Előfizetés

Állami légszennyezés-csökkentés – Háromszázmilliárd helyett nulla

Az agrártárcavezető szerint dohányzásellenes kampányuk is elszámolható légszennyezés-csökkentő intézkedésként.
A hűtőcserétől a dohányzásellenes kampányokig mindent felsorolt Nagy István agrárminiszter minapi parlamenti válaszában, amit az LMP-s Schmuck Erzsébet ama kérdésére fogalmazott meg, hogy mégis mire költötték az előző levelében említett, több mint 300 milliárdot tíz év alatt a „PM10 Csökkentés Ágazatközi Intézkedési Programra”. Mostani fejtegetésében már maga a miniszter is hangsúlyozza, hogy ez alatt nem csak kifejezetten levegőminőség-csökkentési, hanem „többcélú”, „roppant összetett” intézkedéseket értett, amelyek egyes légszennyező anyagokra gyakorolt hatása sem „választható szét”. Ezek után olyan ismert energiahatékonysági-megújulós támogatásokat sorolt fel, mint a zöld busz program, 2010 és 2014 között 50 milliárdból 235 ezer lakás felújítását (bár ezek zömét még az azt megelőző szociálliberális kabinet ítélte meg), 2014 óta 40 milliárdból 320 ezer otthon korszerűsítését (bár ebből javarészt háztartási gépcsere és nem lakásfelújítás valósult meg), a dohányzásellenes, illetve a „Fűts okosan” kampányukat, valamint tíz település Hungairy nevű levegőminőség-javítását (amit mellesleg az Unió fizet). Mindebből az rajzolódik ki, hogy a kormány nem hogy 300 milliárdot, de semmit sem költött kifejezetten a PM10 nevű, 10 mikronos porszennyezés csökkentésére. Ráadásul öt éve a magánlakások energiahatékonysági átalakításának addigi jelképes forrásai is elapadtak. Levele végén Nagy István ismét hitet tesz ama sajátos szándékuk mellett, hogy a légszennyezés-csökkentés ne hozza nehezebb helyzetbe a magyar családokat. Egyszersmind kitartóan bízik abban, hogy ez az érvelés végre meggyőzi a zöldpárti társelnököt.

Új magyar-szlovák villanyvezetékek

Három új, nagy áteresztőképességű villamosenergia-vezetéket is átadott a két ország állami áramrendszer-irányítója.
Három nagy áteresztőképességű, úgynevezett 400 kilovoltos (kV) magyar-szlovák villanyvezetéket adott át hétfőn a hazai állami Mavir, illetve a szlovák állami Seps - jelentette kedden a két cég. Ebből kettő az észak-dunántúli Gönyűtől a folyó szlovák oldaláig közös nyomvonalon halad, majd ott kettéágazik Bős és Nagygyőröd felé. A harmadik, szintén 400 kV-s vezeték az észak-magyarországi Sajóivánkát köti össze Rimaszombattal. Előbbi, 1,75 kilométeres hazai szelete 4,2, utóbbi, 23,2 kilométeres magyarországi szakasza 8,8 milliárdba került. A három szlovákiai nyomvonal ennél jóval hosszabb. A beruházásokat támogatta az EU is, mert élénkítik az áramkereskedelmet és segítik az árcsökkenést. A két állam között eddig Göd és Léva, illetve Győr és Bős között üzemelt egy-egy 400 kV-s vezeték. Magyarországot Ukrajnával egy ennél erősebb, 750 kV-s vezeték is összeköti.

Matolcsy György: ma már csak unortodox közgazdaság van

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.06. 17:02

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
"Nem lehet új ötleted, amíg meg nem szabadulsz egy régitől" - idézi Gregory Bateson antropológus tanácsát friss írásában a jegybankelnök.
Az új közgazdaság 18 összefüggéséről elmélkedett kedden, a novekedes.hu oldalon megjelent írásában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Matolcsy György ebben egy új fenntartható közgazdaságról alkotott elképzeléseit mutatja be. Szerinte a tudás, információ, adat technológiai forradalma egyesíti a hagyományos közgazdaságot a többi társadalomtudomány, a természettudományok, különösen a kvantum-fizika és a biológia világával. Úgy véli, a mai globális kereskedelem összetétele az anyagi javaktól a szellemi javak felé tolódik el, miközben a regionális kereskedelem bővül a körforgásos gazdasági szerkezet következtében. A helyi gazdaság (családi tudástermelés, helyi vállalkozások, nemzeti piac vállalatai) nyeri a legtöbbet a tudás forradalmából, mert a tudás termelése és fogyasztása egyre inkább helyben történik. Ráadásul az új közgazdaság mindent mér és adattá alakít "és állandóan felül kell vizsgálni a korábban rögzített tételeket. 
Már nincs kőbe vésett, ortodox közgazdaság, csak egy állandóan változó, ezért mindig un-ortodox közgazdaság."

Matolcsy György azt vizionálja, a közgazdaság egyesül a kultúrával is, "...beépül minden, ami a gazdaság és a növekedés kulturális forrása (gondolkodási minták, értékrendek, viselkedés, közösségi szellemi tőke)." Az állam szerepe is változni fog, ugyanis a kormányzatok rendelkeznek egyedül azzal a képességgel, hogy gyorsítsák a hosszútávú fenntartható működésre való átállást. "A digitális átállás és a zöld átmenet, az oktatás és az egészségipar, a családok és a közösségek, valamint a közvagyon és a kulturális vagyon megóvása és megerősítése kerül az állami működés középpontjába." - fogalmazott.   
"A fenntarthatóság az emberi civilizációról szól, ezért a fenntartható közgazdaság középpontjába az emberi kapcsolatok kerülnek."

- vélekedett Matolcsy György, aki szerint jön az új gondolkodás, ezért érdemes megfogadni Gregory Bateson antropológus tanácsát, miszerint "nem lehet új ötleted, amíg meg nem szabadulsz egy régitől".