Előfizetés

Szabad szemmel: Az enyhítéssel egyre jobban megtelnek a kórházak és rekordot ér el a fiatal áldozatok száma

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.04.07. 07:19

Nemzetközi sajtószemle, 2021. április 7.
Bloomberg Noha Magyarország továbbra is legrosszabb adatokat produkálja a világon, ha a lakosság számához viszonyítjuk a korona halottak számát, a kormány a szigorú zárlat enyhítésére készül, miután már 2,5 millióan megkapták az oltást. Pedig az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad elsietni a döntést, főként mert jelenleg az igen veszélyes brit mutáns tombol. Ily módon egyre jobban megtelnek a kórházak és rekordot ér el a fiatal áldozatok száma. A jelentés megjegyzi, hogy Orbán az ősszel nem keményített be, amikor elindult az újabb hullám. Utána viszont a tömeges oltást igyekezett felgyorsítani, amibe beletartozott az is, hogy az illetékes európai hatóságot megkerülve hagyatta jóvá az orosz és a kínai vakcina beadását.
Die Presse Ausztria keleti részén még másfél hétig érvényben marad a szigorú zárlat, sőt lehet, hogy tovább is, ha változatlanul rosszul alakulnak a járványadatok. A három tartomány, Bécs, Alsó-Ausztria és Burgenland vezetői azért határoztak így – a miniszterelnök beleegyezésével -, mert egyre több a beteg az intenzív osztályokon. A főváros polgármestere emellett közölte, hogy a szakértők szerint még messze van bármiféle fordulat. Ezért még az is lehetséges, hogy újabb szigorításokra lesz szükség. De a többi hat tartomány sem zárja ki, hogy váratlanul belobban a ragály. Kurz kancellár amellett van, hogy regionális szinten hozzák meg a szükséges intézkedéseket. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy ahol lehet, enyhítenek a korlátozásokon. Keleten azonban változatlanul távoktatás van érvényben, habár az illetékes miniszter szerint ez igazából indokolatlan. A tanárokat ugyanis sűrűn tesztelik és a legtöbbjük már túlesett az oltáson. Ezért szerinte az iskolák biztonságos helynek számítanak.
Deutsche Welle A Német Melegszövetség elnöke üdvözli, hogy homofób és migránsellenes kijelentései miatt a Hertha futballklub azonnali hatállyal megvált Petry Zsolttól. Christian Rudolph szerint a magyar edző a jelek szerint nem figyelt oda, mármint hogy milyen értékek mellett áll ki évek óta a berlini egyesület a melegellenes erőkkel szembeni harcban. Az pedig, hogy eredménytelen maradt a tisztázó megbeszélés a Magyar Nemzetben megjelent interjú ügyében, arra utal, hogy a tréner nem tágított véleményétől. Az állásfoglalás abból a szempontból is helyénvalónak tartja az elbocsátást, hogy ily módon még több futballista kap indíttatást, tehát hogy ne titkolja tovább nemi identitását. Amit viszont Petry kifejtett, az pont az ellenkező irányba hat. Maga az érintett azt írta a Hertha honlapján, hogy nem homofób és nem is embergyűlölő. Immár sajnálatosnak tartja, amit a bevándorlókról mondott és bocsánatot kér mindenkitől, aki Németországban talált menedékre, és akit ily módon megbántott.  
Die Welt A konzervatív lap szerint a Hertha túlzásba esett, amikor habozás nélkül felmondott Petry Zsoltnak, meg kellett volna elégednie a bocsánatkéréssel, hiszen ily módon azok alá adta a lovat, akik szerint nincs szólásszabadság. A kommentár úgy látja, hogy amit az edző mondott Gulácsy Péter kiállásáról a melegházasság mellett, illetve a bevándorlókról, az normális körülmények között mínuszos hír lenne. Ám a következmények felnagyítják az ügyet. Mert lehet ugyan Petry nyilatkozatát riasztónak vagy tévesnek nevezni, de ettől még tény, hogy a földrészen sokan aggódnak a migráció miatt. Azon kívül éppen a pápa tiltotta meg nemrégiben, hogy a katolikus papok áldásukat adják az egyneműek kapcsolatára. Továbbá pár éve a kereszténydemokrata Merkel még ellenezte a meleg párok örökbefogadási jogát, nemrégiben pedig arra szavazott a Bundestagban, hogy nem mindenkit illet meg a házasodás joga. Akkor ők nem lehetnének tagok a Herthánál? Emellett a klubelnök is megerősítette, hogy az edzőnél soha nem tapasztaltak homofób, vagy idegenellenes megnyilvánulásokat, az érintett pedig elnézést kért. Ennyiben kellett volna hagyni a dolgot. Ugyanis most fennáll a veszély, hogy azoknak lesz igazuk, akik azt hangoztatják, hogy akár még az állás elvesztésével is járhat, ha valaki olyasmit mond, amit a többség nem tart kívánatosnak.
