Előfizetés

Biden szembe megy a világgal, amikor kimondja, adóemelés

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2021.04.08. 20:23

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Az elnök javaslatai nem csak az amerikai, de az egész világgazdaságot érintik. A legügyesebbek sem fogják tudni obskurus helyekre elrejteni a profitjukat.
Ez azt jelenti, hogy okos vagyok – riposztozott 2016-ban Donald Trump, amikor Hillary Clinton azzal támadta, hogy az előző évben egy fitying szövetségi adót sem fizetett. De Trump korántsem az egyetlen ilyen okos vállalkozó, az Apple, a Netflix, a Chevron és még sok más nagy cég szereti nullára „minimalizálni” az adóit. Joe Biden elnök most megpróbál véget vetni ennek a gyakorlatnak – részint elvi okokból, részint azért, hogy valahogy finanszírozni tudja a korábban bejelentett, nyolc év alatt 2000 milliárd dollárra rúgó infrastruktúra modernizációs tervét. A javaslat 15 év alatt 2500 milliárd dolláros bevételt generálna – ha átmegy. Ezt azonban nem lehet biztosra venni, mert az amerikai politikusok általában nem hogy megszavazni, de kimondani sem merik azt, hogy adóemelés. Ugyanakkor az infrastrukturális csomag rendkívül népszerű, az amerikaiak legalább kétharmada támogatja annak különböző elemeit. Sőt, 64 százalékuk még azt is helyesli, hogy a nagy cégekre kirótt adóból finanszírozzák. Az sem népszerűtlen gondolat, hogy ideje visszavonni a szén, kőolaj és földgáz kitermelésére adott korábbi adókedvezményeket - ezt 56 százalék tartaná helyesnek. Biden ennek megfelelően elsősorban a legnagyobb cégeket szeretné fizetésre bírni. A Donald Trump által 21 százalékra levitt cégadót visszavinné a korábbi, 28 százalékos szintre, míg az évi 2 milliárd dollár fölötti profitot produkáló cégekre 15 százalékos adót vetne ki. Az utóbbi mindössze 45 vállalatot érintene, miután Biden finomított a kampány során hangoztatott elképzelésén, amely még 100 millió dollár profitnál szabta volna meg a határt. Az új kormányzat hadat üzen a jövedelmüket külföldi adóparadicsomokba mentő cégeknek, de ez már túlmutat az amerikai gazdaságon. Washington 21 százalékos profitadót javasol, amelyet a cégeknek abban az országban kellene megfizetniük, ahol a jövedelem keletkezik. Most ugyanis a nagy, jellemzően technológiai cégek, mint a Facebook, a Google vagy az Amazon megkeresik, hogy hol a legalacsonyabb az adó és egyszerűen oda telepítik a főhadiszállásukat, máshol pedig egy centet sem fizetnek. A legfejlettebb gazdaságokat tömörítő OECD-ben már régóta vitatéma, hogy ez nincs így rendjén, de az Egyesült Államok eddig elutasította a globális cégadó gondolatát. Biden beleegyezése most megnyithatja a világszerte óriási különbséget jelentő lehetőséget, de addig még komoly nehézségeket kell áthidalni – az OECD például eddig 12.5 százalékos adót javasolt, ami nagyjából a fele az új amerikai tervezetnek. A Fehér Ház odahaza is alkura kényszerül. A Demokrata Párt jobbszárnyához tartozó Joe Manchin szenátor például a 28 százalékos cégadó helyett 25 százalékosat szeretne. Biden egyetlen voksot sem veszíthet el az 50:50 arányban megosztott szenátusban, hiszen Mitch McConnell republikánus frakcióvezető már leszögezte, hogy tőlük a kezdeményezés egyik pontját sem fogja senki megszavazni. A nagy vállalkozásokat képviselő Üzleti Kerekasztal szerint az adóemelés versenyhátrányba hozza az amerikai cégeket a világpiacon. Igaz, olyan vélemény is hallatszik, hogy az infrastruktúra fejlesztése és az azzal járó munkahelyteremtés javítani fogja az amerikai gazdasági környezetet és vele a jövedelmezőséget is. Az elnök késznek mutatkozik a tárgyalásra. Mint mondta, üdvözli a vitát és elkerülhetetlen a kompromisszum, bizonyára lesznek a tervben változások, azt azonban nem fogadja el, hogy minden maradjon úgy, ahogyan most van.   

Szijjártó: "két betli pár nap alatt, ez szánalmas...."

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.08. 18:02

Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
A közép-ázsiai turnén lévő külügyminiszternek volt ideje arra, hogy elmondja véleményét az osztrák újságíró ügyében, aki munkájából adódóan kérdéseket tett fel, majd a magyar közmédia meghurcolta ezért.
Nagy visszhangot váltott ki nem csak Magyarországon, de Ausztriában is, hogy az állami média szerda esti adásában pellengérre állítottak egy osztrák újságírót, aki kérdéseket tett fel a budapesti Orbán–Salvini–Morawiecki-találkozóval kapcsolatban. A szalagcím szerint a "kérdésekkel provokált" a sajtómunkás.  
Több sem kellett a külgazdasági és külügyminiszternek, aki ugyan épp Közép-Ázsiában roadshowzik, úgy döntött, hogy márpedig ezzel a kérdéssel foglalkoznia kell. Szijjártó Péter csütörtök délutáni Facebook-bejegyzésében azt írta, "lassan-lassan csak lebukik a nagy sajtó- és véleménynyilvánításos képmutatás: a focista nyugodtan nyilatkozzon, ha szerinte a család az család, de ki van rúgva, ha a liberális mainstreammel szemben foglal állást családról és migrációról." "A liberális újságíró pedig nyugodtan terjeszthet álhíreket egy országról, hiszen sajtószabadság van, de ha egy másik újságíró kritizálni meri (magyarul ő is elmondja a véleményét), akkor az támadás a sajtószabadság ellen.
Hát, kedves Barátaim, két betli pár nap alatt, ez szánalmas.... "

- fogalmazott közösségi oldalán a külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette, az egyik felszállás előtt felhívta őt az osztrák külügyminiszter kollégája és neki ugyanezt elmondta, mint amit a posztban leírt.

