Javul a koronavírus-járványhelyzet Szerbiában, ahol az utóbbi egy-két hétben kissé lelassult az addig gyorsan haladó oltási kampány. Az országban kinyitottak az éttermek és a bárok teraszai. Ugyanakkor Predrag Kon, a köztársasági válságstáb tagja sem a vakcinákra vezette vissza a koronavírus terjedésének megfékezését, hanem a bevezetett korlátozásokra. Mint az állami televízióban, az RTS-ben elmondta, bár a fertőzések száma továbbra is magas, akadnak kedvező jelek például az, hogy a fővárosban, Belgrádban mind kevesebb a megbetegedés. A legtöbb embert Belgrádban oltották be.
Továbbra se veszi mindenki komolyan Szerbiában a korlátozó intézkedéseket. A szerb sajtó közölte a képsorokat, amint vasárnap este több ezer egyetemista bulizott Belgrádban, az egyetemi kampusz előtti téren. Szintén rossz hír, hogy az oltási hajlandóság érezhetően csökkent.
Szerbiába hétfőn délelőtt érkezett a Sinopharm kínai vakcinából egy újabb, 500 ezres adag. Az ország, főként az ázsiai vakcinának köszönhetően, Izrael mellett valóságos oltónagyhatalommá vált. Miközben azonban az izraeliek számára a hazai lakosság oltása a prioritás, Szerbia felismerte a vakcinadiplomácia szerepét. Másfél hete több mint 22 ezer külföldit oltottak be az AstraZeneca vakcinájával, főleg a volt Jugoszlávia területéről érkezetteket. Ám mint az olasz Sky TG24 televízió tudósításában beszámolt róla, valóságos vakcinaturizmust élhetett át Szerbia, mert még olaszok is érkeztek, hogy beoltassák magukat.
A nagy kérdés most, mennyire hatékony a Sinopharm vakcinája? Európa országai közül Szerbia és Magyarország használja a kínai oltóanyagot, de Belgrádban hamarabb kezdték alkalmazni, mint nálunk. A szerb fővárosba január 16-án érkezett az első, egymillió adagot tartalmazó szállítmány a Sinopharmból, majd január 19-én kezdődött meg az oltási kampány. A belgrádi kormány már azelőtt a Sinopharm beszerzése mellett döntött, hogy a helyi gyógyszerészeti hatóság (Agencija za Lekove i Medicinska Sredstva Srbije – ALIMS) jóváhagyását adta volna rá.
Az Sinopharmmal való oltások megkezdése óta eltelt annyi idő, hogy valamiféle következtetéseket vonjanak le a hatékonyságáról, de Szerbiában sem könnyű ezzel kapcsolatban hiteles információkhoz jutni. A hatóságok itt sem az átláthatóságukról ismertek, Aleksandar Vucic elnök kormánya nem untatta a közvéleményt azzal, hogy megossza vele, mennyibe is került a kínai vakcina. Mostanáig egyébként több mint másfélmillió embert oltottak be a hétmilliós államban, ugyanakkor 2,8 millió dózisnyi oltóanyagot szereztek be, ebből kétmillió dózist a Sinopharmból.
Mirsad Djerlek, az egészségügyi minisztérium államtitkára a Szabad Európa szerb adásának elmondta, „nagy bizonyosságal” elmondhatja, hogy az 1,4 millió ember nagy részének a szervezete „jól reagált” az első dózisra. Ez esetben azonban természetesen azokról is szó van, akiket a Pfizer/BioNTech, az AstraZeneca, a Moderna és a Szputnyik V vakcinájával oltottak. A jó reakció azt jelenti, hogy kellő antitest termelődött. Ugyanakkor a bő két hónappal ezelőtt oltottak egyre többször teszik fel a kérdést, rendelkeznek-e elég antitesttel?
Szerbiában is olvasták azokat a híreket, amelyek szerint az Arab Emírségekben többeknek harmadik dózisra volt szüksége a Sinopharm vakcinájából, mert nem termelődött elég ellenagyag a szervezetükben. Belgrádban is van példa olyanokra, akiknél az antitestek száma a nulla felé közelített. Arról azonban nincs hivatalos adat, hogy az oltottak hány százalékáról van szó, pedig ez azért lenne fontos információ, mert Szerbiában ettől függhet a járvány további alakulása. A Szabad Európa szerb adása kétszer is kérdést intézett ezzel kapcsolatban a belgrádi Közegészségügyi Intézethez, de egyik alkalommal sem méltatták válaszra.
A szerbek egyre nagyobb számban fordulnak az Atomenergia Intézethez (INEP), hiszen itt állapítják meg, keletkezett-e antitest az adott személy szervezetében. A laboratóriumban naponta több százan akarnak válaszokat kapni. Marija Gnjatovic, az INEP kutatója a Szabad Európának elmondta, a Pfizer, az AtraZeneca és a Szputnyik V vakcinájánál általánosságban is gyors és jó immunválaszt figyeltek meg, s a Sinopharmnál is a „többség” szervezete jól reagált az eddigi korai adatok alapján, de kétségtelen, hogy egyes csoportoknál „gyenge vagy semmilyen” reakciót nem tapasztaltak. Mint mondta, a kínai vakcinánál a második dózis után akár hat-hét hétre van szükség, hogy megfelelő immunválasz alakuljon ki. A legtöbb problémát a 70 év körülieknél és főleg a férfiaknál figyelték meg.
Radan Stojanovic, az orvosegyetem professzora szerint ahhoz, hogy átfogó képet alkossanak, országos tanulmányt kellene készíteni. Ehhez pedig minden egyes esetet a legtöbb adatot rögzítve kell dokumentálni, így például azt, hogy az illető milyen gyógyszereket szedett. Az érintetteket aztán a későbbiekben tovább kell vizsgálni. Marija Gnjatovic, is elismerte, rendkívül fontos lenne egy ilyen tanulmány, s mint mondta, az INEP el is készítene egy ilyet. Mirsad Djerlek államtitkár szerint az állam is tervez ilyen kimutatást, de hogy mikor, arra nincs válasz.
Kína egyébként 2020. december 31-én engedélyezte a Sinopharm vakcináját. Egy pekingi intézet 79,34 százalékos hatékonyságot állapított meg nála, igaz, az intézmény egyéb fontos részleteket nem árult el. A The Lancet tudományos magazinban a kínai gyártó azt közölte, hogy a maximális antitest koncentráció 42 nappal a második dózis után jelentkezik.
Hogy Kínában, az emberek oltásánál mennyire hatékony a Sinopharm, erről végképp semmiféle információ sincs és aligha lehet a jövőben megtudni erről bármit. Mint a Szabad Európának nyilatkozó szerb matematikatanár, a Kínában 2014 óta élő Maja Rogic elmondta, a pekingi kormány júniusig oltaná be a lakosság 40 százalékát, de erre csekély esélyt lát, mert nem nagy az érdeklődés az oltások iránt. Ennek az lehet az oka, hogy egy év óta az élet visszaállt a normális kerékvágásba, tavaly április óta például folyamatosan nyitva tartanak az iskolák. Az oltási rend szerint először a 60 évnél idősebbeket, az egészségügyi alkalmazottakat, valamint az egyéb egészségügyi problémákkal küzdőket immunizálják. Elvben választhatják a Pfizer vakcináját is. A hazai gyártású vakcinánál azonban nem tesznek különbséget, tehát nem lehet tudni, hogy valakit például Sinopharmmal, vagy Sinovac-kal vagy mással oltanak-e be.
