Előfizetés

„Semmiféle nyitás mellett nem szólnak járványügyi adatok”

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.04.10. 06:00

Fotó: SZEGED.HU/SZABÓ LUCA
Tapasztalat és készítmény is van már ahhoz elég, hogy sor keríthessünk a gyerekek oltására is, ami nélkül nem lehet a járványt megállítani – mondja Duda Ernő virológus professzor.
Okos döntés volt a járvány mostani szakaszában nyitni? Ez most egyértelmű politikai döntés, és olyan értelemben okos is volt, mert ha most nem nyitnak, csökken a kormánypártok népszerűsége. Az embereknek elegük van a bezártságból. Tízezrek tüntetnek a bezárások ellen Európa-szerte. Hogy jó is lesz-e? Nem lesz. Járványügyi adatok nem szólnak semmilyen nyitás mellett. Intenzív propagandára lenne szükség arról, hogy a járványnak nincs vége, tessék hordani a maszkot. És meg kellene büntetni azokat, akik nem hordják. Nem szigorításokra van szükség, de a meglévő szabályokat be kellene tartani. Április 19-én kinyitják az iskolákat. Szerezhetnek addig védettséget a pedagógusok?  Nem. Az jó, hogy már több mint 2,5 millió ember megkapta a vakcinát, de köztük a védettek száma alig haladja meg az egy milliót. Csak az védett, aki megkapta mindkét oltását, és utána eltelt egy-két hét attól függően, hogy melyiket kapta. Aki a Pfizerből megkapta a második oltást már másnap védett lehet. A vektor vakcináknál (Szputnyik V, AstraZeneca) a második oltást követő egy hét múlva lehet védettnek tekinteni az oltottakat. Az 1,1 millió kétszer oltotton kívül még védettséget szerezhetett – becslésem szerint – az a másfél - kétmillió ember, aki átesett a betegségen. Így összesen két és fél-három millióan lehetnek védettek. De ez azt is jelenti, hogy hétmillióan meg nem. Ehhez jön még, hogy a brit-mutáns vírus körülbelül kétszer annyi embert tud megfertőzni egységnyi idő alatt, mint az eredeti vuhani. Mikor lehet vakcina a gyerekek számára? Eddig hiányoztak a gyermekekre vonatkozó biztonságossági és hatékonysági vizsgálatok. A Pfizer már tavaly októberben elkezdte 12-15 éves gyerekekkel a vakcinája klinikai próbáit, ennek éppen néhány napja, március végén publikálták az eredményeit. Három hónap alatt rengeteg gyereket beoltottak. Ilyenkor az történik, hogy az egyik társaság kapja a Pfizer-féle koronavírus elleni szert, a másik fele meg valamilyen más hasznos védőoltást, például a pneumococcus-ellenit. A két csoportot összehasonlítják a tekintetben, hogy melyikben hányan fertőződtek meg, mennyien kerülnek kórházba. Jó hír, hogy az oltás 100 százalékosan hatékonynak bizonyult. Korábban felnőttek esetén 95 százalékos hatékonyságról számoltak be a második oltást követő 7. napot követően. Ezzel párhuzamosan a kínaiak a 3 és 17 év közöttieken vizsgálják a vakcináikat. Rövidesen a Pfizer/BioNTech és a Moderna is klinikai vizsgálatokat indít SARS-CoV-2 vakcináival már 6 hónapos csecsemőktől tizenévesekig egyaránt. Azt lehet tudni, hogy kik adják oda gyerekeiket egy ilyen gyógyszerpróbához? Higgye el, sokan lelkesen jelentkeznek! A gyermekek klinikai vizsgálatokba való bevonására még szigorúbbak az etikai szabályok, mint a felnőtteknél. Ugyanakkor a koronavírus-elleni szérumok között már nincs olyan, amelyből ne adtak volna be legalább tízmilliót a felnőtteknek. Ezek biztonságosak. A gyerekeknél azt kell elsősorban vizsgálni, hogy mekkora dózisra van szükség a védettség kialakulásához. Nem mindegy, hogy egy 140 kilós felnőttről, vagy egy tíz kilós gyerekről van szó. Annak idején egereken és nyulakon kísérleteztem: míg egy egér 30 gramm, a nyúl 3 kilós. A különbség százszoros, de ha immunizálni akarom, akkor nem százszoros a különbség az antigén mennyisége között, hanem kettő vagy ötszörös. Ez azt is jelenti, hogy a tízszer könnyebb gyereknek nem tízszer kevesebb antigént kell adni, hanem mondjuk fele, vagy negyed akkora adagot. A vakcinákkal a gyerekek körében most zajló gyógyszerpróba arról szól, hogy mekkora az az antigénmennyiség, ami már tökéletes védelmet ad. Ha annál többet kapna, akkor csak feleslegesen növelnénk a mellékhatások kockázatait és csökkenne a beolthatók száma. Most a kutatók a minimális dózist próbálják megállapítani ezekben a vizsgálatokban, és ezért kell külön kategóriába tenni a hat hónapostól hároméveseket, a háromtól öt éveseket. Az 5 és 15 éves között már nincsen olyan nagy különbség immunológiai szempontból. Miért csak most került napirendre a vakcinagyártóknál a gyerekek oltása? Idáig nem a gyerekek haltak meg, hanem az idősek. Először azokat kellett menteni, akik belehalhattak a betegségbe. Most az egy új jelenség, és részben a mutánsokkal magyarázható, hogy már a fiatalok és a gyerekek között is akad olyan, aki súlyos állapotba kerül kórházba. Fél évvel ezelőtt még nem ez volt a helyzet. A statisztikák azt mutatták, hogy az 55 éves kor alattiak Covid halálozása egy ezrelék körül mozgott. Ezzel szemben a 70 év felettieknél 15-20 százalék. Amikor már úgy látszott, hogy ezt tudtuk kezelni, mert milliárdos adagszámra termeljük a vakcinát, akkor lehetett elkezdeni a gyerekek védelmével foglalkozni. Az is jól látszik, hogy ennek nem lesz vége, míg mindenkit be nem oltunk. A gyerekeket is, az öregeket is.

