Szelestey Lajos;
külföldi sajtó;Szabad szemmel;
2021-04-07 07:19:46
Szabad szemmel: Az enyhítéssel egyre jobban megtelnek a kórházak és rekordot ér el a fiatal áldozatok száma
Nemzetközi sajtószemle, 2021. április 7.
Noha Magyarország továbbra is legrosszabb adatokat produkálja a világon, ha a lakosság számához viszonyítjuk a korona halottak számát, a kormány a szigorú zárlat enyhítésére készül, miután már 2,5 millióan megkapták az oltást. Pedig az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad elsietni a döntést, főként mert jelenleg az igen veszélyes brit mutáns tombol. Ily módon egyre jobban megtelnek a kórházak és rekordot ér el a fiatal áldozatok száma.
A jelentés megjegyzi, hogy Orbán az ősszel nem keményített be, amikor elindult az újabb hullám. Utána viszont a tömeges oltást igyekezett felgyorsítani, amibe beletartozott az is, hogy az illetékes európai hatóságot megkerülve hagyatta jóvá az orosz és a kínai vakcina beadását.
Ausztria keleti részén még másfél hétig érvényben marad a szigorú zárlat, sőt lehet, hogy tovább is, ha változatlanul rosszul alakulnak a járványadatok. A három tartomány, Bécs, Alsó-Ausztria és Burgenland vezetői azért határoztak így – a miniszterelnök beleegyezésével -, mert egyre több a beteg az intenzív osztályokon. A főváros polgármestere emellett közölte, hogy a szakértők szerint még messze van bármiféle fordulat. Ezért még az is lehetséges, hogy újabb szigorításokra lesz szükség.
De a többi hat tartomány sem zárja ki, hogy váratlanul belobban a ragály. Kurz kancellár amellett van, hogy regionális szinten hozzák meg a szükséges intézkedéseket. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy ahol lehet, enyhítenek a korlátozásokon. Keleten azonban változatlanul távoktatás van érvényben, habár az illetékes miniszter szerint ez igazából indokolatlan. A tanárokat ugyanis sűrűn tesztelik és a legtöbbjük már túlesett az oltáson. Ezért szerinte az iskolák biztonságos helynek számítanak.
A Német Melegszövetség elnöke üdvözli, hogy homofób és migránsellenes kijelentései miatt a Hertha futballklub azonnali hatállyal megvált Petry Zsolttól. Christian Rudolph szerint a magyar edző a jelek szerint nem figyelt oda, mármint hogy milyen értékek mellett áll ki évek óta a berlini egyesület a melegellenes erőkkel szembeni harcban. Az pedig, hogy eredménytelen maradt a tisztázó megbeszélés a Magyar Nemzetben megjelent interjú ügyében, arra utal, hogy a tréner nem tágított véleményétől.
Az állásfoglalás abból a szempontból is helyénvalónak tartja az elbocsátást, hogy ily módon még több futballista kap indíttatást, tehát hogy ne titkolja tovább nemi identitását. Amit viszont Petry kifejtett, az pont az ellenkező irányba hat. Maga az érintett azt írta a Hertha honlapján, hogy nem homofób és nem is embergyűlölő. Immár sajnálatosnak tartja, amit a bevándorlókról mondott és bocsánatot kér mindenkitől, aki Németországban talált menedékre, és akit ily módon megbántott.
A konzervatív lap szerint a Hertha túlzásba esett, amikor habozás nélkül felmondott Petry Zsoltnak, meg kellett volna elégednie a bocsánatkéréssel, hiszen ily módon azok alá adta a lovat, akik szerint nincs szólásszabadság. A kommentár úgy látja, hogy amit az edző mondott Gulácsy Péter kiállásáról a melegházasság mellett, illetve a bevándorlókról, az normális körülmények között mínuszos hír lenne. Ám a következmények felnagyítják az ügyet.
Mert lehet ugyan Petry nyilatkozatát riasztónak vagy tévesnek nevezni, de ettől még tény, hogy a földrészen sokan aggódnak a migráció miatt. Azon kívül éppen a pápa tiltotta meg nemrégiben, hogy a katolikus papok áldásukat adják az egyneműek kapcsolatára. Továbbá pár éve a kereszténydemokrata Merkel még ellenezte a meleg párok örökbefogadási jogát, nemrégiben pedig arra szavazott a Bundestagban, hogy nem mindenkit illet meg a házasodás joga. Akkor ők nem lehetnének tagok a Herthánál?
Emellett a klubelnök is megerősítette, hogy az edzőnél soha nem tapasztaltak homofób, vagy idegenellenes megnyilvánulásokat, az érintett pedig elnézést kért. Ennyiben kellett volna hagyni a dolgot. Ugyanis most fennáll a veszély, hogy azoknak lesz igazuk, akik azt hangoztatják, hogy akár még az állás elvesztésével is járhat, ha valaki olyasmit mond, amit a többség nem tart kívánatosnak.
