Előfizetés

Megháromszorozta az aranytartalékát az MNB

Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.07. 14:13

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelte Magyarország aranytartalékát az elmúlt hetekben.
Az aranytartalék értéke így mintegy 1,5 milliárd euróra rúg, amely még mindig alig öt százaléka a 33,5 milliárd eurós arany és devizatartaléknak. Az MNB a mostani vásárlásaival folytatta az aranytartalék 2018-as megtízszerezésével elkezdett folyamatot. A Magyar Nemzeti Bank a hosszútávú nemzet- és gazdaságstratégiai célokat figyelembe véve döntött az aranytartalék megháromszorozásáról. A döntésben fontos szerepet játszott a koronavírus járvány időszakában kibontakozó új kockázatok kezelése is. A globálisan megugró államadósságok vagy az inflációs félelmek megjelenése tovább erősítik az arany nemzetstratégiai jelentőségét, menedékeszköz szerepét és értékmegőrző funkcióját. Az MNB mostani döntésével az ország aranytartalékéi 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelkedtek, amivel Magyarország az 56. helyről a 36. helyre ugrott a nemzetközi rangsorban az aranytartalék mérete alapján, míg a kelet-közép-európai régióban a 6. helyről a 3. helyre javította pozícióját. Az ország egy főre jutó aranytartaléka 0,1 unciáról 0,31 unciára emelkedett, így a kelet közép európai régióban mostantól Magyarország rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal - olvasható az jegybank közleményében. A Magyar Nemzeti Bank 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot. Az aranytartalék állománya a második világháborúig emelkedett, majd a háború végén az MNB legendás „Aranyvonatán” mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt menekített ki a jegybank az ausztriai Spital am Pyhrn-be. A kimenekített aranytartalék teljes mértékben visszakerült az ország tulajdonába a háború lezárását követően, ami fedezetként támogatta a magyar gazdaság stabilizációját és a pénzügyi konszolidációt az új fizetőeszköz, az idén 75 éves jubileumát ünneplő forint bevezetésekor. A rendszerváltás idején a Magyar Nemzeti Bank akkori vezetésének döntése következtében Magyarország aranytartaléka több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent, és a készlet egészen 2018-ig változatlan maradt. Az MNB hosszútávú nemzet- és gazdaságstratégiai szempontok alapján először 2018-ban döntött az aranytartalék jelentős növeléséről, amelynek keretében 2018 októberében az aranytartalék szintje a korábbi állomány tízszeresére (3,1 tonnáról 31,5 tonnára) emelkedett, amivel az MNB felzárkózott a régiós országok aranytartalékainak szintjéhez. Aktuális vásárlásaival az MNB a 2018-ban elkezdett folyamatot folytatta.  

Újra keresik a jegybankok az aranyat

Az arany a történelem során számos funkciót töltött be a különböző pénzügyi rendszerekben. Bár monetáris politikai tekintetben az arany jelentősége az 1970-es években csökkent, de tradicionális tartalékeszköz szerepe ezt követően is kiemelten fontos maradt. Az arany hitel- és partnerkockázattól mentes eszközként minden gazdasági környezetben hozzájárul az országgal szembeni bizalom erősítéséhez, aminek köszönhetően továbbra is világszerte az egyik legfontosabb tartalékeszköz az államkötvények mellett. Az elmúlt években az arany nemzetközi tartalékon belüli szerepe számos jegybank esetében erősödött. A jegybankok arany iránti kereslete rekordmagasságú volt 2018-ban (656 tonna), majd 2019-ben is (669 tonna).

A Belügyminisztérium keresztbe tett az Aegon biztosító eladásának

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.07. 14:01

Fotó: Róka László / MTI
Hivatalos magyarázat egyelőre nincs a döntésre, amelyre a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet adott lehetőséget.
Magyarország nem engedélyezi az osztrák VIG biztosító társaságnak az Aegon biztosító magyarországi érdekeltéségeinek átvételét – jelentette be szerdán a Vienna Insurance Group AG (VIG). A bécsi központú biztosító a honlapján a következőket írja:
„A magyar Belügyminisztérium bejelentette, hogy megtagadják az Aegon-társaságok magyarországi külföldi befektető általi tervezett megszerzését. A jóváhagyási folyamat részeként a Vienna Insurance Group 2021 januárja óta konstruktív tárgyalásokat folytat a felelős magyar pénzügyminiszterrel. A rendelet ellentmond az eddigi tárgyalások menetének.”

