Előfizetés

"Nincs baj azzal, ha beülnek traccsolni"

Batka Zoltán Vas András
Publikálás dátuma
2021.04.08. 07:20

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Több helyütt valósággal lerohanták a fodrászatokat azok után, hogy a kormány a járvány csúcsán meghirdetett „fokozatos nyitás” jegyében lehetővé tette, hogy a kiskereskedők mellett egyes szolgáltatók, így a fodrászok, manikűrösök, szoláriumok is megnyissanak.
Azonban a szerdán életbe léptetett jogszabály nem részletezte, hogy a szolgáltatóknál egyszerre hány kuncsaft tartózkodhat. A körúton járva több olyan fodrászüzletet is láttunk, ahol a viszonylag kis helyiségben az ott sürgölődő fodrásszal együtt négy-öt vagy még több ember tartózkodott egy légtérben. Igaz, a legtöbben szájmaszkot viseltek – volt ahol éppenséggel a bejáratra is kiírták, hogy anélkül nem jöhet be senki – ám a vendégek és a kuncsaftok igencsak sűrűn kerültek egymás közvetlen közelébe. Kintről láttunk több olyan vendéget is, akit arcmaszk nélkül nyírt a fodrásza. Az egyik pici, pár négyzetméteres fodrászatban négy, hetvenes öregúr üldögélt, kettőn nem volt arcmaszk. „Én már be vagyok oltva” – mondta egyikük kérdésünkre, kiderült, két hete oltották. A felvetésünkre, hogy ennyi idő alatt még egyáltalán nem biztos, hogy kialakult benne a védettség, csak legyint: az oltás az oltás, egyébként is, a kormány megnyitotta a fodrászatokat végre, szóval akkor csak nincs baj azzal, ha beülnek nyiratkozni meg traccsolni. Mint később egy éppen üres fodrászat előtt cigiző fiatal fodrász elmondja: ha régi visszajáró kuncsaft érkezik, aki ráadásul védettségi igazolást is mutat, ott a fodrász sem igazán forszírozza, hogy rajta legyen a maszk munka közben. Ahogy szerinte az sem működne, hogy a vendégeket a várakozási időre kitessékeli a helyiségből az utcára. - Egyébként is legálisan vannak az üzletben a kuncsaftok és a rendőrök sem szóltak – fogalmazott a fodrász. A kormány csak a kiskereskedelemben szabályozta, hogy egyszerre hányan lehetnek az üzletben: 10 négyzetméterenként egy vásárló. - A kosár a legjobb vevőszámláló – mondta az egyik Mester utcai szupermarket biztonsági őre. Bár a bolt is el van látva olyan szenzoros berendezéssel, amely elvileg méri, hogy hány vásárló lépett be az üzletbe és mennyi távozott, ám itt jóval egyszerűbb módszert találtak ki: minden vevőnek kötelező kosarat vinni magával és pont annyi kosár van, ahány vevő a boltban beléphet. Az más kérdés, hogy ez mennyire védi meg a vásárlókat: a polcok közötti szűk eladótérben egyáltalán nem könnyű úgy eliszkolni, hogy az ember ne kerüljön a többi vásárlóhoz vagy a bolti dolgozókhoz képest védőtávon belülre. A biztonsági őr szerint a vásárlók jobbára betartják a távolságtartást, inkább a maszkhasználat miatt kell szólni. Időről-időre akad egy-egy őrült is, aki mindenáron maszk nélkül akar vásárolni.  - Hányan vannak bent? – érdeklődött egy középkorú asszony az egyik kaposvári vegyesbolt előtt, mire az előtérben álló alkalmazott kinyitotta neki az ajtót: - Tessék nyugodtan bemenni, még simán a létszám alatt vagyunk. - A délután már érdekesebb lesz – jegyezte meg Gábor, a vegyesbolt vezetője –, főleg négy és hat óra között, illetve majd az ünnepnapokon, mi ugyanis akkor is nyitva tartunk. Szép kis sor lesz az utcán… De még mindig jobb, mint az eddigi állapot, mi ugyanis abból élünk, hogy hosszan nyitva tartunk. A vevőket a bejáratnál felirat tájékoztatta a szabályokról, a 100 négyzetméteres üzletben egyszerre tízen tartózkodhatnak, ami gyenge délelőtti forgalmat jelent. Egy kaposvári üzletvezető megjegyezte: remélhetőleg egy esetleges ellenőrzésnél nem colstokkal érkezik majd a hatóság, s kezd el kötözködni egy-egy plusz vevőn. - Nagyon örülök a nyitásnak, májusig nem bírtam volna anyagilag, talán, ha két hétig tartottak volna még a tartalékaim – ezt már Mónika, a nagyatádi ruhaüzlet-tulajdonos állította, aki az új szabály értelmében egyszerre hét vevőt fogadhat az üzletében. – Nem hiszem, hogy emiatt feltorlódnának a vevők, a járvány kitörése óta ugyanis visszaesett a forgalom, 3-4 embernél többen sohasem voltak az üzletben. Ez Somogy, itt jóval kevesebb pénzt kell beosztania az átlagnak, másfelől féltek is az emberek a tömegtől. Én is tartok a vírustól, de kénytelen vagyok kockáztatni, hiszen a megélhetésemről van szó: a számlákat akkor is fizetnem kellett, amikor nem nyithattam ki, és a vevők is elpártolnak máshová, ha az egészségemet féltve még vártam volna a nyitással. A pedikűrös és műkörmös Krisztina is tartott a nyitástól, de szintén nem vacillált: az ügyfélköre a zárás alatt folyamatosan érdeklődött nála időpontokért, s félt, hogy elveszíti a kuncsaftjait. - Egyszerre csak egyvalakit engedek be az üzletbe, utána fertőtlenítek, van időm, ugyanis sok állandó ügyfél lemondta az időpontját, mivel fél a fertőzéstől, teljesen újra kell írnom az előjegyzésem, de legalább dolgozhatok, ami egyet jelent a bevétellel. Anita szerint viszont nem érdemes kockáztatni: a 27 éves kaposvári kozmetikus családi tanácsra nem nyitotta meg üzletét, s egyelőre nem is tervezi, hogy újra munkába áll. - A szüleim féltenek, s azt mondták, anyagilag támogatnak, míg lecseng a járvány, azaz májusig biztosan nem nyitok ki – mondta. – Sok esetben harminc centire a páciens arcától dolgozom, most, amikor 300-an halnak meg egy nap alatt, nem merek kockáztatni, ennyit nem ér a pénz! 