Economist Váltig állítja az európai, azon belül is főleg a keleti jobboldal, hogy közszolgálati média a baloldal szekerét tolja, miközben a populisták a legtöbb helyen azon vannak, hogy saját politikájuk érdekében nyomást gyakoroljanak a közrádiókra, illetve –tévékre. Ehhez felhasználják a jogalkotást, de bevetnek anyagi eszközöket is. Keleten a kormányok a kezdeményezők, nyugaton pedig a demagóg ellenzék. Itt van pl. Szlovénia, ahol Jansa sorozatosan és nyilvánosan támadja az állami csatornákat, mert úgy véli, hogy azok elszabadultak a nagy önállóságukban. Ezért megtiltotta, hogy az RTV-SLO megkapja a központi költségvetésből az időarányos támogatást. A magyaroknál és lengyeleknél ugyanakkor már hivatalos szócső lett a szóban forgó intézményekből. Az MTVA a hatalom propagandáját szajkózza. Orbán a módszert Putyintól vette át, de most már Kaczynski is alkalmazza. Viszont a Covid-19 megdobta az állami adók látogatottságát, mert hirtelen sokan akartak hiteles és gyors forrásból felvilágosítást kapni a betegségről. Ezzel együtt ezek az adók ott lettek lényegesen népszerűbbek, ahol megtartották függetlenségüket. A szlovénoknál ehhez képest a miniszterelnök nagyobb beleszólást kíván kapni a közmédia vezetőinek kinevezésébe, az intézmény anyagi forrásainak egy részét viszont részben saját sajtóbirodalmához irányítaná át. Az viszont reményt keltő, hogy a napokban kirobbant koalíciós válság miatt kudarcot vallhat az idevágó javaslat. Akkor pedig hoppon marad az orbáni modell újonca.  
Washington Post/AP Ha Merkel az ősszel kiválik a német politikából, akkor nem csupán politikai öröksége forog majd kockán, hanem Németország vezető európai szerepe is. A kancellár ugyanis rányomta bélyegét a földrészre, sőt, az egész világra. Olyan modellt képviselt, amelyet manapság mindenütt támadnak a nacionalisták. Ám a járvány megingatta a bizalmat kormánya iránt, így nem biztos, hogy hatalmon tudnak maradni az uniópártok. Évtizedek óta nem volt ennyire bizonytalan az erőpróba kimenetele. A zöldek lehetnek a királycsinálók, mert szövetségre léphetnek a CDU-CSU-val, de van esély arra is, hogy jelzőlámpa koalíciót alkothassanak a szociáldemokratákkal, illetve harmadikként vagy a Balpárttal, vagy a liberálisokkal. Az új kormány olyan fogas feladatokkal kerül szembe, mint - a járvány leküzdése - az EU irányítása, mivel Macron szeretné betölteni a hatalmi űrt Merkel távozása után, de meg kell oldani a jogállami vitát is Magyarországgal, illetve Lengyelországgal - kezelni kell a kapcsolatokat Oroszországgal és Kínával - meg kell erősíteni a NATO-t - foglalkozni kell Törökországgal.
Foreign Affairs A nemzetközi kapcsolatok egyik neves professzora szerint az előttünk álló időben ha egyáltalán változnak, akkor csak rosszabbak lesznek az orosz-amerikai kapcsolatok. James Goldgeier, a Brookings Intézet vendégprofesszora, az Amerikai Egyetem tanára szerint a két ország oly mértékben ellentétesen ítél meg alapdolgokat, hogy azon a diplomácia sem képes enyhíteni. Az USA úgy látja, hogy a demokrácia, a jogállam, és kelet-európai országoknak nyújtott biztonság növeli a stabilitást a térségben. Putyin ezzel szemben a rendszerével szembeni fenyegetésnek tekinti a demokrácia terjedését és meg vagy győződve arról, hogy ha sebezhető szomszédok veszik körül, az fokozza Oroszország biztonságát. Aligha képzelhető el engedmény bármelyik fél részéről, annál is kevésbé, mert Biden a demokrácia támogatását állította politikája középpontjába. Azaz az Egyesült Államok a hagyományos jogállami értékeket szorgalmazza az öreg földrészen a következő négy évben. Az orosz elnök ezzel szemben arra törekszik, hogy saját feltételei alapján tárgyaljon a Nyugattal, ugyanakkor uralja az országával határos térséget. Sokat nem ért el azzal, hogy beleavatkozott az elnökválasztásba, csak súlyosbította az amúgy is éles amerikai belső megosztottságot. De Kínát és Moszkvát már Trump is stratégiai versenytársnak minősítette. Ily módon eredményre legfeljebb a fegyverzetkorlátozásban lehet számítani. Azon keresztül ugyanis Oroszország szuperhatalomnak tűnik és pont ez az, amire Putyin annyira vágyik. Viszont a legújabb fejlemények, pl. az Ukrajna körüli katonai készülődés vagy Navalnij megmérgezése és bebörtönzése azt jelzi, hogy nem szabad kedvező változásra számítani a kétoldalú viszonyban. Inkább a viszályok kerülnek előtérbe.

