Előfizetés

Kárpótlás helyett alamizsnát kapnak

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.04.08. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Beteg emberektől vontak el milliókat, most 500 ezer forinttal kompenzálná őket a kormány. A szakmai szervezetek tiltakoznak.
Valódi „kárpótlás” helyett választás elé állítaná és jelképes összeggel kompenzálná a kormány azokat a rokkantnyugdíjasokat, akiktől egy 2011-es jogszabállyal törvényellenesen vonták el járandóságuk egy jelentős részét vagy szüntették meg jogosultságukat. Mint emlékezetes, a jogszabály alapján az érintettek közül sokaknak akár 50 százalékkal is csökkentették az amúgy sem túl magas rokkantnyugdíját „állapotjavulásra” hivatkozva. Miközben egészségi állapotuk valójában nem javult, csak a rokkantsági fok megállapításához szükséges szempontrendszer változott. Volt, akinek 91 ezer forintos járandósága 42 ezer forintra csökkent, miután 62 százalékos egészségkárosodását 55 százalékosnak minősítették az új szempontrendszer alapján, s így másik kategóriába került. Az elmúlt években rengeteg panaszt kapott az érintettektől az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. Volt, aki egy szívinfarktus után maradandó egészségkárosodást szenvedett, ennek ellenére később mégis azt állapították meg nála, hogy javult az állapota, ezért kevesebb pénz jár neki. Egy 52 éves asszonynál, aki 2010 nyara óta súlyos daganatos betegségben szenvedett, 86 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg egészen a jogszabályok megváltozásáig: 2012-ben már “csak” 66 százalékos volt az egészségkárosodása. De voltak olyanok is, akik semmilyen ellátást nem kaptak. Egy 62 éves panaszos 2014 februárjában, műtét következtében combtól lefelé elvesztette bal lábát, az ellátás iránti kérelmét azonban elutasították. A KSH adatai szerint 2011-2016 között mintegy 180 ezer fővel csökkent a rokkantsági, rehabilitációs vagy egyéb egészségkárosodási ellátásban részesülők száma.
A jogszabály miatt több rokkantnyugdíjas a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult – és nyert Magyarországgal szemben. Ráadásul korábban magyar Alkotmánybíróság (Ab) is kimondta, hogy a vonatkozó jogszabály alaptörvényellenes, az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik. Az Ab döntése alapján az Orbán-kormánynak 2019. márciusáig kellett volna rendeznie a helyzetet, de addig semmi nem történt. Most lépett a kormány de kétséges módon: Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, miniszterelnök-helyettes múlt héten nyújtott be egy törvényjavaslatot, ami szerint két lehetőség közül választhatnak az érintettek. Elfogadnak egy egyszeri, 500 ezer forintos kártérítést, vagy kivárják, amíg – saját kérelmükre – újból felülvizsgálják egészségi állapotukat. Amennyiben a vizsgálat során úgy ítélik meg, hogy állapotuk nem javult, újra megkaphatják a korábbi járandóságuknak megfelelő összeget. Addig azonban még évek telhetnek el, a törvényjavaslat szerint ugyanis a vizsgálatokat 2023. június 30-ig kell elvégezni. Semjén javaslatát aggályosnak tartják a szakmai szervezetek. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) arra hívta fel a figyelmet: a javaslat az Ab döntésében említett jogalkotási kötelezettségeknek sem tesz eleget, mert az állapotjavulás és állapotvizsgálat szakmai részletei továbbra sem ismertek, holott ez vezetett a jelenlegi igazságtalan helyzethez. Így az érintettek hiába kérnék az újabb felülvizsgálatot, továbbra sem bízhatnak abban, hogy igazságos és tényszerű eljárásban lesz részük. A MEOSZ szerint az is kérdéses, ha valaki az 500 ezer forintos kártérítést választja, az kompenzálja-e az elmúlt időszakot. Rámutattak: akinek például 2016-ban 91 ezer forintról 41 ezerre csökkent az ellátása, havi 50 ezer forinttól esett el az elmúlt 61 hónapban, ami több mint 3 millió forintos elvonást jelent. A javaslatból az sem derül ki, a felkínált “kompenzáció” bruttó vagy nettó összegű; ha valamilyen levonás terheli a kifizetést, a kompenzációt választók még alacsonyabb összeghez juthatnak hozzá. Az ország egyik legnagyobb nyugdíjas szervezetének, a Nyugdíjas Klubok és Idősek “Életet az éveknek” Országos Szövetségének vezetője pedig úgy látja, ha a múlt héten benyújtott törvényjavaslatot elfogadják, azzal egy tisztességtelen ajánlatot kapnak a rokkantnyugdíjasok. Hegyesiné Orsós Éva lapunknak azt mondta, újból az egyik legkiszolgáltatottabb rétegbe rúgnak bele a döntéshozók. – Több tízezer emberről van szó, akik betegek, több gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre, orvosi ellátásra, segítségre lenne szükségük. Az 500 ezer forintos kártérítés csak töredéke annak, amit az elmúlt években elvettek tőlük. Persze biztos lesznek, akik elfogadják, mert már nem tudnak harcolni azokért a több milliós összegekért, amik megilletnék őket – mondta Hegyesiné Orsós Éva, hozzátéve: 2011 óta sokan meg is haltak az érintettek közül, akik még ma is élhetnének, ha megfelelő ellátást kaptak volna. Szerinte mindenkinél egyedileg kellene elbírálni a kártérítés összegét, amit kamatostul kellene visszafizetni nekik.

