Előfizetés

Kormányellenes tüntetés volt Boszniában, mert alig van vakcina

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.07. 10:36

Fotó: SAMAR JORDAMOVAC / AFP
A délkelet-európai országban 3,3 millió ember él, de csak alig 150 ezer oltóanyagot szereztek be eddig.
Százak vonultak utcára Bosznia-Hercegovinában kedden, hogy elégedetlenségüknek adjanak hangot azért, mert véleményük szerint a kormány rosszul kezeli a koronavírus-járványt, és képtelen megszervezni országos szinten az oltásokat. A tiltakozók szerint a kormánynak le kellene mondania, mert nem képes biztosítani a szükséges mennyiségű vakcinát, s míg máshol milliókat oltanak be, Boszniában eddig csupán a koronavírus-osztályokon dolgozó egészségügyi személyzet kapta meg a vakcinát. A 3,3 millió lakosú Bosznia-Hercegovina 1,2 millió adag vakcinát rendelt a COVAX nemzetközi oltóanyag-elosztó programon keresztül, ám az első, ötvenezres szállítmány csupán a múlt héten érkezett meg. Bosznia korábban Szerbiától, Törökországtól és Kínától kapott összesen körülbelül százezer adag vakcinát. A legfrissebb járványügyi adatok szerint a regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Bosznia-Hercegovinában 1093-mal 177 506-ra, míg az elhunytaké 99-cel 7046-ra nőtt. A szomszédos délszláv országokban ugyancsak növekvő tendenciát jeleznek a napi adatok.

Kényszeríthették a Szputnyik V klinikai vizsgálatainak résztvevőit

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.04.07. 10:33

Fotó: MAKSIM BOGODVID / AFP
Aggodalmak merültek fel a SzputnyikV oltóanyag klinikai tesztelésével kapcsolatban, az Európai Gyógyszerügynökség az etikai előírások betartását vizsgálja.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a jövő héten vizsgálatot kezd annak megállapítására, hogy az orosz Szputnyik V vakcina klinikai tesztvizsgálatai megfeleltek-e a nemzetközileg elfogadott etikai és tudományos előírásoknak. A Financial Times című brit információi szerint az EMA annak kíván utánajárni, hogy az orosz oltóanyag biztonságosságát és hatásosságát célzó vizsgálatok megfeleltek-e a „helyes klinikai gyakorlat” normáinak. Ezek olyan nemzetközileg elfogadott követelmények, amelyeknek betartása biztosítja, hogy a klinikai vizsgálatba bevont személyek jogai, biztonsága és jóléte megfelelő védelemben részesül, és hogy a vizsgálat megfelelő adatokat szolgáltat. Az oroszok állítása szerint a vakcina klinikai tesztelését egy állami laboratóriumban végezték, és azokban katonák, valamint állami alkalmazottak vettek részt. A Reuters hírügynökség arról írt, hogy néhány résztvevő azt állította: a felettese nyomására jelentkezett. Kirill Dmitrijev, Szputnyik V fejlesztését finanszírozó állami vagyonalap vezetője cáfolta, hogy kényszert alkalmaztak volna, szerinte senkire nem gyakoroltak nyomást, az oltóanyag bevizsgálása során tiszteletben tartottak minden előírást. Azt állította, hogy nincs tudomása az EMA aggodalmairól, a “kiszivárogtatás” pedig csak azt a célt szolgálja, hogy “aláássa” az európai engedélyezést. Az Európai Gyógyszerügynökség jelenleg elemzi a Szputnyik V vakcinát, és a jóváhagyását attól teszi függővé, hogy az elvégzett klinikai vizsgálatok megfeleltek-e a “helyes klinikai gyakorlat” nemzetközi szabványainak. Az EMA illetékese azt nyilatkozta a brit lapnak, hogy amennyiben az aggodalmaik beigazolódnak, további ellenőrzésekre lesz szükség, de további részleteket nem árult el. Ettől függetlenül kerül sor az európai hatóság szakértőinek jövő hónapra tervezett oroszországi gyárlátogatására, amit azonban néhány nappal elhalasztottak. Az ok: a vendéglátók nem tudnak egyszerre annyi külföldi ellenőrt fogadni, mint ahányan meg akarják látogatni az üzemet. Kirill Dmitrijev szerint elsőbbséget adnak azoknak, akik már kötelezettséget vállaltak, hogy megvásárolják az oltóanyagot, és az Európai Bizottság nincs ezek között. Az Európai Unió országai közül eddig Magyarország és Szlovákia vásárolt az orosz vakcinából. A két ország vészhelyzeti eljárás keretében döntött az EU-ban még nem engedélyezett készítmény beszerzéséről.