Rányitnak a járványcsúcsra

Danó Anna Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.04.07. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Politikai és gazdasági okok nem pedig a járványügyi helyzet indokolja a gyors újraindítást - mondták lapunknak szakértők.
Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalán rövid videóban maga jelentette be kedd délután: megvan a korábbi kormányrendeletben az újraindítási küszöbként megjelölt 2,5 millió beadott oltás. Így pedig – tette hozzá – szerdától nyithatnak az üzletek, újraindulhatnak a szolgáltatások. Ezt a döntést nemcsak a független, hanem még a kormányzathoz közeli járványügyi szakemberek is kockázatosnak ítélik. A lapunk által megkérdezett járványügyi szakértők egyöntetűen úgy vélték: bár a harmadik hullám a húsvéti ünnepek alatt tetőzhetett, ez még nem alapozta meg a lazítást. Számukra nyilvánvaló, hogy itt nem járványszakmai, hanem politikai és gazdasági döntést hoztak az operatív törzsben. „Ha el is értük a csúcsot még hetekig nagyon sok lesz a megbetegedés és a halottak száma” – fogalmazott egyikük, és hozzátette azt is, hogy a harmadik hullám lecsengése alatt közel ugyanannyian fognak megfertőződni mint a felfutás szakaszában.
Azt egyik szakember sem értette, hogy miért éppen 2,5 millió beoltotthoz kötötte a kormány a lazítást. Egyikük megjegyezte: ekkora átoltottság és fertőzöttség mellett radikálisan mérséklődhetett a vírusra fogékony emberek száma, de a mostani nyitás így is hosszan elnyújthatja a járvány lecsengését, igaz, már nem tud elindítani egy újabb, negyedik hullámot, ha csak nem jön egy újabb vírusmutáció. Arra a felvetésre, hogy az oltottak nagy többsége, mintegy 1,5 millió ember, csak egy adag vakcinát kapott, és kérdéses, ez elég-e a védelméhez, úgy felelt: az első oltás csak akkor ér valamit, ha mindenki tartja a fizikai távolságot, hordja a maszkot és mossa a kezét. Egy másik, kormányzathoz közeli szakember a brit nyitási stratégiát említette példának. A szigetország csak a járvány leszállóágában kezdte meg az óvatos lazítást, „mi pedig még csak most platózunk” – mondta. Így nagy kérdés, hogy ezek az új nyitási szabályok mennyiben növelik a járvány kockázatát. Falus Ferenc egykori tiszti főorvos szerint a kijárási tilalom kezdetének két órával való meghosszabbítása növeli ezt a rizikót. A nyolc óra arra ugyanis jó volt, hogy az emberek munka után ne menjenek vendégségbe, ne hívjanak otthonaikba barátokat. Az eddigiekben legfontosabb "maradj otthon!"-szabály lazul föl. Miközben a járvány továbbra sincs kontroll alatt: a pozitív tesztek aránya ugyanis még mindig hétszer-nyolcszor több, mint a megengedhető. Emellett továbbra sincs kontaktkutatás, így nem is tudják időben elkülöníteni a potenciálisan fertőzőket. Ócsai Lajos, az ÁNTSZ egykori járványügyi főosztály vezetője szerint nem rossz intézkedés az üzletek látogatottságának négyzetméter alapú szabálya, ha azt valóban be tudják tartatni. Ám az egészen biztos, hogy az április 19-re jelzett iskolanyitáskor sem a pedagógusok, sem a gyerekek nem lesznek védettek – így ott a fertőzési lánc megállítása hiú ábránd – mondta. A gyerekek oltása nélkül nincs nyájimmunítás. Példaként Izraelt említette, ahol már a 12 éveseket is oltják. Rusvai Miklós virológus kedden az ATV-nek is még úgy fogalmazott: bár már túl vagyunk a nehezén, a harmadik hullám csúcsán, még mindig nem lehet fellélegezni. Hozzátette: kockázatos a kormány nyitási terve, mely szerint 2,5 millió beoltott után megkezdődhet a nyitás. Szerinte a brit mutáns miatt a korábban becsültnél nagyobb, 80 százalék feletti átimmunizáltságra van szükség a közösségi védelemhez.