"Ha a fiaim itt akarnának dolgozni, agyonverném őket!"

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2021.04.08. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A Dunaferr csődhelyzetének elhúzódása miatt a cég dolgozói a kormányt okolják. Szorongva, dühöngve, gúnyosan nevetve.
- Semmmmiiiiiit! Érti? Sem-mit se tu-dunk! – ez szakadt ki Katalinból, amikor a Dunaújváros főterén anyjával és két kicsi lányával egy padon fagyizva sütkérező, 35 éves asszonyt arról kérdeztem, mit tud a Dunaferr helyzetéről. Katalin néha megnyomta, néha szótagolta a szavakat, hogy nyomatékot adjon mondandójának. Közben nevet, de a gesztus mögött indulat feszül. Katalin apja 35, férje 10 éve dolgozik a vasműben. A két férfi otthon már nem szokott mesélni a benti viszonyokról, arról, hogy munka híján néha napokig csak lézengés van, s ha kérdezik őket, legyintenek. A 42 ezer lelkes város központjában leszólított helybéliektől hasonló válaszokat kaptam, mint Katalintól. Ki morogva, ki dühöngve, ki meg gúnyosan nevetve beszélt arról, hogy nem tud semmit. A Dunaferr válsághelyzete évek óta tart. Az ország legnagyobb kohászati-gépészeti komplexuma korábban 3-400 milliárdos árbevétel mellett több tízmilliárdos nagyságrendű veszteséggel gazdálkodott, s a cég – vélhetően – adósságaiból eredő finanszírozási gondjai miatt 2020 júniusától fokozatosan csökkentette termelését, majd felmondta a dolgozók kollektív szerződését. Októbertől a dolgozók két részletben kapják a fizetésüket, a helyzet ellen szót emelő vasasszakszervezetet kitiltották a gyár területéről, majd decemberben felmondtak az alkalmazottak felét maga mögött tudó érdekképviselet négy tisztségviselőjének. Azt, hogy mi az oka a termelés visszafogásának, sosem árulta el a cégvezetés. Azt viszont elismerték: tőkeerős partner bevonása nélkül nem megy tovább. Az 1954 óta vasat csapoló dunai vasművet 2004-ben ukrán befektetői csoport vásárolta meg, ám később orosz tulajdonsoké lett a cég részvénytöbbsége. A fő tulajdonos az egyik legnagyobb orosz bank, aki a zrt. igazgatóságából fél éve visszahívta három delegáltját, így a grémium működésképtelen. Az igazgatóság negyedik tagja, egy örmény vállalkozó börtönben ül, az ötödik az Ukrajnában befolyásos Taruta-csoport, akivel az orosz többségi tulajdonos harcban áll. Igazgatóság nélkül törvénytelenül működik a cég, amit fokoz, hogy a Dunaferr a 2019-es mérleget máig sem adta le a cégbíróságon. A fentiek ellenére az orosz részvényesek által kinevezett általános vezérigazgató-helyettes, Evgeny Tankhilevic irányítja a vasművet, ám ő és a neki szolgáló magyar vezetők a sajtónak nem nyilatkoznak, a dolgozói képviselettel nem tárgyalnak. A város vezetésével néha. Pintér Tamás, Dunaújváros ellenzéki összefogással megválasztott, jobbikos polgármestere – mint tőle megtudtuk - beszélt a közelmúltban a Dunaferr vezetőjével, aki elismerte, hogy tucatnyi cég nyújtott be felszámolással fenyegető fizetési követelést a zrt. ellen. Tankhilevic azt állította, hogy a céget meg akarja venni egy kazah szakmai befektető, aki addig is bérmunkát biztosít. Ennek révén egyelőre kezelni tudja a gondjait a vasmű. Ennél többet Pintér Tamás sem tud, és mivel a polgármesternek nincs befolyása a cég ellenőrzésére, így marad számára is a remény, hogy a 4500 embert foglalkoztató komplexum életben marad. Ha még sem, akkor, nemcsak a cég omlik össze, hanem a város és 15-20 környező falu. Ha figyelembe vesszük a Dunaferr helyi szerződéses kapcsolatait, meg azokat a kereskedelmi és szolgáltató vállalkozásokat, akiknek forgalma felére-harmadára-nullára csökkenne a vasmű bezárása után, akkor 30-40 ezer ember megélhetését látjuk veszélyeztetve. A nagyüzem Sztálin-barokk motívumokkal díszített főkapuja előtt szólítottam meg a délutáni műszakváltáskor érkező és távozó dolgozókat. A kérdezettek többsége – féltve állását - csak név nélkül vagy keresztnéven szólalt meg: - Napok óta semmi munkánk – mondta a hengerműben 30 éve villanyszerelőként dolgozó Zsolt. – Azt ígérték, hogy egy hét múlva már lesz. Eleinte voltak rossz gondolataim, most már megszoktam, hogy ez van. A feleségemmel, ő tanár, három gyereket nevelünk, és valahogy megleszünk akkor is, ha bezár a gyár. Találok munkát, legfeljebb ingázom, vagy elmegyek külföldre. Ez nem jó, de élni kell. Adrienn nyolc éve jött a céghez, itt a hengerműben a szállítás-előkészítő üzemrészében dolgozik. A két tinédzser fiút nevelő asszony ekképp fogalmaz: "Itt