Hozzátették, hogy a közeljövőben pozitív megoldásban bíznak. A VIG tavaly novemberben jelentette be, hogy megveszi a holland Aegon biztosító közép- és kelet-európai részlegét. A tőzsdén is jegyzett osztrák cég közölte azt is, hogy a vételár 830 millió euró, a tranzakció véglegesítése 2021 második felévére várható. Az ügyről a 444 azt írta:
„a Belügyminisztérium nem tudta volna megakadályozni az adásvételt, erre csak a tavaly novemberben elfogadott különleges, veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályok adtak lehetőséget.”

Az Aegon a honlapján szűkszavúan reagált a történtekre, s „tudomásul vették” a VIG bejelentését, hozzátéve: továbbra is együttműködnek a VIG-vel a tranzakció lezárásában. Korábban, a tranzakció bejelentésekor ismertették: az ügylettel az osztrák cég ezzel megszerzi az Aegon biztosítási üzletágát Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Törökországban is. Leszögezték, hogy a tulajdonosváltás nem érinti az Aegon ügyfeleit, csupán az Aegon Magyarország a jövőben a bécsi központtal működő Vienna Insurance Group (VIG) tagjaként működne tovább.

KSH: 2020-ban háromszor annyian dolgoztak otthonról, mint az azt megelőző tíz évben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.07. 10:04

Fotó: MATHIEU THOMASSET / AFP/Hans Lucas
Tavaly az elmúlt tíz év 2,9 százalékos átlagának háromszorosára, 8,6 százalékra nőtt a távmunkában vagy home office keretében dolgozók aránya Magyarországon - közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A csúcsot 2020 májusa jelentette, amikor közel 760 ezer embert, a foglalkoztatottak 17 százalékát érintette ez a fajta munkavégzés, idén februárban pedig arányuk az egy évvel korábbinak csaknem ötszöröse volt. Az internetkapcsolaton alapuló távmunkában vagy home office-ban dolgozók döntő többsége (77 százalék) felsőfokú végzettséggel rendelkezett, csaknem kétharmaduk a központi régiókban élt, Budapesten a foglalkoztatottak 21 százaléka dolgozott a múlt évben. Ennek a foglalkoztatási formának a korábbiaknál nagyobb arányban, szélesebb körben való elterjedése vélhetően a jövő munkaerőpiaci folyamataira is hatással lesz - mutatnak rá a KSH legújabb elemzésében. 2020 tavaszán a Covid-19-járvány hatására bevezetett korlátozások több szempontból is befolyásolták a gazdaságot és a munkaerőpiacot. Az otthonról dolgozók jelentős része internetkapcsolaton távmunkában vagy home office keretében végezte munkáját. Számuk a járvány megjelenésekor ugrásszerűen megnőtt: a 2020 februárjáig még 100 ezer körüli létszám márciusban több mint a háromszorosára duzzadt, majd májusban érte el a csúcsát. Az idei év elején, a második hullám idején - de már a harmadik hullám fenyegetettségében - tovább nőtt a távmunkában dolgozók száma: februárban 482 ezer munkavállalót, a foglalkoztatottak 11 százalékát érintette, csaknem ötször annyit, mint egy évvel korábban. A távmunkában vagy home office-ban dolgozók között felülreprezentáltak a nők, a 25-44 évesek és a városban élők, továbbá a digitális oktatásra való áttérés miatt nagyobb arányban érintette azokat, akiknél több 15 éven aluli gyermek is élt a háztartásban. Elsősorban a szellemi foglalkozásúak munkája végezhető távmunka vagy home office keretében, az így dolgozók aránya körükben 2019 és 2020 között 4,2 százalékról 18 százalékra nőtt. Az átlagosnál nagyobb arányban éltek ezzel a lehetőséggel az 50 dolgozónál nagyobb telephelyek és az állami tulajdonú munkahelyek dolgozói (10, illetve 11 százalék). Vukovich Gabriella, a KSH elnöke megállapította: a távmunka, illetve a home office egyrészt elősegíti a gazdaság viszonylag zavartalan működését, másrészt csökkenti a társas érintkezések számát, ami a járvány visszaszorításában kiemelten fontos.