Kiújulóban az erőszak Észak-Írországban

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2021.04.08. 17:47

Fotó: PAUL FAITH / AFP
A Brexit ellentmondásos megvalósítása komoly szerepet játszik az elmúlt napok zavargásaiban.
Az északír konfliktust lezáró nagypénteki egyezmény óta (1998. tavasza) viszonylag ritkán szerepelt a hírekben két, korábban gyakran emlegetett nyugat-belfasti utcanév: a protestáns lojalisták lakta Shankill Road, illetve a katolikus ír nacionalisták által benépesített Springfield Road. Szerda este viszont, a kiújult ulsteri erőszak hatodik napján a két hírhedt utca kereszteződésében randalírozók elkötöttek egy autóbuszt, majd molotov-koktélokkal dobálták meg. Végül - a drámai felvételek tanúsága - szerint felgyújtották azt. Nem sokkal később a brit kormányfő Twitter üzenetben fejezte ki "mélységes aggodalmát" az eset kapcsán. Boris Johnson a két megosztott közösség több száz tagjának zavargása láttán különösen nyugtalanítónak nevezte a lakosságot és az üzleti életet védő helyi rendőrség, az autóbusz vezetője és egy sajtófotós elleni támadásokat. Hangsúlyozta, hogy a "nézeteltéréseket a párbeszéd, nem pedig az erőszak és bűncselekmények útján kell megoldani". Ebben a szellemben csütörtök délelőtt előbb az autonóm északír kormány tartott rendkívüli ülést Belfastban, majd a húsvéti szünetről sebtében visszahívott nemzetgyűlés találkozott a válság okainak, de még inkább az abból kivezető út megbeszélésére. Brandon Lewis, a westminsteri kormány Észak-Írországért felelős minisztere délután csatlakozott a válságtanácskozáshoz. Ahogy erről Jonathan Roberts rendőrfőkapitány-helyettes tájékoztatta az északír vezetést, a jelek szerint a szerda esti eseményeket előzetesen kitervelték. A tapasztalt bajkeverők ezúttal fiatalokat, 13-14 éves kiskorúakat bátorítottak balhézásra. A több északír városban kirobbant összetűzések során eddig 55 rendőr sérült meg. A különböző pártok eltérő magyarázatokkal szolgálnak arra, hogy miért tért vissza az erőszak az északír utcákra. A liberális és centrista Alliance Party vezetője, Naomi Long a BBC-nek nyilatkozva az Egyesült Királyság kormányát és a legnagyobb ulsteri pártot, a Demokratikus Unionistákat (DUP) hibáztatta, amiért nem beszéltek nyíltan az Európai Unió elhagyásának következményeiről és a kilépési megállapodás részét képező Északír Jegyzőkönyv követelményeiről, az Ír-tengeren átkelő árucikkeket érintő bizonyos ellenőrzésekről. Megfigyelők egyetértenek abban, hogy a Brexit a zavargások egyik fő oka. Ahogy ezt Arlene Foster, a DUP vezetője, a tartományi kormány feje nyilatkozatai is megerősítik azt, hogy a protestánsok úgy érzik, azzal, hogy Észak-Írország része maradt az egységes piacnak, más elbánásban van része, mint a brit közösségeknek.
A rá jellemző bombasztikus kijelentések egyikeként fogható fel, hogy Boris Johnson a 2019-es megegyezés kapcsán megígérte, "csak a holttestén keresztül" kerülhet sor vámellenőrzésre Nagy-Britannia és Észak-Írország között. Miután a béke megőrzése érdekében az Ír-sziget két része között mindenki el akarja kerülni a fizikai valóságában létező határ helyreállítását, ezért az árucikkekhez tartozó papírokat még az északír kikötőkben kell ellenőrizni. Ezt a Jegyzőköny kisbetűs záradékai soha nem rejtették véka alá, de a Brüsszellel folytatott tárgyalásokat vezető Lord (David) Frost és a kormányfő elkente azt, így az átmeneti és úgynevezett átmeneti időszak elteltével a helyi üzleti életet sokként érte a bürokrácia mennyisége. A koronahű polgárok további sérelme, hogy múlt héten az északír ügyészség úgy döntött, nem állítja bíróság elé a republikánus, ír egységpárti Sinn Fein 24 vezető politikusát, köztük a Michelle O'Neilly északír kormányfő-helyettest, akik a járványügyi korlátozásokat semmibe véve részt vettek az IRA egykori terroristákának, Bobby Storeynek a temetési menetében tavaly. Az unionista pártok válaszul sikertelenül követelték az északír rendőrség parancsnokának lemondását. A nacionalisták ugyanakkor azért mérgesek az unionistákra, mert azok ellenzik a Brexit utáni kereskedelem rendezését. Az északír kormány vezetői nyilatkozatban ítélték el a "teljesen elfogadhatatlan rombolást és az erőszakos fenyegetéseket, függetlenül a közösségek aggodalmaitól". Hozzátették, "hogy ugyan számos kérdésben különböznek az álláspontjaik, a törvényt és rendet együttesen támogatják". A stormonti nemzetgyűlés indítványt fogadott el, melyben a "zavargások azonnali befejezésére szólított fel".