Vége lesz valaha a járványnak? Ha a társadalom meg tudja védeni magát, és kikényszeríteni, hogy lehetőleg mindenki vegye fel az oltást, akkor igen. Ennek az érdeknek a kikényszerítésére szélsőséges esetben lehet drasztikus eszközt használni, azt például, hogy kötelezővé teszik az oltást. Egy demokratikus országban lehet abban bízni, az értelmes emberek fölismerik, érdekük, hogy be legyenek oltva. Ha valaki nem képes erre, akkor azt kényszeríteni kell. Ezt lehet úgy, hogy a rendőr elviszi, meg úgy is, hogy lesz majd egy zöldkártya, amely többlet jogokat biztosít az oltottaknak. Azaz ha valakinek van ilyen, akkor mehet a presszóba, a moziba, ülhet a repülőre. Akinek meg nincs, az mindezt nem teheti. Az utóbbiaknak pedig előbb-utóbb választaniuk kell: elmennek az erdőbe remetének, kihalnak, vagy beoltatják magukat. Mikor kezdhetik oltani a gyerekeket? Az USA-ban őszre a gimnazisták már oltva kezdik a tanévet, az ottani elemi iskolások valószínűleg 2022 tavaszán kapják meg a vakcinát. Ha minden jól megy, Magyarországon is el lehetne érni, hogy szeptemberben a középiskolások és az egyetemeken tanulók már oltva kezdjék az évet. Arra van már tudományos bizonyíték, hogy ha a tanárok és a többi felnőtt is oltva van, akkor a gyerekek között is csökken a fertőzöttség. Ez azt is jelenti, hogy ha a szülők és a tanárok be lesznek oltva, akkor ősszel az alsó tagozatosak nyugodtan mehetnek iskolába.

Névjegy

Duda Ernő virológus-genetikus, emeritus, a Szegedi Tudományegyetem tanára, 78 éves. Kutatási területe a molekuláris biológia (genetika, immunológia). 1994 óta az Magyar Tudományos Akadémia doktora.