Váltig állítja az európai, azon belül is főleg a keleti jobboldal, hogy közszolgálati média a baloldal szekerét tolja, miközben a populisták a legtöbb helyen azon vannak, hogy saját politikájuk érdekében nyomást gyakoroljanak a közrádiókra, illetve –tévékre. Ehhez felhasználják a jogalkotást, de bevetnek anyagi eszközöket is. Keleten a kormányok a kezdeményezők, nyugaton pedig a demagóg ellenzék.
Itt van pl. Szlovénia, ahol Jansa sorozatosan és nyilvánosan támadja az állami csatornákat, mert úgy véli, hogy azok elszabadultak a nagy önállóságukban. Ezért megtiltotta, hogy az RTV-SLO megkapja a központi költségvetésből az időarányos támogatást. A magyaroknál és lengyeleknél ugyanakkor már hivatalos szócső lett a szóban forgó intézményekből. Az MTVA a hatalom propagandáját szajkózza. Orbán a módszert Putyintól vette át, de most már Kaczynski is alkalmazza.
Viszont a Covid-19 megdobta az állami adók látogatottságát, mert hirtelen sokan akartak hiteles és gyors forrásból felvilágosítást kapni a betegségről. Ezzel együtt ezek az adók ott lettek lényegesen népszerűbbek, ahol megtartották függetlenségüket.
A szlovénoknál ehhez képest a miniszterelnök nagyobb beleszólást kíván kapni a közmédia vezetőinek kinevezésébe, az intézmény anyagi forrásainak egy részét viszont részben saját sajtóbirodalmához irányítaná át. Az viszont reményt keltő, hogy a napokban kirobbant koalíciós válság miatt kudarcot vallhat az idevágó javaslat. Akkor pedig hoppon marad az orbáni modell újonca.
Ha Merkel az ősszel kiválik a német politikából, akkor nem csupán politikai öröksége forog majd kockán, hanem Németország vezető európai szerepe is. A kancellár ugyanis rányomta bélyegét a földrészre, sőt, az egész világra. Olyan modellt képviselt, amelyet manapság mindenütt támadnak a nacionalisták. Ám a járvány megingatta a bizalmat kormánya iránt, így nem biztos, hogy hatalmon tudnak maradni az uniópártok. Évtizedek óta nem volt ennyire bizonytalan az erőpróba kimenetele.
A zöldek lehetnek a királycsinálók, mert szövetségre léphetnek a CDU-CSU-val, de van esély arra is, hogy jelzőlámpa koalíciót alkothassanak a szociáldemokratákkal, illetve harmadikként vagy a Balpárttal, vagy a liberálisokkal.
Az új kormány olyan fogas feladatokkal kerül szembe, mint
- a járvány leküzdése
- az EU irányítása, mivel Macron szeretné betölteni a hatalmi űrt Merkel távozása után, de meg kell oldani a jogállami vitát is Magyarországgal, illetve Lengyelországgal
- kezelni kell a kapcsolatokat Oroszországgal és Kínával
- meg kell erősíteni a NATO-t
- foglalkozni kell Törökországgal.
A nemzetközi kapcsolatok egyik neves professzora szerint az előttünk álló időben ha egyáltalán változnak, akkor csak rosszabbak lesznek az orosz-amerikai kapcsolatok. James Goldgeier, a Brookings Intézet vendégprofesszora, az Amerikai Egyetem tanára szerint a két ország oly mértékben ellentétesen ítél meg alapdolgokat, hogy azon a diplomácia sem képes enyhíteni. Az USA úgy látja, hogy a demokrácia, a jogállam, és kelet-európai országoknak nyújtott biztonság növeli a stabilitást a térségben. Putyin ezzel szemben a rendszerével szembeni fenyegetésnek tekinti a demokrácia terjedését és meg vagy győződve arról, hogy ha sebezhető szomszédok veszik körül, az fokozza Oroszország biztonságát.
Aligha képzelhető el engedmény bármelyik fél részéről, annál is kevésbé, mert Biden a demokrácia támogatását állította politikája középpontjába. Azaz az Egyesült Államok a hagyományos jogállami értékeket szorgalmazza az öreg földrészen a következő négy évben. Az orosz elnök ezzel szemben arra törekszik, hogy saját feltételei alapján tárgyaljon a Nyugattal, ugyanakkor uralja az országával határos térséget.
Sokat nem ért el azzal, hogy beleavatkozott az elnökválasztásba, csak súlyosbította az amúgy is éles amerikai belső megosztottságot. De Kínát és Moszkvát már Trump is stratégiai versenytársnak minősítette. Ily módon eredményre legfeljebb a fegyverzetkorlátozásban lehet számítani. Azon keresztül ugyanis Oroszország szuperhatalomnak tűnik és pont ez az, amire Putyin annyira vágyik.
Viszont a legújabb fejlemények, pl. az Ukrajna körüli katonai készülődés vagy Navalnij megmérgezése és bebörtönzése azt jelzi, hogy nem szabad kedvező változásra számítani a kétoldalú viszonyban. Inkább a viszályok kerülnek előtérbe.