Kérik a gyerekek oltását is

D. A.
Publikálás dátuma
2021.04.08. 07:00

Fotó: CAI YANG / Xinhua / AFP
Tengeren túli adatok és a hazai tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a harmadik hullámot okozó brit-mutáció igen gyorsan és széles körben terjed a gyermekek között is.
A fővárosban a Heim Pál Gyermekkórház az elsődleges Covid-ellátó helye a kicsiknek. Úgy tudjuk: a járvány egy éve alatt már több mint ezer gyereket kezeltek itt Covid-fertőzéssel, körülbelül tíz százalékuknak volt szüksége intenzív ellátásra. - A súlyos állapotúak közül Magyarországon eddig még egyet sem veszítettünk el – mondta Havasi Katalin, a HGYE elnöke egy szerdai háttérbeszélgetésen. Megerősítette, hogy a hazai házi gyermekorvosok tapasztalatai szerint a koronavírus járvány harmadik hullámában jóval több Covid-megbetegedés fordul elő a gyermekek között, mint az első, vagy akár a második hullám alatt. Világszerte több millió a fertőzött gyermekek száma, több ezren kerültek kórházba és százakat veszítettek el. A gyerekeknél megfigyeltek egy olyan életveszélyes szövődményt is, ami az enyhe vagy tünetmentes fertőzés lezajlása után hetekkel jelentkezhet, ez a többszervi gyulladásos reakció (MIS-C). Arról, hogy a magyar gyerekeket milyen arányban érinti a Covid-járvány, nincs hazai adat – mondta Havasi Katalin. Így szervezetük a külföldi összesítésekre hagyatkozik. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia március végi összegzése szerint az Egyesült Államokban a pandémia kezdete óta 3,4 millió gyermek tesztje volt pozitív, őket érintette az összes Covid-19 eset mintegy 13 százaléka. A gyermekkorú fertőzöttek alig egy százaléka került kórházba. Eddig 279 gyermeket vesztettek el az USA-ban, ami igen alacsony, 0,01 százalékos halálozási arányt jelent. - A nyájimmunításhoz a lakosság 70-80 százalékát be kell oltani – mondta Havasi Katalin, ám ez a gyerekek nélkül megvalósíthatatlan. Jelenleg nem léteznek külön gyermek- és felnőtt-oltóanyagok, ugyanazokat a vakcinákat tesztelik mindkét csoportnál. Ezekkel a vizsgálatokkal a szakemberek a gyermekek számára megfelelő legalacsonyabb dózist keresik. Jelenleg a Pfizer-BioNTech vakcinájának használata engedélyezett 16 és 18 éves kor között, de Izraelben már 12 éveseket is oltanak vele. Magyarországon várhatóan a közeljövőben a 16-18 éveseknél is elkezdhetik az oltást a Pfizer-BioNTech vakcinájával. A kollegiális hálózat tagjai és a HGYE is már korábban is jelezték az országos tiszti főorvosnak, hogy nagyon fontosnak tartanák egyes krónikus betegségektől szenvedők mielőbbi immunizálását. Felsorolásuk szerint ilyenek a súlyos elhízás, a Down-szindróma, a krónikus légzőszervi megbetegedések, a cisztás fibrózis, a tartós oxigénkezelés, a krónikus szív-, veseelégtelenség, májbetegség, egyes krónikus neurológiai betegségek, veleszületett és degeneratív anyagcsere betegségek, intézeti elhelyezést szükségessé tevő neuropszichiátriai megbetegedések, az agyi bénulás, a diabetes mellitus, az immunszuppresszív kezelés alatt álló krónikus betegek. Továbbá a transzplantációra váró, vagy szervtranszplantáción átesett gyermekek oltását fontosnak ítélte a szakma. 

Halasztanák az iskolanyitást

Számos szakmai és érdekvédelmi szervezet fordult a kormányhoz az elmúlt napokban, azt kérve, fontolják meg az április 19-ére tervezett iskolanyitás elhalasztását. A Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, valamint a Keresztény Pedagógusok Szakszervezete nyílt levélben, szakértők érveivel alátámasztva kérte a miniszterelnököt, csak akkor nyissák az intézményeket, ha a beoltott dolgozók védettsége kialakult. Az ADOM Diákmozgalom pedig arra szólította fel a diákokat: ha április 19-től mégis bevezetik a kötelező jelenléti oktatást, ne menjenek iskolába, a tanárok pedig online formában folytassák a tanítást. Még a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter is úgy véli - mint arról a hvg.hu-nak beszámolt -, nem kellene kötelezővé tenni, hogy a diákok iskolába menjenek áprilisban. Bár a pedagógusok, oktatás-nevelésben dolgozók oltása elkezdődött, félő, hogy április 19-re még nem lesz megfelelő védettségük. - J. D.

