A koronavírus-fertőzés idején a legfontosabb a járvány terjedésének gátat szabó intézkedések betartása a maszkhasználattól kezdve a távolságtartáson keresztül az oltás beadatásáig. Nem szabad azonban megfeledkezni azokról a betegségekről sem, amelyek megrövidíthetik a minőségi életéveink számát. Az egészségügyi világnap alkalmából a Budai Egészségközpont arra hívta fel a figyelmet, hogy a járvány ellenére továbbra is a komplex szűrővizsgálatokon való részvétel a leghatékonyabb módja a hosszú távú egészségmegőrzésnek.
Sajnos a magyar lakosság egészségügyi mutatói kifejezetten rosszak, és ebben a politikai-gazdasági beavatkozások és az egyéni erőfeszítések, jó példák ellenére sem érzékelhető egyértelmű pozitív változás. 2015-ben Magyarországon a nők születéskor várható élettartama 79, a férfiaké 72 év volt. A korábban megfigyelhető javulás ekkor megtört, így a nőknél 4,2 évvel, a férfiaknál 5,8 évvel lett rövidebb az érték, mint az Európai Unió 28 országában.
Magyarországon a legtöbben szív- és érrendszeri megbetegedések szövődményei miatt halnak meg. A viszonylag fiatal, 35 és 44 év közötti férfiak koszorúér betegségek miatti halálozása hatszorosa az azonos korú nőkének. A 35-64 éves korosztályban a férfiak 5,5 százaléka élt át szívinfarktust. Ám a nők körében is egyre nagyobb a szív- és érrendszeri panaszokkal küzdők aránya, pedig ezek sokszor megelőzhetők. A WHO becslései szerint az ilyen típusú problémák előfordulásának gyakoriságát a vérnyomás, az elhízás, a koleszterinszint, valamint a dohányzás csökkentésével kevesebb mint a felére lehetne visszaszorítani.
A másik vezető halálokot Magyarországon a rák jelenti. A férfiaknál a prosztatadaganat mellett a vastagbél- és a tüdőrák szedi a legtöbb áldozatot. A 35-65 éves korosztályban százezer férfiból 175 lesz tüdőrákos, míg ugyanennyi nőből 97. A tüdőrák kialakulásában a legfontosabb kockázati tényező a dohányzás. A nemek közötti eltérés oka ebben az esetben egyértelműen az, hogy a nők közül kevesebben dohányoznak.
Jelentős a vastagbélrákban szenvedők aránya is: hazánkban évente közel ötezren halnak meg emiatt. Itt is a férfiak felé billen a mérleg: évente körülbelül 2600 férfi és 2300 nő életét követeli a betegség. A genetikai háttér mellett az 50 év feletti életkor, az egészségtelen, rostokban szegény, de vörös húsokban gazdag táplálkozás, az elhízás, a cukorbetegség és a dohányzás jelenti a fő kockázatot.
Az Eurostat2 2020-as évkönyvéből az derül ki, hogy egy magyar régióban, egészen pontosan a Közép-Dunántúlon a legnagyobb a rákbetegség miatt bekövetkező halálesetek száma az egész Európai Unióban. 100 ezer lakosra 364 ilyen haláleset jut. Ennél rosszabb statisztikát egyik tagállamban sem mértek.
Magyarországon a felnőtt lakosság 6,5 százalékánál fordul elő stroke, vagyis az agyi ereket érintő vérrög vagy állományi vérzés okozta oxigénhiányos agyi károsodás, illetve TIA, vagyis agyérgörcs, amelynek esetében átmeneti az agyi vérellátási zavar okozta oxigénhiány. Az agyi érbetegségek kockázati tényezői hasonlók a szív- és érrendszeri betegségekéhez: a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, az érelmeszesedésre vagy vérrögképződésre való öröklött genetikai hajlam, a dohányzás és a stressz növeli a kockázatot.
Az Európai Lakossági Egészségfelmérés 2019-es adatai szerint a magyar nők 12 százaléka még soha nem járt méhnyakrákszűrésen. A 45 és 60 év közötti nőknek az orvosok ajánlása szerint a mellrák korai felismerése érdekében kétévente részt kellene venniük mammográfiai vizsgálaton is. A felmérés szerint ehhez képest a 35-64 éves magyar nőknek csak a fele volt ilyen vizsgálaton a megelőző két évben, egy éven belül pedig a 30 százalékuk. A 65 év feletti korosztályban még rosszabbak az eredmények: a megkérdezetteknek csupán a 15 százaléka volt egy éven belül mammográfián.
Az 50 év feletti férfiaknak évente kellene prosztatarákszűrésre menniük, de a 65 éves magyar férfiak 39 százaléka még soha életében nem volt ilyen vizsgálaton. Érdekes adat, hogy a férfiak esetében az életkor növekedésével nő az éves rákszűrésen részt vevők aránya, a 65 évesnél idősebb korosztály valamivel több mint negyede járt prosztatarákszűrésen egy éven belül.
A Budai Egészségközpont közleménye szerint a betegségek megelőzésében az egészséges életmód általános elveinek betartása mellett rendkívül fontos a szűrővizsgálatok szerepe. Ezeken panaszok nélkül is ajánlott minden évben részt venni. A legpraktikusabb egy komplex szűrővizsgálati program, amellyel néhány óra alatt elvégeztethető az összes fontos vizsgálat, és átfogó képet ad az egészségünk aktuális állapotáról. Egy menedzserszűrés, amely tartalmazza a szív- és érrendszer, a mozgásszervek, a gyomor- és emésztőszervek megbetegedéseinek, valamint a leggyakoribb daganatos betegségek szűrését is, segít időben felismerni a problémákat, illetve megelőzni a komolyabb, akár végzetes kimenetelű betegségeket.