Döntött az UEFA: nézők előtt rendezik meg az Eb-t, teltházzal düböröghet a Puskás Aréna

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.09. 18:57

Fotó: Isza Ferenc / AFP
A cél, hogy az ülőhelyek 100%-át elfoglalhassák a szurkolók, amennyiben megfelelnek a belépés szigorú követelményeinek, és bizonyítani tudják, hogy átestek a koronavírus elleni oltáson, vagy megszerezték a vírus elleni védettséget.
Nézők előtt rendezik meg júniusban az EURO2020 idénre halasztott labdarúgó Európa-bajnokság (Eb) mérkőzéseit – ismertette az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) pénteki bejelentését Facebook-oldalán a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ).  Leszögezték: 
„Budapest célja, hogy a Puskás Aréna nézőtéri ülőhelyeinek 100 százalékát elfoglalhassák a szurkolók, amennyiben megfelelnek a belépés szigorú követelményeinek, és bizonyítani tudják, hogy átestek a koronavírus elleni oltáson, vagy megszerezték a vírus elleni védettséget.”

Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta, csak védettségi igazolvánnyal lehet majd meccsre menni. Ugyanakkor az UEFA-ra hivatkozva az MLSZ honlapján kiemelték: 
„Az európai szövetség az egészségügyi világszervezettel, a WHO-val is együttműködik annak érdekében, hogy csökkenteni tudja a COVID-19 világjárvány jelentette kockázatokat.”

Mint írták, nyolc rendezőváros már megerősítette, hogy a járványhelyzet, valamint a helyi átoltottság előrelátható júniusi-júliusi alakulása alapján stadionja várhatóan mekkora kapacitással fogadhat szurkolókat. Budapesten ez az említettek szerint száz százalék.
„A Budapestre elutazó külföldi állampolgárok az országba történő belépést megelőző öt napban két negatív COVID-teszttel, vagy hat hónapnál nem régebbi megbetegedést igazoló dokumentummal léphetnek be az országba”

– hangsúlyozták.

A mérkőzéseken való részvétel továbbra is önkéntes: azok a szurkolók, akik szeretnék visszaváltani korábban megvásárolt jegyeiket, április 22-én 18.00 óráig tehetik meg az UEFA hivatalos jegyértékesítési felületén, ez esetben az UEFA a teljes vételárat visszatéríti számukra.
Amint azt a Népszava megírta, Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke még márciusban kijelentette, csak az a város rendezhet, ahol a mérkőzéseken szurkolók is lehetnek. Az UEFA április 7-ig várt a 12 rendező város válaszára, hogy azok vázolják a szurkolók beengedésével kapcsolatos álláspontjukat. Budapest mellett London, Glasgow, Amszterdam, Koppenhága, Szentpétervár, Bukarest és Baku is azt jelezte az UEFA felé, hogy beenged nézőket a stadionjaiba. Péntek délutánig csak arról érkeztek hírek, hogy az orosz nagyvárosban 34 ezren, a többi helyszínen 10-20 ezren lehetnének jelen.

