Előfizetés

Sinopharm, a rejtelmes kínai vakcina

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.04.07. 10:00
Serbian President Vucic receives Covid-19 vaccine
Fotó: AFP/SERBIAN PRESIDENCY
Szerbiában több százan vizsgáltatják meg magukat, hogy az oltás után rendelkeznek-e elég antitesttel. A Sinopharm oltásával kapcsolatban jelentkezett a legtöbb probléma, de átfogó jelentés nincs erről.
Javul a koronavírus-járványhelyzet Szerbiában, ahol az utóbbi egy-két hétben kissé lelassult az addig gyorsan haladó oltási kampány. Az országban kinyitottak az éttermek és a bárok teraszai. Ugyanakkor Predrag Kon, a köztársasági válságstáb tagja sem a vakcinákra vezette vissza a koronavírus terjedésének megfékezését, hanem a bevezetett korlátozásokra. Mint az állami televízióban, az RTS-ben elmondta, bár a fertőzések száma továbbra is magas, akadnak kedvező jelek például az, hogy a fővárosban, Belgrádban mind kevesebb a megbetegedés. A legtöbb embert Belgrádban oltották be. Továbbra se veszi mindenki komolyan Szerbiában a korlátozó intézkedéseket. A szerb sajtó közölte a képsorokat, amint vasárnap este több ezer egyetemista bulizott Belgrádban, az egyetemi kampusz előtti téren. Szintén rossz hír, hogy az oltási hajlandóság érezhetően csökkent. Szerbiába hétfőn délelőtt érkezett a Sinopharm kínai vakcinából egy újabb, 500 ezres adag. Az ország, főként az ázsiai vakcinának köszönhetően, Izrael mellett valóságos oltónagyhatalommá vált. Miközben azonban az izraeliek számára a hazai lakosság oltása a prioritás, Szerbia felismerte a vakcinadiplomácia szerepét. Másfél hete több mint 22 ezer külföldit oltottak be az AstraZeneca vakcinájával, főleg a volt Jugoszlávia területéről érkezetteket. Ám mint az olasz Sky TG24 televízió tudósításában beszámolt róla, valóságos vakcinaturizmust élhetett át Szerbia, mert még olaszok is érkeztek, hogy beoltassák magukat. A nagy kérdés most, mennyire hatékony a Sinopharm vakcinája? Európa országai közül Szerbia és Magyarország használja a kínai oltóanyagot, de Belgrádban hamarabb kezdték alkalmazni, mint nálunk. A szerb fővárosba január 16-án érkezett az első, egymillió adagot tartalmazó szállítmány a Sinopharmból, majd január 19-én kezdődött meg az oltási kampány. A belgrádi kormány már azelőtt a Sinopharm beszerzése mellett döntött, hogy a helyi gyógyszerészeti hatóság (Agencija za Lekove i Medicinska Sredstva Srbije – ALIMS) jóváhagyását adta volna rá. Az Sinopharmmal való oltások megkezdése óta eltelt annyi idő, hogy valamiféle következtetéseket vonjanak le a hatékonyságáról, de Szerbiában sem könnyű ezzel kapcsolatban hiteles információkhoz jutni. A hatóságok itt sem az átláthatóságukról ismertek, Aleksandar Vucic elnök kormánya nem untatta a közvéleményt azzal, hogy megossza vele, mennyibe is került a kínai vakcina. Mostanáig egyébként több mint másfélmillió embert oltottak be a hétmilliós államban, ugyanakkor 2,8 millió dózisnyi oltóanyagot szereztek be, ebből kétmillió dózist a Sinopharmból. Mirsad Djerlek, az egészségügyi minisztérium államtitkára a Szabad Európa szerb adásának elmondta, „nagy bizonyosságal” elmondhatja, hogy az 1,4 millió ember nagy részének a szervezete „jól reagált” az első dózisra. Ez esetben azonban természetesen azokról is szó van, akiket a Pfizer/BioNTech, az AstraZeneca, a Moderna és a Szputnyik V vakcinájával oltottak. A jó reakció azt jelenti, hogy