már csak az időhúzás megy, szerintünk arról szól ez az egész, hogy miképp lehet még kiszedni a cégből az értékeket. Hogy velünk mi lesz, az nem érdekes. Régen itt az emberek évtizedekig dolgoztak, idehozták a gyereküket is. Ha az én fiaim itt akarnának dolgozni, agyonverném őket." A hengerműben gépkezelőként szolgáló Zsuzsa két éve jött a céghez, kicsit úgy érzi, az utolsó pillanatban vett jegyet a Titanicra. Korábban dolgozott már gépi forgácsolóként, takarítóként, biztonsági őrként, darukezelőként, néhol be se jelentették. Itt meg lehetett keresni 250-350 ezret, most viszont úgy látja, hamarosan váltania kell: "Talán megint darus leszek valahol, vagy forgácsoló. Most járok földmunkagép- és targoncakezelő tanfolyamra. Nem számíthatok senkire, egyedül nevelem a két gyerekem." A 62 éves Fézer Ferenc – aki lakatosként 25 éve dolgozik a vasműben - nem maga miatt aggódik. - A gyerekeim már nagyok, és én elmehetek előnyugdíjba, ami csak 60 ezer forint, de megélek, mert baromfi- és díszállat őstermelő vagyok. Van 4 ezer négyzetméter földem, ott megtermelem a kukoricát a tyúkoknak, a kölest a papagájoknak. A fiatalabbakat sajnálom. El kell innen menjenek, meg kevés pénzért mindenféle munkát el kell vállaljanak. Őket féltem, ez üli meg a lelkemet - mondja. Tipikus vélemény, hogy a kormánynak már rég lépnie kellett volna. A cég szabálytalan működése miatt, a dolgozók és a város érdekében. Hónapok óta visszatérő jóslat, hogy a cég Mészáros Lőrincé lesz. Vagy inkább a nevére kerül. Volt, aki már látta is itt felbukkanni Magyarország leggazdagabb vállalkozóját.  - Ez csak találgatás – reagált a pletykákra a könyvelő feleségével két gyereket nevelő, 45 esztendős Simon Attila – Mészárosnak amúgy se kell idejönni, hogy az övé legyen a vasmű, elég, ha elküldi az ügyvédjeit. Van neki 400 cége, talán reggelente mindegyiket meglátogatja? Mennek azok nélküle is. Az viszont biztos, hogy jó lenne már, ha már valaki vagy akár az állam megszerezné a céget. Még mielőtt bedől, és nem lesz mit megvenni.
Ugyanez a véleménye kitiltott és elbocsátásuk miatt pert indító érdekképviseleti vezetőknek. Molnár László, a szakszervezet elnöke és helyettese, Győri Gábor kétnaponta odamegy a vasmű kapujához, és beszélgetnek a dolgozókkal. Húsvét előtt is ott voltak, s azt hallották, hogy a vasmű – amiképp már hetek óta - 30 százalékon üzemel, és mindenki úgy érzi, bármikor bekövetkezhet a vég. - Épp, amikor az iparág szárnyal – hangsúlyozta Győri Gábor. – A Dunaferrt mindenképp egyben kell tartani, ez a cég így, egyben nagy érték. Attól, hogy itt jelen van az iparág teljes vertikuma, kohó, hengermű, lemezbevonó, és attól, hogy ez egy rugalmas cég, ami akár 120-140 tonnányi termék előállítását is be tudja vállalni, miközben a multik egy termékfajtából nem vállalnak 1000-3000 tonna alatt. Most még egyben van a cég, most kell talpra állítani. A gond csak az, hogy a zrt. tulajdonosi és alvállalkozói hálója rendkívül bonyolult, s a társaság gazdái távoli országokban bejelentett offshore cégek közbeiktatásával jutnak nyereséghez. Ahhoz, hogy tisztázni lehessen a cégháló szereplőinek pénzügyi potenciálját, hosszú átvilágítás kellene. Molnár László kizártnak tartja, hogy külső befektető e nélkül megvenné a céget. Az átvilágítás eltart 8-12 hónapig, s annyit a Dunaferr nem biztos, hogy kibír. Vagy ha igen, értéke tovább esik. Hisz bérmunkából tarthatja fenn magát, ami nullszaldós tevékenység, mivel a bérmunkát adó cég drágán hozza az anyagot és olcsón viszi el a készterméket.  - A cég összeomlását az állam akadályozhatja meg – vélte Molnár László. – Már eddig is lett volna alkalom, hogy a kormány közbelépjen. Ha egy cég nem ad le mérleget, elveszti az adószámát, és annyi. A Dunaferrnek ezt is eltűrték, akárcsak az igazgatóság nélküli törvénytelen működést. A kormány azonban bármikor stratégiai partnernek minősítheti a Dunaferrt, és utána az adósságok, illetve a jogszerűtlen és bizonytalan működés miatt kinevezhet ide egy vagyonfelügyelőt. Aztán meg rábízza a céget egy befektetőre. Hogy miért nem teszi? Mert még nem jött el az ideje. Majd a választás előtt, ezzel akarja bizonyítani, hogy ő meg tudja menteni a céget meg a várost. Abban bíznak, hogy így majd az ellenzéki városban a szavazók átállnak a kormánypártok oldalára. De az is lehet, hogy Orbánék még nem döntötték el, melyik gazdasági csoportnak adják oda a százmilliárdokat érő céget. Ha ez meglesz, akkor majd meg is teszik.

