építési értéknek. Az aluljárók esetében ez 30 százalék. Összehasonlításul: az utak, terek, kerékpárutak esetében ez az értékarány 80 százalékos.  A műszaki értékelés se biztatóbb. A fővárosi hidak, felüljárók alig hatoda számít jó állapotúnak, míg csaknem harmada (97) teljesen átépítendő (szerkezeti beavatkozásra, megerősítésre, tartócserére szorul) vagy jelentős felújítást igényel (szegélyátépítés, szigetelés-, burkolat-, korlát-, dilatációcsere). Mindez aligha független attól, hogy az elmúlt évtizedekben a szükségesnek alig a tizedét költötték a hidak fenntartására. Nemzetközi tanulmányok szerint a üzemeltetésre, fenntartásra, felújításra a műtárgy bruttó értékének – a fővárosi híd és aluljáró vagyon 255 milliárd – 2,5-3,5 százalékát kellene költeni durván évi 6-9 milliárdot). Ezen belül a híd fenntartására 1-1,5 százalékot. Ehhez képest a fővárosi hidakra alig 0,1-0,2 százalék (255-510 millió) jut.  Ez viszont édeskevés. A fővárosi hidakon eddig két hullámban végeztek felújítást: 1965-1976 között, illetve 1977-1988 között. Ezt követően újult meg az Erzsébet-, a Szabadság- és a Margit híd. Érthetően ezek vannak a legjobb állapotban. (Bár az Erzsébet hídon már megjelent a rozsda.) A korrózióvédelmi bevonatok élettartama 20 év, míg a burkolatok és szigetelések 10-15 évig bírják, ám ezen a fővárosi hidak és felüljárók java régen túlfutott.  A legrosszabb állapotban a Petőfi híd van, amelynek korrózióvédelme és a korlátok szegecselt kötései nagy részben tönkrementek, az acélszerkezetben jelentős anyaghiányok és károsodások keletkeztek, a hídfő-helyiségek áznak. A Budapest Közút szerint a Lánchíd kivitelezésével párhuzamosan el kellene indítani a felújítás tervezését.  Az Árpád híd acélszerkezetének korrózióvédelme is tönkrement, néhány elem máris komoly károsodást szenvedett. A háború után készült margitszigeti vasbeton elem szerkezete „nagy felületen súlyosan károsodott”. A felújítás tehát itt sem várhat sokáig.  Nincs túl jó állapotban a Rákóczi híd sem, holott ez épült a legkésőbb. A festékbevonattal azonban már a kezdetektől gond volt, a fedőréteg nagy felületekről hiányzik, ami miatt már megjelent a rozsda az acélszerkezeten is. A Gubacsi hídon „fáradási repedéseket” találtak, a parti vasbeton szerkezetekből itt-ott „kilátszanak a rozsdás acélbetétek”. Nagy a baj a Sziget fesztiválra özönlő fiataloknak és az Óbudai szigetet látogatóknak ismerős K híddal is. Az átkelőhöz az 1955-ös átadása óta szinte nem nyúltak. Így aligha meglepő, hogy a pályaszerkezet erősen rozsdás, a pályalemez vasúti talpfái korhadtak, a járda lemezei rendszeresen átlyukadnak. A felüljárók, nagy utak feletti közúti hidak, ha lehet, még rosszabb állapotban vannak. Többségük 40-50 éves, de ennél öregebbek is akadnak. Van amelyikhez építése óta nem nyúltak, miközben a rajtuk átzúduló forgalom a többszörösére nőtt. Évente 2-3 kisebb felüljárót és 10-12 kisebb hidat fel kellene újítani, hogy a szerkezetek átépítésével járó nagyfelújítást és a hosszú lezárást megelőzhessék, ám erre éppúgy nincs pénz, ahogy a nagy hidak fenntartására. A Budapest Közút szerint különösen rossz állapotban van az Üllői út- Könyves Kálmány Krt. (a Fradi-pályánál), a Nyugati tér, a Ferihegyi úton a Határ út és a Újhegyi útnál a MÁV-vágányok feletti közúti hidak, a Ferdinánd híd és még nyolc másik, valamint a Flórián tér felüljárója. A nagyobbak felújítási költségük egyenként milliárdos tétel lenne, míg a kisebbeké 50-200 millióra tehető. A rendelkezésre álló források ennek a töredékére sem elegendőek, így csak tűzoltómunkára futja. A fenti jelentés nyomán a városvezetés külön munkacsoportot hozott létre a hidak, felül- és aluljárók állapotának részletes felülvizsgálatára. A szakértőktől egy részletes felújítási programot várnak a 2021-24 közötti időszakra, benne prioritási sorrenddel, a tervezési és kivitelezési költségek becslésével, valamint a döntésekhez szükséges előkészítő dokumentumokkal. A zárójelentés még nem készült el.

