Előfizetés

"Ha a fiaim itt akarnának dolgozni, agyonverném őket!"

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2021.04.08. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A Dunaferr csődhelyzetének elhúzódása miatt a cég dolgozói a kormányt okolják. Szorongva, dühöngve, gúnyosan nevetve.
- Semmmmiiiiiit! Érti? Sem-mit se tu-dunk! – ez szakadt ki Katalinból, amikor a Dunaújváros főterén anyjával és két kicsi lányával egy padon fagyizva sütkérező, 35 éves asszonyt arról kérdeztem, mit tud a Dunaferr helyzetéről. Katalin néha megnyomta, néha szótagolta a szavakat, hogy nyomatékot adjon mondandójának. Közben nevet, de a gesztus mögött indulat feszül. Katalin apja 35, férje 10 éve dolgozik a vasműben. A két férfi otthon már nem szokott mesélni a benti viszonyokról, arról, hogy munka híján néha napokig csak lézengés van, s ha kérdezik őket, legyintenek. A 42 ezer lelkes város központjában leszólított helybéliektől hasonló válaszokat kaptam, mint Katalintól. Ki morogva, ki dühöngve, ki meg gúnyosan nevetve beszélt arról, hogy nem tud semmit. A Dunaferr válsághelyzete évek óta tart. Az ország legnagyobb kohászati-gépészeti komplexuma korábban 3-400 milliárdos árbevétel mellett több tízmilliárdos nagyságrendű veszteséggel gazdálkodott, s a cég – vélhetően – adósságaiból eredő finanszírozási gondjai miatt 2020 júniusától fokozatosan csökkentette termelését, majd felmondta a dolgozók kollektív szerződését. Októbertől a dolgozók két részletben kapják a fizetésüket, a helyzet ellen szót emelő vasasszakszervezetet kitiltották a gyár területéről, majd decemberben felmondtak az alkalmazottak felét maga mögött tudó érdekképviselet négy tisztségviselőjének. Azt, hogy mi az oka a termelés visszafogásának, sosem árulta el a cégvezetés. Azt viszont elismerték: tőkeerős partner bevonása nélkül nem megy tovább. Az 1954 óta vasat csapoló dunai vasművet 2004-ben ukrán befektetői csoport vásárolta meg, ám később orosz tulajdonsoké lett a cég részvénytöbbsége. A fő tulajdonos az egyik legnagyobb orosz bank, aki a zrt. igazgatóságából fél éve visszahívta három delegáltját, így a grémium működésképtelen. Az igazgatóság negyedik tagja, egy örmény vállalkozó börtönben ül, az ötödik az Ukrajnában befolyásos Taruta-csoport, akivel az orosz többségi tulajdonos harcban áll. Igazgatóság nélkül törvénytelenül működik a cég, amit fokoz, hogy a Dunaferr a 2019-es mérleget máig sem adta le a cégbíróságon. A fentiek ellenére az orosz részvényesek által kinevezett általános vezérigazgató-helyettes, Evgeny Tankhilevic irányítja a vasművet, ám ő és a neki szolgáló magyar vezetők a sajtónak nem nyilatkoznak, a dolgozói képviselettel nem tárgyalnak. A város vezetésével néha. Pintér Tamás, Dunaújváros ellenzéki összefogással megválasztott, jobbikos polgármestere – mint tőle megtudtuk - beszélt a közelmúltban a Dunaferr vezetőjével, aki elismerte, hogy tucatnyi cég nyújtott be felszámolással fenyegető fizetési követelést a zrt. ellen. Tankhilevic azt állította, hogy a céget meg akarja venni egy kazah szakmai befektető, aki addig is bérmunkát biztosít. Ennek révén egyelőre kezelni tudja a gondjait a vasmű. Ennél többet Pintér Tamás sem tud, és mivel a polgármesternek nincs befolyása a cég ellenőrzésére, így marad számára is a remény, hogy a 4500 embert foglalkoztató komplexum életben marad. Ha még sem, akkor, nemcsak a cég omlik össze, hanem a város és 15-20 környező falu. Ha figyelembe vesszük a Dunaferr helyi szerződéses kapcsolatait, meg azokat a kereskedelmi és szolgáltató vállalkozásokat, akiknek forgalma felére-harmadára-nullára csökkenne a vasmű bezárása után, akkor 30-40 ezer ember megélhetését látjuk veszélyeztetve. A nagyüzem Sztálin-barokk motívumokkal díszített főkapuja előtt szólítottam meg a délutáni műszakváltáskor érkező és távozó dolgozókat. A kérdezettek többsége – féltve állását - csak név nélkül vagy keresztnéven szólalt meg: - Napok óta semmi munkánk – mondta a hengerműben 30 éve villanyszerelőként dolgozó Zsolt. – Azt ígérték, hogy egy hét múlva már lesz. Eleinte voltak rossz gondolataim, most már megszoktam, hogy ez van. A feleségemmel, ő tanár, három gyereket nevelünk, és valahogy megleszünk akkor is, ha bezár a gyár. Találok munkát, legfeljebb ingázom, vagy elmegyek külföldre. Ez nem jó, de élni kell. Adrienn nyolc éve jött a céghez, itt a hengerműben a szállítás-előkészítő üzemrészében dolgozik. A két tinédzser fiút nevelő asszony ekképp fogalmaz: "Itt már csak az időhúzás megy, szerintünk arról szól ez az egész, hogy miképp lehet még kiszedni a cégből az értékeket. Hogy velünk mi lesz, az nem érdekes. Régen itt az emberek évtizedekig dolgoztak, idehozták a gyereküket is. Ha az én fiaim itt akarnának dolgozni, agyonverném őket." A hengerműben gépkezelőként szolgáló Zsuzsa két éve jött a céghez, kicsit úgy érzi, az utolsó pillanatban vett jegyet a Titanicra. Korábban dolgozott már gépi forgácsolóként, takarítóként, biztonsági őrként, darukezelőként, néhol be se jelentették. Itt meg lehetett keresni 250-350 ezret, most viszont úgy látja, hamarosan váltania kell: "Talán megint darus leszek valahol, vagy forgácsoló. Most járok földmunkagép- és targoncakezelő tanfolyamra. Nem számíthatok senkire, egyedül nevelem a két gyerekem." A 62 éves Fézer Ferenc – aki lakatosként 25 éve dolgozik a vasműben - nem maga miatt aggódik. - A gyerekeim már nagyok, és én elmehetek előnyugdíjba, ami csak 60 ezer forint, de megélek, mert baromfi- és díszállat őstermelő vagyok. Van 4 ezer négyzetméter földem, ott megtermelem a kukoricát a tyúkoknak, a kölest a papagájoknak. A fiatalabbakat sajnálom. El kell innen menjenek, meg kevés pénzért mindenféle munkát el kell vállaljanak. Őket féltem, ez üli meg a lelkemet - mondja. Tipikus vélemény, hogy a kormánynak már rég lépnie kellett volna. A cég szabálytalan működése miatt, a dolgozók és a város érdekében. Hónapok óta visszatérő jóslat, hogy a cég Mészáros Lőrincé lesz. Vagy inkább a nevére kerül. Volt, aki már látta is itt felbukkanni Magyarország leggazdagabb vállalkozóját.  - Ez csak találgatás – reagált a pletykákra a könyvelő feleségével két gyereket nevelő, 45 esztendős Simon Attila – Mészárosnak amúgy se kell idejönni, hogy az övé legyen a vasmű, elég, ha elküldi az ügyvédjeit. Van neki 400 cége, talán reggelente mindegyiket meglátogatja? Mennek azok nélküle is. Az viszont biztos, hogy jó lenne már, ha már valaki vagy akár az állam megszerezné a céget. Még mielőtt bedől, és nem lesz mit megvenni.
Ugyanez a véleménye kitiltott és elbocsátásuk miatt pert indító érdekképviseleti vezetőknek. Molnár László, a szakszervezet elnöke és helyettese, Győri Gábor kétnaponta odamegy a vasmű kapujához, és beszélgetnek a dolgozókkal. Húsvét előtt is ott voltak, s azt hallották, hogy a vasmű – amiképp már hetek óta - 30 százalékon üzemel, és mindenki úgy érzi, bármikor bekövetkezhet a vég. - Épp, amikor az iparág szárnyal – hangsúlyozta Győri Gábor. – A Dunaferrt mindenképp egyben kell tartani, ez a cég így, egyben nagy érték. Attól, hogy itt jelen van az iparág teljes vertikuma, kohó, hengermű, lemezbevonó, és attól, hogy ez egy rugalmas cég, ami akár 120-140 tonnányi termék előállítását is be tudja vállalni, miközben a multik egy termékfajtából nem vállalnak 1000-3000 tonna alatt. Most még egyben van a cég, most kell talpra állítani. A gond csak az, hogy a zrt. tulajdonosi és alvállalkozói hálója rendkívül bonyolult, s a társaság gazdái távoli országokban bejelentett offshore cégek közbeiktatásával jutnak nyereséghez. Ahhoz, hogy tisztázni lehessen a cégháló szereplőinek pénzügyi potenciálját, hosszú átvilágítás kellene. Molnár László kizártnak tartja, hogy külső befektető e nélkül megvenné a céget. Az átvilágítás eltart 8-12 hónapig, s annyit a Dunaferr nem biztos, hogy kibír. Vagy ha igen, értéke tovább esik. Hisz bérmunkából tarthatja fenn magát, ami nullszaldós tevékenység, mivel a bérmunkát adó cég drágán hozza az anyagot és olcsón viszi el a készterméket.  - A cég összeomlását az állam akadályozhatja meg – vélte Molnár László. – Már eddig is lett volna alkalom, hogy a kormány közbelépjen. Ha egy cég nem ad le mérleget, elveszti az adószámát, és annyi. A Dunaferrnek ezt is eltűrték, akárcsak az igazgatóság nélküli törvénytelen működést. A kormány azonban bármikor stratégiai partnernek minősítheti a Dunaferrt, és utána az adósságok, illetve a jogszerűtlen és bizonytalan működés miatt kinevezhet ide egy vagyonfelügyelőt. Aztán meg rábízza a céget egy befektetőre. Hogy miért nem teszi? Mert még nem jött el az ideje. Majd a választás előtt, ezzel akarja bizonyítani, hogy ő meg tudja menteni a céget meg a várost. Abban bíznak, hogy így majd az ellenzéki városban a szavazók átállnak a kormánypártok oldalára. De az is lehet, hogy Orbánék még nem döntötték el, melyik gazdasági csoportnak adják oda a százmilliárdokat érő céget. Ha ez meglesz, akkor majd meg is teszik.

