Valódi „kárpótlás” helyett választás elé állítaná és jelképes összeggel kompenzálná a kormány azokat a rokkantnyugdíjasokat, akiktől egy 2011-es jogszabállyal törvényellenesen vonták el járandóságuk egy jelentős részét vagy szüntették meg jogosultságukat.
Mint emlékezetes, a jogszabály alapján az érintettek közül sokaknak akár 50 százalékkal is csökkentették az amúgy sem túl magas rokkantnyugdíját „állapotjavulásra” hivatkozva. Miközben egészségi állapotuk valójában nem javult, csak a rokkantsági fok megállapításához szükséges szempontrendszer változott. Volt, akinek 91 ezer forintos járandósága 42 ezer forintra csökkent, miután 62 százalékos egészségkárosodását 55 százalékosnak minősítették az új szempontrendszer alapján, s így másik kategóriába került.
Az elmúlt években rengeteg panaszt kapott az érintettektől az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. Volt, aki egy szívinfarktus után maradandó egészségkárosodást szenvedett, ennek ellenére később mégis azt állapították meg nála, hogy javult az állapota, ezért kevesebb pénz jár neki. Egy 52 éves asszonynál, aki 2010 nyara óta súlyos daganatos betegségben szenvedett, 86 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg egészen a jogszabályok megváltozásáig: 2012-ben már “csak” 66 százalékos volt az egészségkárosodása. De voltak olyanok is, akik semmilyen ellátást nem kaptak. Egy 62 éves panaszos 2014 februárjában, műtét következtében combtól lefelé elvesztette bal lábát, az ellátás iránti kérelmét azonban elutasították. A KSH adatai szerint 2011-2016 között mintegy 180 ezer fővel csökkent a rokkantsági, rehabilitációs vagy egyéb egészségkárosodási ellátásban részesülők száma.
A jogszabály miatt több rokkantnyugdíjas a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult – és nyert Magyarországgal szemben. Ráadásul korábban magyar Alkotmánybíróság (Ab) is kimondta, hogy a vonatkozó jogszabály alaptörvényellenes, az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik.
Az Ab döntése alapján az Orbán-kormánynak 2019. márciusáig kellett volna rendeznie a helyzetet, de addig semmi nem történt. Most lépett a kormány de kétséges módon: Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, miniszterelnök-helyettes múlt héten nyújtott be egy törvényjavaslatot, ami szerint két lehetőség közül választhatnak az érintettek. Elfogadnak egy egyszeri, 500 ezer forintos kártérítést, vagy kivárják, amíg – saját kérelmükre – újból felülvizsgálják egészségi állapotukat. Amennyiben a vizsgálat során úgy ítélik meg, hogy állapotuk nem javult, újra megkaphatják a korábbi járandóságuknak megfelelő összeget. Addig azonban még évek telhetnek el, a törvényjavaslat szerint ugyanis a vizsgálatokat 2023. június 30-ig kell elvégezni.
Semjén javaslatát aggályosnak tartják a szakmai szervezetek. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) arra hívta fel a figyelmet: a javaslat az Ab döntésében említett jogalkotási kötelezettségeknek sem tesz eleget, mert az állapotjavulás és állapotvizsgálat szakmai részletei továbbra sem ismertek, holott ez vezetett a jelenlegi igazságtalan helyzethez. Így az érintettek hiába kérnék az újabb felülvizsgálatot, továbbra sem bízhatnak abban, hogy igazságos és tényszerű eljárásban lesz részük.
A MEOSZ szerint az is kérdéses, ha valaki az 500 ezer forintos kártérítést választja, az kompenzálja-e az elmúlt időszakot. Rámutattak: akinek például 2016-ban 91 ezer forintról 41 ezerre csökkent az ellátása, havi 50 ezer forinttól esett el az elmúlt 61 hónapban, ami több mint 3 millió forintos elvonást jelent. A javaslatból az sem derül ki, a felkínált “kompenzáció” bruttó vagy nettó összegű; ha valamilyen levonás terheli a kifizetést, a kompenzációt választók még alacsonyabb összeghez juthatnak hozzá.
Az ország egyik legnagyobb nyugdíjas szervezetének, a Nyugdíjas Klubok és Idősek “Életet az éveknek” Országos Szövetségének vezetője pedig úgy látja, ha a múlt héten benyújtott törvényjavaslatot elfogadják, azzal egy tisztességtelen ajánlatot kapnak a rokkantnyugdíjasok. Hegyesiné Orsós Éva lapunknak azt mondta, újból az egyik legkiszolgáltatottabb rétegbe rúgnak bele a döntéshozók.
– Több tízezer emberről van szó, akik betegek, több gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre, orvosi ellátásra, segítségre lenne szükségük. Az 500 ezer forintos kártérítés csak töredéke annak, amit az elmúlt években elvettek tőlük. Persze biztos lesznek, akik elfogadják, mert már nem tudnak harcolni azokért a több milliós összegekért, amik megilletnék őket – mondta Hegyesiné Orsós Éva, hozzátéve: 2011 óta sokan meg is haltak az érintettek közül, akik még ma is élhetnének, ha megfelelő ellátást kaptak volna. Szerinte mindenkinél egyedileg kellene elbírálni a kártérítés összegét, amit kamatostul kellene visszafizetni nekik.