Kipréselt dokumentumok

A jelentést az új városvezetés rendelte meg. A Budapest Közút Zrt., tavaly augusztusra el is készítette az összefoglalót, de nem hozták nyilvánosságra. A Népszava többször is nekifutott a jelentés megszerzésének, de miután a főváros a közérdekű adatigénylésre is nemet mondott, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk, amely vizsgálatot indított az ügyben. Ennek eredményeként idén februárban felszólították a főpolgármesteri hivatalt a dokumentum átadására, amelynek március végén tettek eleget. A főjegyző a dokumentumhoz mellékelt levelében óvatosságra intette lapunkat, mivel a feljegyzésben foglaltak a „ szükségesnél nagyobb riadalmat kelthetnek a lakosságban”.

Parttalan vita folyik a Rómairól

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.04.07. 06:20

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Sokan sokféleképpen szeretnék átalakítani a Római Partot, ám a kerületnek és a fővárosnak nem akarózik letenni a voksot egyik érdekcsoport mellett sem.
„Azt hittük, elég megvédeni a Rómait, de most látszik, hogy sokkal összetettebb a feladatunk" – ismerte el Béres András óbudai alpolgármester a terület jövőjéről rendezett februári civil fórumon. Ugyanis sokan úgy vélték, ha megakadályozzák a mobilgát kiépítését, elültetnek néhány fát és a betiltják a parti építkezéseket, akkor egy csapásra megoldódik minden gond. A „legyen minden a régi”, illetve a „maradjon meg a Római olyannak, amilyen volt” vágya azonban nem teljesíthető. A part, mint a város egésze, folyamatosan változik. Ezt ugyan erősen fékezi a kerület által sorozatban elrendelt változtatási tilalom, de ez sem tartható fenn örökre. Csakhogy mindenki másként képzeli el a boldog jövőt. A szállodatulajdonos egész éves nyereséges működést lehetővé tevő infrastruktúrát, az evezősök a motoros vízi járművek megregulázását, a csónakházak forrást a felújításra, a sétálók széles sétányt, a befektetők az építési tilalom feloldását, a kisgyerekesek játszótereket, az idősek padokat, a vendéglősök csatornázottságot és több éves szerződéseket, az itt élők árvízvédelmet és csendet, a civilek szabadstrandot, az ide látogatók jobb éttermeket, a kerékpárosok kevesebb előttük botladozót, az autósok több parkolót szeretnének. Az egyetlen közös pont a természetközeliség. Mindezeket úgy szeretnék elérni az érintettek, hogy a part jelenlegi sajátos, kicsit retrós hangulata ne változzon meg – derül ki a fővárosi önkormányzat tavaly nyáron indított kutatásából, amely a kérdőíves felmérést, a kiscsoportos beszélgetéseket és a speciális igényeket (evezős klub, vendéglátók, helyben lakók, civil szervezet stb.) megjelenítő interjúkat összegzi. A különféle igények azonban nem teljesíthetőek egyszerre, mert többségük kioltja egymást. A part karakterének meghatározó eleme a Duna és a parti vegetáció, de a hangulatát ma már nem annyira a vízi sportok, hanem a vendéglátás határozza meg – állítja a III. kerületi önkormányzat. A fordulat a kilencvenes évekre tehető, akkor lett hivatalosan kerékpárút a sétány és akkor épült meg a Rozgonyi Piroska utca torkolatánál a büfésor. A parti sétányon 40 büfé, étterem működik, amelyek naponta 10-15 ezer embert szolgálnak ki, de most a járvány idején – a bezárt helyek ellenére – sem üres a part. A korlátozó intézkedések feloldásával a korábbinál is nagyobb nyomás nehezedik majd a területre. Márpedig sem az önkormányzat, sem az itt élők nem szeretnék, ha a Római bulihelyszínné alakulna. A Római-partot új tartalommal kell feltölteni – jelentette ki Béres András kerületi alpolgármester az említett fórumon. A fővárosi közösségi tervezés most közzétett dokumentációjából azonban nem igen derül ki, hogy mi legyen az. A vágyak széles spektrumú tükréből nem olvasható ki az irány, a döntéshozóknak pedig láthatóan nem akarózik letenni a voksot egyik érdekcsoport mellett sem. Keskeny mezsgyén lavíroznak. Az egyik legélesebb vitapont a gát építése. A másik a parton horgonyzó Aquamarina hajó eltávolítása, amely a kerület szerint jogtalanul használja a kikötőt, de a távozásra való felszólításra a füle botját se mozdították a tulajdonosok. Fontos lenne a gépkocsi-forgalom csillapítása a parttal párhuzamos és az arra merőleges utcákban. Nagy igény lenne a parti sétány szélesítésére, ám ez zömében csak magántulajdon sérelmére lehetséges, márpedig a telekgazdák az árvízvédelem hiánya és az évek óta fennálló változtatási tilalom miatt nem túl készségesek. Mint ismeretes a Fővárosi Közgyűlés 1998-ban nyilvánította beépítésre szánt üdülőövezetté a 3 kilométeres Duna-parti sávot. Az üdülőnek álcázott lakóparkok burjánzását 2012-re elégelte meg a kerület, és változtatási tilalmat rendelt el. Ezt azóta többször is meghosszabbították, az utolsó idén júliusban jár le. Tavaly még újabb hosszabbításról beszélt Kiss László polgármester, de az idén már azt válaszolta a Népszavának, hogy ez a fővárossal kötendő megállapodástól függ. Hátrébb lépett a kerületvezető a Római-parti vendéglátóhelyek megregulázásával kapcsolatban is. Most már ezt is a fővárosra bízná, mondván a közterület-használati megállapodásokat a fővárossal kötik meg a vállalkozók. A főváros ugyanakkor folytatja a tervezést: készül egy fejlesztési koncepció és egy megvalósíthatósági tanulmány a gátra. Legkorábban 2022 első félévében várható a döntés az árvízvédelmi nyomvonalról, ennek engedélyezése 2023-ra marad és ha lesz rá pénz, akkor 2024-ben kezdődhet az építkezés. Erre időzítik a Római-part közterületi megújítását és a zöldfelületek rehabilitációját is.