Felpörgött a józsefvárosi szakrendelő

Több mint 3500 embert oltottak be a Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ Auróra utcai szakrendelőjében szombattól keddig. Aki jelentkezett, azt beoltották. Sőt, a megmaradt oltásokra még esténként is rászerveztek a háziorvosok újabb betegeket azok helyébe, akik a regisztráció ellenére sem érkeztek meg. Az oltásra érkezőknek legfeljebb 20-30 percet kellett várakozniuk. A tumultus elkerülésére az intézmény három emeletén 12 oltóhelyen adták be a vakcinákat. Azt is sikerült megoldaniuk, hogy az érkezőknek ne kelljen keveredniük a távozókkal, önkéntesek segítették az embereket abban, hogy a várakozás ideje alatt könnyen tartsák a távolságot. A Vöröskereszt aktivistái forró teával kínálták az utcán sorban állókat. Az oltást lebonyolítókról az Etesd a dokit! mozgalom és a VIII. kerületi önkormányzat, a Civilek a Józsefvárosért civil egyesület "gondoskodott". Az oltóknak meleg ételt, süteményt szállítottak mind a négy napon.

Ezt jelenti a lazítás

A kijárási tilalom este 10 órától kezdődik és reggel 5 óráig tart. Az üzletek reggel 5 óra és este 9.30 között lehetnek nyitva. Az üzletekben átlagosan 10 négyzetméterenként 1 vásárló lehet. Kinyithatnak a fodrászok, kozmetikák és más szolgáltatók. (A vendéglátóhelyek és a szállodák továbbra sem nyithatnak ki.)

Más európai vezetők óvatosabbak Orbánnál

Elővigyázatosság Magyarországgal ellentétben az Európai Unió nagy részében továbbra sincs napirenden a korlátozások enyhítése, pedig – az oltásokat leszámítva – szinte az összes tagállamban kedvezőbbnek látszik a járványhelyzet. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) összesítése alapján egyedül Észtországban tekinthető bizonyos szempontból súlyosabbnak a helyzet: a balti államban 100 ezer főre vetítve 1364 fertőzést regisztráltak az elmúlt két hétben, míg hazánkban 1197-et. A halálesetek tekintetében az észtek állnak kevésbé rosszul: ott 100 ezer lakosra vetítve 14 nap alatt 11 áldozatot vettek nyilvántartásba, míg a magyarok 31,5-öt. Azokban az országokban, ahol húsvét után lazítanak, általában kedvezőbbek a járványmutatók. Portugáliában például lakosságarányosan huszadannyi volt a fertőzések és halálesetek száma, mint Magyarországon. Dániában 100 ezer főre vetítve mindössze 0,4 volt az áldozatok száma – ez a magyar adat 1,2 százaléka –, a koppenhágai kormány mégis óvatosabban nyit. Egyes közösségi terek csupán a beoltottak, a betegségen nemrég átesettek és a friss negatív teszttel rendelkezők számára nyitnak meg. Hasonló elővigyázatosság jellemzi a legnyugatibb német szövetségi tartományban, a Saar-vidéken elrendelt könnyítéseket: az éttermek teraszaira, a mozikba, a színházakba például csak azokat engedik be, akik a megelőző 24 órában készült negatív gyorsteszttel rendelkeznek. Az athéni kormány is körültekintően járt el: a kisebb – nem létfontosságú – görög üzletek úgy nyithattak ki a héten, hogy 25 négyzetméterre mindössze egy vásárló juthat, a vevők pedig kizárólag előzetesen lefoglalt időpontban léphetnek be. Az óvintézkedéseket különösen szükségessé teszi az, hogy Görögországban felfutóban van a járvány, a lazítást gazdasági megfontolások vezérelték. A döntéshozók az Egyesült Királyságban sem sietik el az újranyitást, jóllehet, az ECDC adatai alapján lakosságarányosan Magyarországhoz képest nagyjából tizedannyi megbetegedést, és huszadannyi halálesetet regisztráltak az előző két hétben, a védőoltás első dózisát pedig már a felnőtt lakosság 60 százaléka megkapta. Mindezek ellenére is várhatóan csak a jövő hétfőn nyithatnak újra a nem létfontosságú boltok, Skóciában pedig a tervek szerint két héttel később kerülhet sor erre. A magyar kormány által járványlabornak tekintett Ausztriában nemhogy enyhítenének, a magas fertőzöttségű keleti tartományokban – Bécsben, Burgenlandban és Felső-Ausztriában – az eredetileg húsvétra kihirdetett, majd április 11-ig meghosszabbított szigorítások legalább április 18-ig érvényben maradnak. Pedig a járványügyi adatok kedvezőbbek mint Magyarországon: lakosságarányosan kevesebb mint feleannyi a fertőzött és nagyjából nyolcadannyi az elhunyt 14 nap alatt. Sebastian Kurz osztrák kancellár azt mondta, hogy legkorábban május elején lehet országos nyitásra számítani, feltéve, hogy az oltási kampány megfelelő ütemben halad. A lakossági immunizációját felgyorsíthatja az orosz Szputynik V vakcina beszerzése. Kurz reményét fejezte ki, hogy a hónap végéig befejezik a 65 év felettiek oltását, és ez jelentős mértékben tehermentesítheti az egészségügyi rendszert.