Sinopharm, a rejtelmes kínai vakcina

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.04.07. 10:00
Serbian President Vucic receives Covid-19 vaccine
Fotó: AFP/SERBIAN PRESIDENCY
Szerbiában több százan vizsgáltatják meg magukat, hogy az oltás után rendelkeznek-e elég antitesttel. A Sinopharm oltásával kapcsolatban jelentkezett a legtöbb probléma, de átfogó jelentés nincs erről.
Javul a koronavírus-járványhelyzet Szerbiában, ahol az utóbbi egy-két hétben kissé lelassult az addig gyorsan haladó oltási kampány. Az országban kinyitottak az éttermek és a bárok teraszai. Ugyanakkor Predrag Kon, a köztársasági válságstáb tagja sem a vakcinákra vezette vissza a koronavírus terjedésének megfékezését, hanem a bevezetett korlátozásokra. Mint az állami televízióban, az RTS-ben elmondta, bár a fertőzések száma továbbra is magas, akadnak kedvező jelek például az, hogy a fővárosban, Belgrádban mind kevesebb a megbetegedés. A legtöbb embert Belgrádban oltották be. Továbbra se veszi mindenki komolyan Szerbiában a korlátozó intézkedéseket. A szerb sajtó közölte a képsorokat, amint vasárnap este több ezer egyetemista bulizott Belgrádban, az egyetemi kampusz előtti téren. Szintén rossz hír, hogy az oltási hajlandóság érezhetően csökkent. Szerbiába hétfőn délelőtt érkezett a Sinopharm kínai vakcinából egy újabb, 500 ezres adag. Az ország, főként az ázsiai vakcinának köszönhetően, Izrael mellett valóságos oltónagyhatalommá vált. Miközben azonban az izraeliek számára a hazai lakosság oltása a prioritás, Szerbia felismerte a vakcinadiplomácia szerepét. Másfél hete több mint 22 ezer külföldit oltottak be az AstraZeneca vakcinájával, főleg a volt Jugoszlávia területéről érkezetteket. Ám mint az olasz Sky TG24 televízió tudósításában beszámolt róla, valóságos vakcinaturizmust élhetett át Szerbia, mert még olaszok is érkeztek, hogy beoltassák magukat. A nagy kérdés most, mennyire hatékony a Sinopharm vakcinája? Európa országai közül Szerbia és Magyarország használja a kínai oltóanyagot, de Belgrádban hamarabb kezdték alkalmazni, mint nálunk. A szerb fővárosba január 16-án érkezett az első, egymillió adagot tartalmazó szállítmány a Sinopharmból, majd január 19-én kezdődött meg az oltási kampány. A belgrádi kormány már azelőtt a Sinopharm beszerzése mellett döntött, hogy a helyi gyógyszerészeti hatóság (Agencija za Lekove i Medicinska Sredstva Srbije – ALIMS) jóváhagyását adta volna rá. Az Sinopharmmal való oltások megkezdése óta eltelt annyi idő, hogy valamiféle következtetéseket vonjanak le a hatékonyságáról, de Szerbiában sem könnyű ezzel kapcsolatban hiteles információkhoz jutni. A hatóságok itt sem az átláthatóságukról ismertek, Aleksandar Vucic elnök kormánya nem untatta a közvéleményt azzal, hogy megossza vele, mennyibe is került a kínai vakcina. Mostanáig egyébként több mint másfélmillió embert oltottak be a hétmilliós államban, ugyanakkor 2,8 millió dózisnyi oltóanyagot szereztek be, ebből kétmillió dózist a Sinopharmból. Mirsad Djerlek, az egészségügyi minisztérium államtitkára a Szabad Európa szerb adásának elmondta, „nagy bizonyosságal” elmondhatja, hogy az 1,4 millió ember nagy részének a szervezete „jól reagált” az első dózisra. Ez esetben azonban természetesen azokról is szó van, akiket a Pfizer/BioNTech, az AstraZeneca, a Moderna és a Szputnyik V vakcinájával oltottak. A jó reakció azt jelenti, hogy kellő