Kárpótlás helyett alamizsnát kapnak

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.04.08. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Beteg emberektől vontak el milliókat, most 500 ezer forinttal kompenzálná őket a kormány. A szakmai szervezetek tiltakoznak.
Valódi „kárpótlás” helyett választás elé állítaná és jelképes összeggel kompenzálná a kormány azokat a rokkantnyugdíjasokat, akiktől egy 2011-es jogszabállyal törvényellenesen vonták el járandóságuk egy jelentős részét vagy szüntették meg jogosultságukat. Mint emlékezetes, a jogszabály alapján az érintettek közül sokaknak akár 50 százalékkal is csökkentették az amúgy sem túl magas rokkantnyugdíját „állapotjavulásra” hivatkozva. Miközben egészségi állapotuk valójában nem javult, csak a rokkantsági fok megállapításához szükséges szempontrendszer változott. Volt, akinek 91 ezer forintos járandósága 42 ezer forintra csökkent, miután 62 százalékos egészségkárosodását 55 százalékosnak minősítették az új szempontrendszer alapján, s így másik kategóriába került. Az elmúlt években rengeteg panaszt kapott az érintettektől az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. Volt, aki egy szívinfarktus után maradandó egészségkárosodást szenvedett, ennek ellenére később mégis azt állapították meg nála, hogy javult az állapota, ezért kevesebb pénz jár neki. Egy 52 éves asszonynál, aki 2010 nyara óta súlyos daganatos betegségben szenvedett, 86 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg egészen a jogszabályok megváltozásáig: 2012-ben már “csak” 66 százalékos volt az egészségkárosodása. De voltak olyanok is, akik semmilyen ellátást nem kaptak. Egy 62 éves panaszos 2014 februárjában, műtét következtében combtól lefelé elvesztette bal lábát, az ellátás iránti kérelmét azonban elutasították. A KSH adatai szerint 2011-2016 között mintegy 180 ezer fővel csökkent a rokkantsági, rehabilitációs vagy egyéb egészségkárosodási ellátásban részesülők száma.
A jogszabály miatt több rokkantnyugdíjas a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult – és nyert Magyarországgal szemben. Ráadásul korábban magyar Alkotmánybíróság (Ab) is kimondta, hogy a vonatkozó jogszabály alaptörvényellenes, az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik. Az Ab döntése alapján az Orbán-kormánynak 2019. márciusáig kellett volna rendeznie a helyzetet, de addig semmi nem történt. Most lépett a kormány de kétséges módon: Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, miniszterelnök-helyettes múlt héten nyújtott be egy törvényjavaslatot, ami szerint két lehetőség közül választhatnak az érintettek. Elfogadnak egy egyszeri, 500 ezer forintos kártérítést, vagy kivárják, amíg – saját kérelmükre – újból felülvizsgálják egészségi állapotukat. Amennyiben a vizsgálat során úgy ítélik meg, hogy állapotuk nem javult, újra megkaphatják a korábbi járandóságuknak megfelelő összeget. Addig azonban még évek telhetnek el, a törvényjavaslat szerint ugyanis a vizsgálatokat 2023. június 30-ig kell elvégezni. Semjén javaslatát aggályosnak tartják a szakmai szervezetek. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) arra hívta fel a figyelmet: a javaslat az Ab döntésében említett jogalkotási kötelezettségeknek sem tesz eleget, mert az állapotjavulás és állapotvizsgálat szakmai részletei továbbra sem ismertek, holott ez vezetett a jelenlegi igazságtalan helyzethez. Így az érintettek hiába kérnék az újabb felülvizsgálatot, továbbra sem bízhatnak abban, hogy igazságos és tényszerű eljárásban lesz részük. A MEOSZ szerint az is kérdéses, ha valaki az 500 ezer forintos kártérítést választja, az kompenzálja-e az elmúlt időszakot. Rámutattak: akinek például 2016-ban 91 ezer forintról 41 ezerre csökkent az ellátása, havi 50 ezer forinttól esett el az elmúlt 61 hónapban, ami több mint 3 millió forintos elvonást jelent. A javaslatból az sem derül ki, a felkínált “kompenzáció” bruttó vagy nettó összegű; ha valamilyen levonás terheli a kifizetést, a kompenzációt választók még alacsonyabb összeghez juthatnak hozzá. Az ország egyik legnagyobb nyugdíjas szervezetének, a Nyugdíjas Klubok és Idősek “Életet az éveknek” Országos Szövetségének vezetője pedig úgy látja, ha a múlt héten benyújtott törvényjavaslatot elfogadják, azzal egy tisztességtelen ajánlatot kapnak a rokkantnyugdíjasok. Hegyesiné Orsós Éva lapunknak azt mondta, újból az egyik legkiszolgáltatottabb rétegbe rúgnak bele a döntéshozók. – Több tízezer emberről van szó, akik betegek, több gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre, orvosi ellátásra, segítségre lenne szükségük. Az 500 ezer forintos kártérítés csak töredéke annak, amit az elmúlt években elvettek tőlük. Persze biztos lesznek, akik elfogadják, mert már nem tudnak harcolni azokért a több milliós összegekért, amik megilletnék őket – mondta Hegyesiné Orsós Éva, hozzátéve: 2011 óta sokan meg is haltak az érintettek közül, akik még ma is élhetnének, ha megfelelő ellátást kaptak volna. Szerinte mindenkinél egyedileg kellene elbírálni a kártérítés összegét, amit kamatostul kellene visszafizetni nekik.