Gátfakadás

A Csillaghegyi-öblözet árvízvédelme évtizedek óta megoldatlan kérdés. A folyamatosan meg-megálló, majd újrainduló tervezési folyamat 2012-ben kezdődött és egyre inkább politikai háborúvá vált. Először a pünkösdfürdői földgát meghosszabbítását söpörte el ott élők tiltakozása. Később nem volt rá pénz. A Tarlós István vezette főváros ugyan szerzett rá uniós támogatást, de az általa preferált parti nyomvonal ismét heves ellenállást váltott ki. A vitának a 2013-as rekordárvíz vetett véget, amikor jócskán megemelték a mértékadó árvízszintet, így a régi terv már nem kaphatott engedélyt. A 2017-ben bemutatott új terv a parti és a Nánási-Királyok úti nyomvonalat is összevetette, de utóbbit sokkal drágábbnak és problémásabbnak találta. A gátépítés árát 2013-ban 8 milliárdra becsülték, ez később 18-25 milliárdra kúszott fel, de főként a belső nyomvonalon szükséges közműkiváltások miatt akár 50 milliárdra is megemelkedhet. Az új városvezetés már az elején egyértelművé tette, hogy szakítana a korábbi koncepcióval, amely a Duna közvetlen közelébe helyezné a római-parti fő árvízi védvonalat. Az eredeti terv ugyanis a természetes part lerombolásához vezetne, ráadásul jelentős műszaki nehézségeket és kockázatokat is felvet. A Fővárosi Közgyűlés tavaly januárban döntött arról, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a Királyok útja–Nánási úti nyomvonalon húzódó védmű megvalósíthatósági vizsgálatát. A gát leginkább egy tömör kerítésre hasonlítana, amely a Nánási úton térdfalat jelent, a Királyok útján pedig 1,3 méter lenne. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítése az uniós források bevonása miatt is szükség van, de egyelőre nem rendelték meg. A helyzetet nehezíti, hogy két ura is van a területnek. A főváros 2012-ben 99 évre használatba kapta a Duna-partokat, de a mögötte lévő területek a kerületi önkormányzat kezelésében maradt. 