antitest termelődött. Ugyanakkor a bő két hónappal ezelőtt oltottak egyre többször teszik fel a kérdést, rendelkeznek-e elég antitesttel? Szerbiában is olvasták azokat a híreket, amelyek szerint az Arab Emírségekben többeknek harmadik dózisra volt szüksége a Sinopharm vakcinájából, mert nem termelődött elég ellenagyag a szervezetükben. Belgrádban is van példa olyanokra, akiknél az antitestek száma a nulla felé közelített. Arról azonban nincs hivatalos adat, hogy az oltottak hány százalékáról van szó, pedig ez azért lenne fontos információ, mert Szerbiában ettől függhet a járvány további alakulása. A Szabad Európa szerb adása kétszer is kérdést intézett ezzel kapcsolatban a belgrádi Közegészségügyi Intézethez, de egyik alkalommal sem méltatták válaszra. A szerbek egyre nagyobb számban fordulnak az Atomenergia Intézethez (INEP), hiszen itt állapítják meg, keletkezett-e antitest az adott személy szervezetében. A laboratóriumban naponta több százan akarnak válaszokat kapni. Marija Gnjatovic, az INEP kutatója a Szabad Európának elmondta, a Pfizer, az AtraZeneca és a Szputnyik V vakcinájánál általánosságban is gyors és jó immunválaszt figyeltek meg, s a Sinopharmnál is a „többség” szervezete jól reagált az eddigi korai adatok alapján, de kétségtelen, hogy egyes csoportoknál „gyenge vagy semmilyen” reakciót nem tapasztaltak. Mint mondta, a kínai vakcinánál a második dózis után akár hat-hét hétre van szükség, hogy megfelelő immunválasz alakuljon ki. A legtöbb problémát a 70 év körülieknél és főleg a férfiaknál figyelték meg. Radan Stojanovic, az orvosegyetem professzora szerint ahhoz, hogy átfogó képet alkossanak, országos tanulmányt kellene készíteni. Ehhez pedig minden egyes esetet a legtöbb adatot rögzítve kell dokumentálni, így például azt, hogy az illető milyen gyógyszereket szedett. Az érintetteket aztán a későbbiekben tovább kell vizsgálni. Marija Gnjatovic, is elismerte, rendkívül fontos lenne egy ilyen tanulmány, s mint mondta, az INEP el is készítene egy ilyet. Mirsad Djerlek államtitkár szerint az állam is tervez ilyen kimutatást, de hogy mikor, arra nincs válasz. Kína egyébként 2020. december 31-én engedélyezte a Sinopharm vakcináját. Egy pekingi intézet 79,34 százalékos hatékonyságot állapított meg nála, igaz, az intézmény egyéb fontos részleteket nem árult el. A The Lancet tudományos magazinban a kínai gyártó azt közölte, hogy a maximális antitest koncentráció 42 nappal a második dózis után jelentkezik. Hogy Kínában, az emberek oltásánál mennyire hatékony a Sinopharm, erről végképp semmiféle információ sincs és aligha lehet a jövőben megtudni erről bármit. Mint a Szabad Európának nyilatkozó szerb matematikatanár, a Kínában 2014 óta élő Maja Rogic elmondta, a pekingi kormány júniusig oltaná be a lakosság 40 százalékát, de erre csekély esélyt lát, mert nem nagy az érdeklődés az oltások iránt. Ennek az lehet az oka, hogy egy év óta az élet visszaállt a normális kerékvágásba, tavaly április óta például folyamatosan nyitva tartanak az iskolák. Az oltási rend szerint először a 60 évnél idősebbeket, az egészségügyi alkalmazottakat, valamint az egyéb egészségügyi problémákkal küzdőket immunizálják. Elvben választhatják a Pfizer vakcináját is. A hazai gyártású vakcinánál azonban nem tesznek különbséget, tehát nem lehet tudni, hogy valakit például Sinopharmmal, vagy Sinovac-kal vagy mással oltanak-e be.