Már szerda estétől gyakrabban közlekedik több budapesti járat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.07. 20:50

Fotó: Árpási Bence/Népszava
Később kezdődik a kijárási tilalom, így sűrít a BKK.
Már szerda estétől járatsűrítések lesznek a legforgalmasabb belvárosi, valamint a metrókapcsolatot biztosító járatokon a kora esti órákban

- közölte szerdán a BKK.

Mint írták, a kijárási tilalom kitolódása miatt a belvárosi 5-ös, a 9-es és a 105-ös autóbusz, a 47-es és a 49-es villamos, a 74-es és a 76-os trolibusz, valamint a metrókapcsolatot biztosító 30-as járat vonalán, továbbá a bevásárlóközpontoktól, metróállomásoktól induló 85-ös, 136E járaton és a 80-as trolibuszon is járatsűrítések várhatók.  A fokozatos újraindításhoz kapcsolódva április 12-től további járatok is gyakoribb követéssel közlekednek 20 és 22 óra között, de a BKK folyamatosan figyelemmel kíséri a járatok utasforgalmát, és szükség esetén tartalék járműveket állít forgalomba. A jelenlegi tanszüneti menetrendet előreláthatóan április 19-én – az iskolák és az óvodák nyitásával összhangban – a tanítási időszakban érvényes menetrend váltja fel, a BKK egyúttal fenntartja a korábban bevezetett csúcsidőszaki járatsűrítéseket is - áll a közlekedési cég közleményében.

Megtalálták a Fidesz pártalapítványának új vezetőjét

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.07. 20:38

Fotó: Béres Márton / Népszava
A szervezet 28 esztendős főigazgatója váltja az azóta református püspökként ténykedő Balog Zoltánt.
Kavecsánszki Ádámot, az alapítvány 28 éves eddigi főigazgatóját választotta a januárban lemondott Balog Zoltán utódául a Fidesz pártalapítványa

- értesült a hvg.hu.

A portál megjegyzi, Kavecsánszki 2017-től szervezési igazgatóként, 2020-tól megbízott főigazgatóként dolgozik a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványnál. Róla nem lelhető fel sokkal több információ az interneten annál, mint hogy 2012-ben érettségizett a sárospataki Árpád Vezér Gimnáziumban. LinkedIn-profilja szerint 2016-ban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen diplomázott. 2014-ben az alapítvány, majd 2015-ben a Miniszterelnökség ösztöndíjasa volt. Mint lapunk is megírta, a szervezetet 17 éve irányító Balog Zoltán azért köszönt le, mert református püspöknek választották. Korábban felmerült Szájer József neve is, azonban brüsszeli ereszcsatornás lebukása után nem mutatott volna jól, mint a konzervatív értékeket képviselő alapítvány vezetője.