Rányitnak a járványcsúcsra

Danó Anna Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.04.07. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Politikai és gazdasági okok nem pedig a járványügyi helyzet indokolja a gyors újraindítást - mondták lapunknak szakértők.
Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalán rövid videóban maga jelentette be kedd délután: megvan a korábbi kormányrendeletben az újraindítási küszöbként megjelölt 2,5 millió beadott oltás. Így pedig – tette hozzá – szerdától nyithatnak az üzletek, újraindulhatnak a szolgáltatások. Ezt a döntést nemcsak a független, hanem még a kormányzathoz közeli járványügyi szakemberek is kockázatosnak ítélik. A lapunk által megkérdezett járványügyi szakértők egyöntetűen úgy vélték: bár a harmadik hullám a húsvéti ünnepek alatt tetőzhetett, ez még nem alapozta meg a lazítást. Számukra nyilvánvaló, hogy itt nem járványszakmai, hanem politikai és gazdasági döntést hoztak az operatív törzsben. „Ha el is értük a csúcsot még hetekig nagyon sok lesz a megbetegedés és a halottak száma” – fogalmazott egyikük, és hozzátette azt is, hogy a harmadik hullám lecsengése alatt közel ugyanannyian fognak megfertőződni mint a felfutás szakaszában.
Azt egyik szakember sem értette, hogy miért éppen 2,5 millió beoltotthoz kötötte a kormány a lazítást. Egyikük megjegyezte: ekkora átoltottság és fertőzöttség mellett radikálisan mérséklődhetett a vírusra fogékony emberek száma, de a mostani nyitás így is hosszan elnyújthatja a járvány lecsengését, igaz, már nem tud elindítani egy újabb, negyedik hullámot, ha csak nem jön egy újabb vírusmutáció. Arra a felvetésre, hogy az oltottak nagy többsége, mintegy 1,5 millió ember, csak egy adag vakcinát kapott, és kérdéses, ez elég-e a védelméhez, úgy felelt: az első oltás csak akkor ér valamit, ha mindenki tartja a fizikai távolságot, hordja a maszkot és mossa a kezét. Egy másik, kormányzathoz közeli szakember a brit nyitási stratégiát említette példának. A szigetország csak a járvány leszállóágában kezdte meg az óvatos lazítást, „mi pedig még csak most platózunk” – mondta. Így nagy kérdés, hogy ezek az új nyitási szabályok mennyiben növelik a járvány kockázatát. Falus Ferenc egykori tiszti főorvos szerint a kijárási tilalom kezdetének két órával való meghosszabbítása növeli ezt a rizikót. A nyolc óra arra ugyanis jó volt, hogy az emberek munka után ne menjenek vendégségbe, ne hívjanak otthonaikba barátokat. Az eddigiekben legfontosabb "maradj otthon!"-szabály lazul föl. Miközben a járvány továbbra sincs kontroll alatt: a pozitív tesztek aránya ugyanis még mindig hétszer-nyolcszor több, mint a megengedhető. Emellett továbbra sincs kontaktkutatás, így nem is tudják időben elkülöníteni a potenciálisan fertőzőket. Ócsai Lajos, az ÁNTSZ egykori járványügyi főosztály vezetője szerint nem rossz intézkedés az üzletek látogatottságának négyzetméter alapú szabálya, ha azt valóban be tudják tartatni. Ám az egészen biztos, hogy az április 19-re jelzett iskolanyitáskor sem a pedagógusok, sem a gyerekek nem lesznek védettek – így ott a fertőzési lánc megállítása hiú ábránd – mondta. A gyerekek oltása nélkül nincs nyájimmunítás. Példaként Izraelt említette, ahol már a 12 éveseket is oltják. Rusvai Miklós virológus kedden az ATV-nek is még úgy fogalmazott: bár már túl vagyunk a nehezén, a harmadik hullám csúcsán, még mindig nem lehet fellélegezni. Hozzátette: kockázatos a kormány nyitási terve, mely szerint 2,5 millió beoltott után megkezdődhet a nyitás. Szerinte a brit mutáns miatt a korábban becsültnél nagyobb, 80 százalék feletti átimmunizáltságra van szükség a közösségi védelemhez.

Felpörgött a józsefvárosi szakrendelő

Több mint 3500 embert oltottak be a Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ Auróra utcai szakrendelőjében szombattól keddig. Aki jelentkezett, azt beoltották. Sőt, a megmaradt oltásokra még esténként is rászerveztek a háziorvosok újabb betegeket azok helyébe, akik a regisztráció ellenére sem érkeztek meg. Az oltásra érkezőknek legfeljebb 20-30 percet kellett várakozniuk. A tumultus elkerülésére az intézmény három emeletén 12 oltóhelyen adták be a vakcinákat. Azt is sikerült megoldaniuk, hogy az érkezőknek ne kelljen keveredniük a távozókkal, önkéntesek segítették az embereket abban, hogy a várakozás ideje alatt könnyen tartsák a távolságot. A Vöröskereszt aktivistái forró teával kínálták az utcán sorban állókat. Az oltást lebonyolítókról az Etesd a dokit! mozgalom és a VIII. kerületi önkormányzat, a Civilek a Józsefvárosért civil egyesület "gondoskodott". Az oltóknak meleg ételt, süteményt szállítottak mind a négy napon.