Már szerda estétől gyakrabban közlekedik több budapesti járat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.07. 20:50

Fotó: Árpási Bence/Népszava
Később kezdődik a kijárási tilalom, így sűrít a BKK.
Már szerda estétől járatsűrítések lesznek a legforgalmasabb belvárosi, valamint a metrókapcsolatot biztosító járatokon a kora esti órákban

- közölte szerdán a BKK.

Mint írták, a kijárási tilalom kitolódása miatt a belvárosi 5-ös, a 9-es és a 105-ös autóbusz, a 47-es és a 49-es villamos, a 74-es és a 76-os trolibusz, valamint a metrókapcsolatot biztosító 30-as járat vonalán, továbbá a bevásárlóközpontoktól, metróállomásoktól induló 85-ös, 136E járaton és a 80-as trolibuszon is járatsűrítések várhatók.  A fokozatos újraindításhoz kapcsolódva április 12-től további járatok is gyakoribb követéssel közlekednek 20 és 22 óra között, de a BKK folyamatosan figyelemmel kíséri a járatok utasforgalmát, és szükség esetén tartalék járműveket állít forgalomba. A jelenlegi tanszüneti menetrendet előreláthatóan április 19-én – az iskolák és az óvodák nyitásával összhangban – a tanítási időszakban érvényes menetrend váltja fel, a BKK egyúttal fenntartja a korábban bevezetett csúcsidőszaki járatsűrítéseket is - áll a közlekedési cég közleményében.