Előfizetés

Milliós költséggel is járhat a tavaly óta hatályos hitelmoratórium

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.08. 12:37

Fotó: Sóki Tamás / MTI
Egy budapesti nő nem hitt a szemének, amikor meglátta, mekkora többletköltséget követel a bankja.
Száznegyven százalékos kamatot kell fizetnie egy budapesti lakáshiteles nőnek, miután tavaly, a járvány kitörésekor elfogadta a kormányzati segítséget és élt a hitelfizetési moratóriummal – írja a Blikk. A cikkben szereplő 30 éves nőtől összesen 1,33 millió forintnyi költséget számított fel a bank arra az 1 millió forintra, amit a moratórium ideje alatt nem fizetett a havi törlesztéssel. 
„Egy 50 négyzetméteres, nyolcadik kerület panellakásra vettem fel a 18 milliós hitelt két éve. A havi törlesztőm 95 ezer forint, a járvány azonban az én életemet is felforgatta, ezért kértem a moratóriumot. Meg sem fordult a fejemben, hogy ilyen sokba kerül majd”

– ismertette történetét a nő.

A Blikk emlékeztetett: mivel a törvény értelmében a havi törlesztés összege a moratórium miatt nem változhat, a törlesztési idő növekedett meg 14 hónappal, ami az ő esetében 1,33 millió forintot jelent. A bank a Blikkel annyit közölt, hogy teljes mértékben a jogszabályi előírásoknak megfelelően jártak el. Fülöp Norbert, a Bankmonitor pénzügyi elemzője a lapnak minderről úgy nyilatkozott:
„az adós a moratórium előtt nem sokkal vette fel a hitelt, és ilyenkor a törlesztés nagyobb részét még a kamat teszi ki. Kevésbé kap mellbevágó elszámolást az, akinek már csak néhány év van hátra a hitelből”.

A szakértő szerint hamarosan nagyon sokan szembesülnek hasonló helyzettel, ugyanis a lakáshitelesek fele kérte a moratóriumot. – Ez azonban még mindig jobb, mintha a bank felmondja a fizetni nem tudók szerződését és egy összegben követeli vissza a kölcsönt – tette hozzá. A Népszavának nemrég Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője elmondta:
„A június végéig tartó hiteltörlesztési moratórium egy erősen kommunikált időpont, de folyamatos a felülvizsgálat, és időben meg fog születni a döntés egy esetleges módosításról, finomhangolásról.”

Szijjártó: ötmilliárd forintos magyar-kirgiz fejlesztési alapot hoznak létre

MTI.hu
Publikálás dátuma
2021.04.08. 08:50

Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Azzal a céllal hozzák létre, hogy magyar cégek részt vehessenek Kirgizisztán infrastrukturális, pénzügyi, mezőgazdasági, egészségügyi modernizálásában - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Biskekben kirgiz hivatali partnerével közös sajtótájékoztatóján.
Szijjártó Péter ezt megelőzően, a fejlesztési alapon kívül, megállapodásokat írt alá kirgiz partnereivel a nemzetközi közúti szállításról és árufuvarozásról, a mérésügyi együttműködésről és a külügyminisztériumok közötti együttműködésről. A magyar miniszter és kirgiz hivatali partnere, Ruszlan Kazakbajev bejelentették, hogy Magyarország bővíti biskeki diplomáciai képviseletét, konzulátusa szeptembertől több más európai uniós ország nevében is kiad vízumot, a Wizzair tárgyal arról, hogy közvetlen járatokat indítana Biskek és Budapest, valamint Biskek és Abu-Dzabi között. Elmondták, hogy Magyarország 75-ről 150-re növelte a kirgiz diákoknak nyújtandó magyarországi ösztöndíjak számát, elkezdik a magyar nyelv oktatását kirgiz egyetemeken, valamint kezdeményezik egy fórum megszervezését az Európai Unió és a közép-ázsiai országok között.

IMF: Fizessenek a gazdagok!

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.08. 08:42

Fotó: FRANKHOERMANN/SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance via AFP
Egy javaslat szerint a magas keresetűek ideiglenes szolidaritási adókkal támogathatnák a legrászorultabb rétegeket a pandémia idején.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a magas keresetű magánszemélyek és a koronavírus okozta gazdasági válság alatt is jól teljesítő vállalatok extra adók befizetésével fejezhetnék ki szolidaritásukat a pandémia idején leginkább sújtott rétegekkel szemben – számolt be még szerdán a javaslatról a Financial Times című üzleti napilap.
Az IMF szerint az ideiglenes adó csökkentené a társadalmi egyenlőtlenségeket, amelyeket az elmúlt év gazdasági és egészségügyi válsága csak tovább súlyosbított. A szervezet részéről úgy vélték, megnyugtatná a válság által leginkább sújtottakat, ha azt tapasztalnák, hogy a járvány elleni küzdelemből a társadalom minden rétege kiveszi a részét.

Vitor Gaspar, az IMF adóügyekért felelős vezetője a Financial Timesnak elmondta: a válság alatt is boldoguló rétegek adójának szimbolikus növelése erősítené a társadalmi kohéziót, még akkor is, ha az államháztartás szempontjából nem feltétlenül lenne rá szükség. Az IMF szerint ugyanis nőttek az egyenlőtlenségek a világjárvány idején és leginkább a fiatalabb, valamint szegényebb rétegek a válság kárvallottjai. A Nemzetközi Valutaalap javaslatát ahhoz hasonlította, mint amikor Németország újraegyesítése után szolidaritási adót vezettek be. Az Egyesült Államokban március közepén Joe Biden elnök bejelentette:
„azok, akik többet keresnek évi 400 ezer dollárnál, kisebb vagy jelentősebb adóemelésre számíthatnak”.

Elnöki kampánya során Biden számos javaslatot tett a vállalkozások és a magas jövedelemmel rendelkező amerikaiak adójának emelésére. Ilyen volt például a legmagasabb keresetűek egyéni adókulcsának 37-ről 39,6 százalékra emelése. Az amerikai elnök egy héttel ezelőtt jelentette be újabb, ezúttal 2000 milliárd dolláros fejlesztési csomagját. A finanszírozással kapcsolatban elmondta:
„a társasági adó mértékét 21-ről 28 százalékra fogják emelni, hozzátéve, hogy az adókulcs még így is alacsonyabb lesz, mint a második világháború és 2017 között volt.”

Az elnök szerdai, a Fehér Házban elmondott beszédében már együttműködést ajánlott a társasági adó emelésének mértékével kapcsolatban, és azt mondta,  hajlandó beleegyezni egy alacsonyabb társasági adókulcsba, mint a 28 százalékos javaslata és hamarosan meghívja a republikánus törvényhozókat a Fehér Házba egyeztetésre. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerdán ismertette a társasági adóemelési terv részleteit, amelynek célja, hogy az adóelkerülés megakadályozásával 15 év alatt 2500 milliárd dollár új bevételt teremtsenek elő.
A terv szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára. Ezen kívül a legnagyobb amerikai vállalatoknak 15 százalékos adót kellene fizetniük az elkönyvelt jövedelmeik után.