Tüntetnek Navalnij börtöne előtt, többeket őrizetbe vettek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.06. 19:29

Fotó: AFP/KIRILL KUDRYAVTSEV
Putyin leghangosabb bírálója betegeskedik: köhög és magas láza van.
Többen tüntettek azelőtt a pokrovi börtön előtt, ahol Alekszej Navalnij a szabadságvesztését tölti

- írja a BBC. A portál cikke szerint felmerült a gyanú, hogy esetleg tuberkolózisban szenvedhet a rácsok mögött éhségsztrájkoló politikus, miután korábban hát- és lábfájásra panaszkodott, hétfőn viszont már azt közölte, hogy köhög és 38,1 fokos láza van. Ennek ellenére jelezte, tovább folytatja azt az éhségsztrájkot. Navalnij betegségén túl beszámolt arról is, hogy a börtönben az őrizetestársai közül hárman elkapták a TBC-t, és kórházba is kerültek, amiért orvosa megpróbálta őt felkeresni a börtönben, ám a hatóságok - több tüntetővel egyetemben -  őrizetbe vették.
Rendőrök viszik el Navalnij orvosát.
Fotó: AFP/EVGENY ODINOKOV
A büntetés-végrehajtás azt közölte, Navalnij különféle teszteket kapott, többek között a koronavírus miatt, de azt cáfolták, hogy tuberkolózis ütötte volna fel a fejét az intézményben.  Ügyvédei jártak nála, ők segítettek neki posztolni a közösségi médiában. Egyikük, Olga Mihailova a Dozhd független tévécsatornának elmondta, Navalnij 13 kilót fogyott, mióta bekerült a börtönbe, amiből 8 kilót azelőtt adott le, hogy megtagadta a szilárd táplálék fogyasztását. Az ügyvéd szerint a hatóságok egyáltalán nem segítőkészek, miközben védence állapota minden nap nagyon súlyosan romlik.
"Nagyon nehéz megérteni, hogy miért történik ez. A börtönszolgálat egyetlen panaszunkra sem reagál ...egy hónapja hallgatnak, mióta rosszabbodik az egészsége"

- fogalmazott Olga Mihailova. Mindeközben az orosz állami média megpróbálja lejáratni Navalnijt: azt a képet igyekeznek festeni róla, hogy hazudik állapotáról és messze nem a politikai üldöztetés áldozata. Ennek része volt az is, hogy meglátogatta a Russia Today nevű tévécsatorna a börtönt, amelyet úgy mutattak be, mint egy szállodát, kiélezve, hogy a politikus ennek ellenére szeretne jobb feltételeket kiharcolni magának.
Tüntetők a pokrovi börtön előtt
Fotó: AFP/EVGENY ODINOKOV