kellő antitest termelődött. Ugyanakkor a bő két hónappal ezelőtt oltottak egyre többször teszik fel a kérdést, rendelkeznek-e elég antitesttel? Szerbiában is olvasták azokat a híreket, amelyek szerint az Arab Emírségekben többeknek harmadik dózisra volt szüksége a Sinopharm vakcinájából, mert nem termelődött elég ellenagyag a szervezetükben. Belgrádban is van példa olyanokra, akiknél az antitestek száma a nulla felé közelített. Arról azonban nincs hivatalos adat, hogy az oltottak hány százalékáról van szó, pedig ez azért lenne fontos információ, mert Szerbiában ettől függhet a járvány további alakulása. A Szabad Európa szerb adása kétszer is kérdést intézett ezzel kapcsolatban a belgrádi Közegészségügyi Intézethez, de egyik alkalommal sem méltatták válaszra. A szerbek egyre nagyobb számban fordulnak az Atomenergia Intézethez (INEP), hiszen itt állapítják meg, keletkezett-e antitest az adott személy szervezetében. A laboratóriumban naponta több százan akarnak válaszokat kapni. Marija Gnjatovic, az INEP kutatója a Szabad Európának elmondta, a Pfizer, az AtraZeneca és a Szputnyik V vakcinájánál általánosságban is gyors és jó immunválaszt figyeltek meg, s a Sinopharmnál is a „többség” szervezete jól reagált az eddigi korai adatok alapján, de kétségtelen, hogy egyes csoportoknál „gyenge vagy semmilyen” reakciót nem tapasztaltak. Mint mondta, a kínai vakcinánál a második dózis után akár hat-hét hétre van szükség, hogy megfelelő immunválasz alakuljon ki. A legtöbb problémát a 70 év körülieknél és főleg a férfiaknál figyelték meg. Radan Stojanovic, az orvosegyetem professzora szerint ahhoz, hogy átfogó képet alkossanak, országos tanulmányt kellene készíteni. Ehhez pedig minden egyes esetet a legtöbb adatot rögzítve kell dokumentálni, így például azt, hogy az illető milyen gyógyszereket szedett. Az érintetteket aztán a későbbiekben tovább kell vizsgálni. Marija Gnjatovic, is elismerte, rendkívül fontos lenne egy ilyen tanulmány, s mint mondta, az INEP el is készítene egy ilyet. Mirsad Djerlek államtitkár szerint az állam is tervez ilyen kimutatást, de hogy mikor, arra nincs válasz. Kína egyébként 2020. december 31-én engedélyezte a Sinopharm vakcináját. Egy pekingi intézet 79,34 százalékos hatékonyságot állapított meg nála, igaz, az intézmény egyéb fontos részleteket nem árult el. A The Lancet tudományos magazinban a kínai gyártó azt közölte, hogy a maximális antitest koncentráció 42 nappal a második dózis után jelentkezik. Hogy Kínában, az emberek oltásánál mennyire hatékony a Sinopharm, erről végképp semmiféle információ sincs és aligha lehet a jövőben megtudni erről bármit. Mint a Szabad Európának nyilatkozó szerb matematikatanár, a Kínában 2014 óta élő Maja Rogic elmondta, a pekingi kormány júniusig oltaná be a lakosság 40 százalékát, de erre csekély esélyt lát, mert nem nagy az érdeklődés az oltások iránt. Ennek az lehet az oka, hogy egy év óta az élet visszaállt a normális kerékvágásba, tavaly április óta például folyamatosan nyitva tartanak az iskolák. Az oltási rend szerint először a 60 évnél idősebbeket, az egészségügyi alkalmazottakat, valamint az egyéb egészségügyi problémákkal küzdőket immunizálják. Elvben választhatják a Pfizer vakcináját is. A hazai gyártású vakcinánál azonban nem tesznek különbséget, tehát nem lehet tudni, hogy valakit például Sinopharmmal, vagy Sinovac-kal vagy mással oltanak-e be. 