Ezt jelenti a lazítás

A kijárási tilalom este 10 órától kezdődik és reggel 5 óráig tart. Az üzletek reggel 5 óra és este 9.30 között lehetnek nyitva. Az üzletekben átlagosan 10 négyzetméterenként 1 vásárló lehet. Kinyithatnak a fodrászok, kozmetikák és más szolgáltatók. (A vendéglátóhelyek és a szállodák továbbra sem nyithatnak ki.)

Más európai vezetők óvatosabbak Orbánnál

Elővigyázatosság Magyarországgal ellentétben az Európai Unió nagy részében továbbra sincs napirenden a korlátozások enyhítése, pedig – az oltásokat leszámítva – szinte az összes tagállamban kedvezőbbnek látszik a járványhelyzet. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) összesítése alapján egyedül Észtországban tekinthető bizonyos szempontból súlyosabbnak a helyzet: a balti államban 100 ezer főre vetítve 1364 fertőzést regisztráltak az elmúlt két hétben, míg hazánkban 1197-et. A halálesetek tekintetében az észtek állnak kevésbé rosszul: ott 100 ezer lakosra vetítve 14 nap alatt 11 áldozatot vettek nyilvántartásba, míg a magyarok 31,5-öt. Azokban az országokban, ahol húsvét után lazítanak, általában kedvezőbbek a járványmutatók. Portugáliában például lakosságarányosan huszadannyi volt a fertőzések és halálesetek száma, mint Magyarországon. Dániában 100 ezer főre vetítve mindössze 0,4 volt az áldozatok száma – ez a magyar adat 1,2 százaléka –, a koppenhágai kormány mégis óvatosabban nyit. Egyes közösségi terek csupán a beoltottak, a betegségen nemrég átesettek és a friss negatív teszttel rendelkezők számára nyitnak meg. Hasonló elővigyázatosság jellemzi a legnyugatibb német szövetségi tartományban, a Saar-vidéken elrendelt könnyítéseket: az éttermek teraszaira, a mozikba, a színházakba például csak azokat engedik be, akik a megelőző 24 órában készült negatív gyorsteszttel rendelkeznek. Az athéni kormány is körültekintően járt el: a kisebb – nem létfontosságú – görög üzletek úgy nyithattak ki a héten, hogy 25 négyzetméterre mindössze egy vásárló juthat, a vevők pedig kizárólag előzetesen lefoglalt időpontban léphetnek be. Az óvintézkedéseket különösen szükségessé teszi az, hogy Görögországban felfutóban van a járvány, a lazítást gazdasági megfontolások vezérelték. A döntéshozók az Egyesült Királyságban sem sietik el az újranyitást, jóllehet, az ECDC adatai alapján lakosságarányosan Magyarországhoz képest nagyjából tizedannyi megbetegedést, és huszadannyi halálesetet regisztráltak az előző két hétben, a védőoltás első dózisát pedig már a felnőtt lakosság 60 százaléka megkapta. Mindezek ellenére is várhatóan csak a jövő hétfőn nyithatnak újra a nem létfontosságú boltok, Skóciában pedig a tervek szerint két héttel később kerülhet sor erre. A magyar kormány által járványlabornak tekintett Ausztriában nemhogy enyhítenének, a magas fertőzöttségű keleti tartományokban – Bécsben, Burgenlandban és Felső-Ausztriában – az eredetileg húsvétra kihirdetett, majd április 11-ig meghosszabbított szigorítások legalább április 18-ig érvényben maradnak. Pedig a járványügyi adatok kedvezőbbek mint Magyarországon: lakosságarányosan kevesebb mint feleannyi a fertőzött és nagyjából nyolcadannyi az elhunyt 14 nap alatt. Sebastian Kurz osztrák kancellár azt mondta, hogy legkorábban május elején lehet országos nyitásra számítani, feltéve, hogy az oltási kampány megfelelő ütemben halad. A lakossági immunizációját felgyorsíthatja az orosz Szputynik V vakcina beszerzése. Kurz reményét fejezte ki, hogy a hónap végéig befejezik a 65 év felettiek oltását, és ez jelentős mértékben tehermentesítheti az egészségügyi rendszert.