Előfizetés

A fiatalok már csak hitelből képesek lakást vásárolni

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.08. 18:24

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Egyre kevesebben képesek saját forrásból fedezni az első ingatlanjuk vételárát.
A fiatalok elvárásai már a pandémia okozta leállás előtt is különböztek az idősebb generáció igényeitől, ám ezek a különbségek a korábbiaknál erőteljesebben rajzolódtak ki a világjárvány miatt - áll az Otthon Centrum elemzésében. A pandémia még jobban felértékelte a saját kertet, a teraszt, a nagyobb szobaszámot, illetve az otthoni munkavégzés lehetőségét. De a vásárlást ennél összetettebb tényezők befolyásolják: a saját erő nagysága, a hitelképesség, az életmód-igények, a biztos munkahely garantálta megélhetési perspektíva. A fiatalok számára kiemelten fontos az ingatlan elhelyezkedése. Elsősorban azért, hogy otthonaikat akár éjszaka, a szórakozóhelyekről, közösségi helyszínekről is elérhessék tömegközlekedéssel. Ugyancsak fontos szempont a megfizethetőség: nagy vagy drága ingatlanra se pénzük, se szükségük nincs még. Szempont még, hogy elfogadható, lakható állapotú legyen az ingatlan, hiszen az ennél jobb állapotú, prémium minőséget jelentő sokkal drágább, míg a rosszabb állagú felújítást igényel – ezek az opciók nem annyira népszerűek a fiatalok körében. A korosztály általában a másfél-kétszobás lakásokat keresi: nappali és 1 háló a minimum igény 42-45 négyzetméteren, illetve egy 6-10 négyzetméteres erkély/terasz. A kertvárosi környezetben nő a négyzetméter igény, általában kertkapcsolattal rendelkező 50 négyzetméter körüli lakások a legnépszerűbbek ebben a korosztályban. Az egyetemi városokban mindenhol hasonlóak az igények: Szegeden, Debrecenben, Pécsett is ugyanez a trend érvényesül, és szintén élénk az érdeklődés nagyvárosokhoz közeli községek iránt. Budapest esetében töretlen az agglomerációs városok – Érd, Szigetszentmiklós vagy Dunakeszi – népszerűsége. Az agglomerációba költözést jellemzően az motiválja, hogy egy átlagos (2-3 szobás) használt, de jó helyen lévő városi lakás árából a nagyobb városok közelében lévő településeken már önálló telekkel rendelkező családi házat lehet vásárolni. Az igények változása mellett egyetlen dolog nem változott meg jelentősen az évtizedek alatt: a hitelfelvétel szükségessége. Egyre kevesebb azoknak a fiataloknak a száma, akik nem igényelnek az első lakás vásárlásához semmilyen hitelt. Esetükben jellemzően a családi háttér jelenti a bankot. Azok a fiatalok, akik az ingatlanvásárlás mellett döntenek a legtöbb esetben 30-40 százalék önerővel rendelkeznek, amelyből már könnyen kikövetkeztethető, hogy az ingatlan vételárának 60-70 százaléka viszont hitel. Ugyanakkor nem lehet általánosítani, hiszen a hitel nagysága függ többek között a jövedelemtől, a saját erő mértékétől, az igénybe vehető (CSOK és CSOK-hitel, babaváró) támogatástól, hiszen az eladósodás mértékét is jogszabály határozza meg, létezik az „adósságfék”. A fiatal vásárlók mögött részben a család idősebb tagjai, a szülők és nagyszülők megtakarításai állnak, így sok esetben nemcsak a fiatal dönt ebben a kérdésben.

Milliós költséggel is járhat a tavaly óta hatályos hitelmoratórium

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.08. 12:37

Fotó: Sóki Tamás / MTI
Egy budapesti nő nem hitt a szemének, amikor meglátta, mekkora többletköltséget követel a bankja.
Száznegyven százalékos kamatot kell fizetnie egy budapesti lakáshiteles nőnek, miután tavaly, a járvány kitörésekor elfogadta a kormányzati segítséget és élt a hitelfizetési moratóriummal – írja a Blikk. A cikkben szereplő 30 éves nőtől összesen 1,33 millió forintnyi költséget számított fel a bank arra az 1 millió forintra, amit a moratórium ideje alatt nem fizetett a havi törlesztéssel. 
„Egy 50 négyzetméteres, nyolcadik kerület panellakásra vettem fel a 18 milliós hitelt két éve. A havi törlesztőm 95 ezer forint, a járvány azonban az én életemet is felforgatta, ezért kértem a moratóriumot. Meg sem fordult a fejemben, hogy ilyen sokba kerül majd”

– ismertette történetét a nő.

A Blikk emlékeztetett: mivel a törvény értelmében a havi törlesztés összege a moratórium miatt nem változhat, a törlesztési idő növekedett meg 14 hónappal, ami az ő esetében 1,33 millió forintot jelent. A bank a Blikkel annyit közölt, hogy teljes mértékben a jogszabályi előírásoknak megfelelően jártak el. Fülöp Norbert, a Bankmonitor pénzügyi elemzője a lapnak minderről úgy nyilatkozott:
„az adós a moratórium előtt nem sokkal vette fel a hitelt, és ilyenkor a törlesztés nagyobb részét még a kamat teszi ki. Kevésbé kap mellbevágó elszámolást az, akinek már csak néhány év van hátra a hitelből”.

A szakértő szerint hamarosan nagyon sokan szembesülnek hasonló helyzettel, ugyanis a lakáshitelesek fele kérte a moratóriumot. – Ez azonban még mindig jobb, mintha a bank felmondja a fizetni nem tudók szerződését és egy összegben követeli vissza a kölcsönt – tette hozzá. A Népszavának nemrég Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője elmondta:
„A június végéig tartó hiteltörlesztési moratórium egy erősen kommunikált időpont, de folyamatos a felülvizsgálat, és időben meg fog születni a döntés egy esetleges módosításról, finomhangolásról.”

Szijjártó: ötmilliárd forintos magyar-kirgiz fejlesztési alapot hoznak létre

MTI.hu
Publikálás dátuma
2021.04.08. 08:50

Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Azzal a céllal hozzák létre, hogy magyar cégek részt vehessenek Kirgizisztán infrastrukturális, pénzügyi, mezőgazdasági, egészségügyi modernizálásában - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Biskekben kirgiz hivatali partnerével közös sajtótájékoztatóján.
Szijjártó Péter ezt megelőzően, a fejlesztési alapon kívül, megállapodásokat írt alá kirgiz partnereivel a nemzetközi közúti szállításról és árufuvarozásról, a mérésügyi együttműködésről és a külügyminisztériumok közötti együttműködésről. A magyar miniszter és kirgiz hivatali partnere, Ruszlan Kazakbajev bejelentették, hogy Magyarország bővíti biskeki diplomáciai képviseletét, konzulátusa szeptembertől több más európai uniós ország nevében is kiad vízumot, a Wizzair tárgyal arról, hogy közvetlen járatokat indítana Biskek és Budapest, valamint Biskek és Abu-Dzabi között. Elmondták, hogy Magyarország 75-ről 150-re növelte a kirgiz diákoknak nyújtandó magyarországi ösztöndíjak számát, elkezdik a magyar nyelv oktatását kirgiz egyetemeken, valamint kezdeményezik egy fórum megszervezését az Európai Unió és a közép-ázsiai országok között.