A WHO egyelőre nem támogatja a vakcinaútlevelet

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.07. 09:49

Fotó: Shutterstock
Egyrészt nem biztos, hogy az oltás megakadályozza a vírus terjedését, másrészt az utazás korlátozása méltánytalan azokkal szemben, akik nem kaptak védőoltást az Egészségügyi Világszervezet szerint.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyelőre nem támogatja az oltási útlevél megkövetelését az utazásokhoz, mert egyrészt bizonytalan, hogy az oltás véd-e a vírus terjesztése ellen, másrészt pedig méltányossági okokból – közölte kedden Genfben az ENSZ egészségügyi szervezetének szóvivője.  „Mi a WHO nevében jelenleg annyit mondhatunk, hogy nem tekintenénk az oltási útlevelet kötelezőnek egy országba való belépéshez, illetve az onnan történő kilépéshez, mert nem vagyunk a jelenlegi szakaszban bizonyosak abban, hogy a vakcina megakadályozza-e vírus terjesztését” – jelentette ki Margaret Harris. „Ezen túl vannak más kérdések is, így az azokkal szembeni hátrányos megkülönböztetés, akik valamilyen okból nem juthattak védőoltáshoz” – tette hozzá a szóvivő egy ENSZ-sajtóértekezleten.

Vizsgálják a kínai vakcinákat

A WHO jelenleg a kínai Sinopharm és a Sinovac gyógyszergyárak koronavírus elleni védőoltását vizsgálja abból a célból, hogy április végén potenciálisan felvehessék a sürgősségi alkalmazásra hitelesített vakcinák listájára – jegyezte meg a szóvivő. „Ez nem megy olyan gyorsan, mint reméltük, mert több adatra van szükségünk” – jelentette ki Margaret Harris, de titoktartási kötelezettségre hivatkozva nem közölt további részleteket. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója márciusban szólította fel az országokat, hogy a felesleges készletekkel rendelkező országok ajánlják fel ezeket az adagokat a WHO és a GAVI Vakcinaszövetség vezetésével a kis és közepes jövedelmű országok védőoltással történő megsegítésére létrehozott COVAX programnak. Az indiai exportkorlátozások miatt ugyanis szűkösek az Indiai Szérum Intézet (SII) által gyártott AstraZeneca/Oxford szállítmányok.

Trump a sajátjait kopasztotta, most megfizet érte

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2021.04.07. 09:00

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
A bankokhoz és a hitelkártya-cégekhez befutó tömeges panaszok miatt 2020 utolsó két és fél hónapjában a Trump-kampány és a vele közös számlát vezető Republikánus Nemzeti Bizottság 530 ezer tételben összesen 64.3 millió dollárt kényszerült visszautalni.
Banditák! - idézte a New York Times a 78 éves Victor Amelinót, aki szeptemberben 990 dollárral támogatta Donald Trump újraválasztási kampányát. A trükkös honlapon azonban nem vette észre az előre beikszelt, az adomány hetente történő ismétlésére vonatkozó sárga dobozkát, így végül csaknem 8 ezer dollárt emeltek le a számlájáról. - Nyugdíjas vagyok, nem engedhetem meg magamnak, hogy kifizessem azt az átkozott pénzt! - panaszkodott az áldozat. Aligha nyugtatta volna meg, ha tudja, hogy nincs egyedül: a bankokhoz és a hitelkártya-cégekhez befutó tömeges panaszok miatt 2020 utolsó két és fél hónapjában a Trump-kampány és a vele közös számlát vezető Republikánus Nemzeti Bizottság 530 ezer tételben összesen 64.3 millió dollárt kényszerült visszautalni. Ez nem mind csalárdul kicsalt pénz, mert ebben a törvényes limit túllépése miatt visszaküldött adományok is benne vannak. Az arányokat azonban érzékelteti, hogy Joe Biden kampánya és a Demokrata Nemzeti Bizottság ez idő alatt 36 ezer tételben összesen 5.6 millió dollárt volt kénytelen visszafizetni. A két tábor adatai sokáig párhuzamosan alakultak, ám tavaly márciusban Trumpék bevezették az előre bejelölt kis sárga dobozt – akkor még havi utalásokká alakítva a legtöbbször egyszerinek szánt adományt. Nyáron azután, látván, hogy a Biden-kampány sikeresebb a pénzgyűjtésben, Trump és a republikánusok WinRed nevű honlapján megjelent egy második, szintén előre beikszelt sárga dobozka, amely, ha valaki nem távolította el a jelölést, automatikusan megduplázta az adományt. Végül szeptemberben következett a kegyelemdöfés: az első sárga dobozzal kicsalt havi utalásokat hetire változtatták. A Trump kampány végül összesen több mint 122 millió dollárt, az összes adomány több mint 12 százalékát volt kénytelen visszaadni. Az elnökválasztás után zökkenőmentesen ment tovább a gyűjtés – ekkor már az állítólagos csalás miatti perekre. Végül a maradvány belefolyt a volt elnök által létrehozott szabad költésű alapba. Trump hétfőn közleményben szidalmazta a New York Timest, amely szerinte csökkenteni akarja az ő példátlanul sikeres kampányának eredményeit. Leszögezi, hogy „leszámítva a masszív csalást”, simán megnyerte az elnökválasztást. A terjengős szöveg azonban árulkodó beismeréssel zárult: az emberek, írja Trump, néha túl lelkesek voltak a felajánlásaikkal, ezért vissza kellett küldeni a pénzüket.