Hibásan is jóváhagyták a tankönyveket

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.04.09. 16:08
Képünk illusztráció
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A kapkodás már tavaly tavasszal nyilvánvalóvá vált, amikor az iskoláknak az első, ötödik és kilencedik évfolyamokra úgy kellett az áprilisi rendelési időszakban az új NAT előírásainak megfelelő állami tankönyveket választaniuk, hogy azok még el sem készültek.
Rendkívül gyorsan kellett kidolgozni a tavaly szeptembertől felmenő rendszerben bevezetett új Nemzeti alaptantervhez (NAT) igazodó állami tankönyveket, ez pedig oda vezetett, hogy egyes köteteket úgy is jóváhagytak az Oktatási Hivatal (OH) által felkért szakértők, hogy hemzsegtek a tartalmi és technikai hibáktól - derült ki a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének (TANOSZ) elemzéséből, amit az OH-tól kikért, a tankönyvek jóváhagyási folyamatát bemutató dokumentumok alapján készítettek. A kapkodás már tavaly tavasszal nyilvánvalóvá vált, amikor – mint arról a Népszava is beszámolt - az iskoláknak az első, ötödik és kilencedik évfolyamokra úgy kellett az áprilisi rendelési időszakban az új NAT előírásainak megfelelő állami tankönyveket választaniuk, hogy azok még el sem készültek. A törvényi határidők szerint az oktatási kormányzatnak június 15-ig kellett mintegy hatvan tankönyvet átdolgoztatni, jóváhagyatni és felvenni a hivatalos tankönyvjegyzékbe. A TANOSZ által kikért dokumentumok egyértelműen bizonyítják, hogy érdemi szakértői bírálatra nem volt idő. A szakértők hivatalosan ugyan 15-26 napot kaptak az értékelésre, mégis voltak olyanok, akik 5-6, de akár 3-4 nap alatt végeztek több tankönyv egyenként több száz oldalas anyagának bírálatával. A TANOSZ megjegyezte: a magánkiadók tankönyveinek értékelése csak ritka esetben fejeződött be 60 napnál korábban. Az esetleges hibák sem nagyon zavarták az OH szakértőit, egyikük például a kilencedikes történelem tankönyvnél húsz tartalmi és ötven technikai hibát sorolt fel a hibajegyzéken, ennek ellenére feltétel nélküli jóváhagyásra javasolta a kötetet. A TANOSZ szerint ezzel szemben a magánkiadók tankönyvei korábban csak akkor kaphattak engedélyt, ha a hibák javítását ténylegesen bemutatták. Romankovics András, a TANOSZ alelnöke lapunknak azt is elmondta, az intézményi szintű összeférhetetlenség tankönyvi esetének tartja, hogy az új NAT-hoz készült állami kiadványokat ugyanaz az állami intézmény minősítette tankönyvvé, amely azokat elkészítette. Vagyis az OH egyik fejlesztési részlege nyújtotta be az OH akkreditációs részlegéhez jóváhagyásra a tankönyveket - nem meglepő, hogy azokat minden esetben pozitívan bírálták el. Így fordulhatott elő az is, hogy míg más tankönyvkiadóknak kötetenként több százezer forint eljárási díjat kell fizetniük, erre itt nem volt szükség, miután “a kérelmező és a jóváhagyó is ugyanannak az Oktatási Hivatalnak a része”. A TANOSZ szerint ez is nyílt beismerése a tankönyv-jóváhagyási eljárás diszkriminatív voltának. Az OH egyébként a napokban tette közzé a hivatalos tankönyvjegyzéket, amelyen a közismereti tantárgyak tekintetében a tavalyi 14 százalékról 10 százalék alá csökkent a magánkiadós tankönyvek száma, miután számos kiadvány engedélyét 2019-ben nem hosszabbították meg. A TANOSZ ezért idén is kiadott egy alternatív jegyzéket, amelyről a pedagógusok a szülőkkel összefogva továbbra is megrendelhetik a hivatalos jegyzékről hiányzó népszerű, magánkiadós tankönyveket. 

A munkafüzetek sem készültek el időbe

A 9. osztályos történelem tankönyvben olyan hibák is előfordultak, hogy a szerző mondákban szereplő történeteket mutatott be történelmi tényként. Például a Botond-legenda taglalásánál elfelejtette megemlíteni, hogy a Botond nevű hős csak a monda szerint "zúzta be" Konstantinápoly kapuját egy buzogánnyal. Előfordultak pontatlan, félrevezető állítások is, mint például hogy "az inkvizíció nem szedett sok áldozatot" - miközben az áldozatok pontos számáról megoszlanak a vélemények. A TANOSZ alelnöke hangsúlyozta: bízik benne, hogy a hibák többségét a szakértők javaslatait figyelembe véve végül kijavították a tankönyvek nyomtatása előtt. Romankovics András ugyanakkor azt is hibának tartja, hogy az ötödikes és kilencedikes tankönyvekhez tartozó munkafüzetek még a szeptemberi iskolakezdésre sem készültek el, így ebben a tanévben azokat nem is tudták használni a diákok - holott ez a digitális távoktatásban is nagy segítség lett volna.