Schmidt Mária: „Kalandvágyó nemzet vagyunk”

Térségünk rendelkezik valamivel, amivel Európa nyugati része már nem: van víziónk és van álmunk, tudjuk, milyen jövőt szeretnénk – vélekedett köszöntőjében Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet (és a Terror Háza Múzeum) főigazgatója egy szerda délutáni online konferencián.

Schmidt Mária a szabadság jegyében a szabad nemzetek szabad szövetségét jelölte meg célként. Kalandvágyó nemzet vagyunk, híresek vagyunk a kalandozásainkról – folytatta. Kalandnak minősítette, hogy Magyarország belépett az Európai Unióba. „Egyelőre még ezt a kalandot éljük, még megvan a lelkesedésünk egy maradéka” – közölte a főigazgató. Reményét fejezte ki, hogy megmaradt kalandos lelkesedésünket sikerül átragasztani a többiekre, Európa „kicsit megfáradt, megfásult” nyugati részére is.

Békés Márton történész, a Terror Háza kutatási igazgatója állította, hogy az Európai Néppártból való (kényszerű) távozásával a Fidesz rossz kompromisszumoktól szabadult meg, ami lehetőséget is teremt. A magyar jobboldalnak ugyanis nem kell útkeresést folytatnia, „mi úton vagyunk, tudjuk, hogy merre és milyen sebességgel haladunk”. Világrendszerváltás kellő közepén vagyunk, miközben Európa válságát felgyorsította a járvány. Nálunk – mondta – „a kormány a vírust akarja legyőzni, a vírus az országot, az ellenzék pedig a kormányt”.

A meghívóban az Európai Parlament független képviselőjeként tüntették fel a fideszes Hidvéghi Balázst, aki arról számolt be, hogy lehangoló állapotban van az önfeladó, sodródó alakulatként jellemzett európai jobboldal. Hidvéghi kénytelen volt azzal szembesülni, hogy Brüsszelben „modern diktatúra veszély sejlik fel”. Nincs európai nép, a globalista baloldal által erőltetett centralizált unió zsákutca – jelentette ki.

A „politikai filozófusként” szerepeltetett G. Fodor Gábor (amúgy a kormánypárti 888.hu főszerkesztője és a Századvég Alapítvány kuratóriumi elnöke) a járványhelyzetről szólva szembeállította egymással a „bürokratikus” és a „cselekvő” kormányzatot. A vírus leleplezte a „bürokratikus kormányzat” igazi arcát, de szerinte kudarcot vallott a liberalizmus, a globalizáció és a közösségi média is. A vírus ugyanakkor igazolta mindazt, ami a magyar jobboldal „politikai fundamentumát” alkotja. G. Fodor optimista hangulatban zárta előadását: „A vírust le fogjuk győzni, a jobboldali fordulat pedig be fog következni Európában”.

Frank Füredi szociológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa egyebek mellett annak a véleményének adott hangot, hogy a „nemi semlegesség” a családokat és a humanizmust is fenyegeti, míg a kozmopolitizmus meg akarja fosztani az embereket nemzeti identitásuktól. „Ellenfeleink leküzdéséhez szükségünk lesz a magyar józan ész és intellektuális gondolataink szintézisére” – buzdított. Okfejtése szerint „eszméinkre és értékeinkre úgy kell gondolnunk, mint fegyverekre, amelyek segíthetnek felszabadítani Európát szellemi rabszolgáitól”.

Az esemény méltó befejezéseként Schöpflin György volt fideszes EP-képviselő – abból kiindulva, hogy Európában csakis a liberális demokráciát fogadja el a fősodor – a „liberális monopólium veszélyeiről” beszélt.