Biden szembe megy a világgal, amikor kimondja, adóemelés

Az elnök javaslatai nem csak az amerikai, de az egész világgazdaságot érintik. A legügyesebbek sem fogják tudni obskurus helyekre elrejteni a profitjukat.

Ez azt jelenti, hogy okos vagyok – riposztozott 2016-ban Donald Trump, amikor Hillary Clinton azzal támadta, hogy az előző évben egy fitying szövetségi adót sem fizetett. De Trump korántsem az egyetlen ilyen okos vállalkozó, az Apple, a Netflix, a Chevron és még sok más nagy cég szereti nullára „minimalizálni” az adóit. Joe Biden elnök most megpróbál véget vetni ennek a gyakorlatnak – részint elvi okokból, részint azért, hogy valahogy finanszírozni tudja a korábban bejelentett, nyolc év alatt 2000 milliárd dollárra rúgó infrastruktúra modernizációs tervét. A javaslat 15 év alatt 2500 milliárd dolláros bevételt generálna – ha átmegy. Ezt azonban nem lehet biztosra venni, mert az amerikai politikusok általában nem hogy megszavazni, de kimondani sem merik azt, hogy adóemelés.

Ugyanakkor az infrastrukturális csomag rendkívül népszerű, az amerikaiak legalább kétharmada támogatja annak különböző elemeit. Sőt, 64 százalékuk még azt is helyesli, hogy a nagy cégekre kirótt adóból finanszírozzák. Az sem népszerűtlen gondolat, hogy ideje visszavonni a szén, kőolaj és földgáz kitermelésére adott korábbi adókedvezményeket - ezt 56 százalék tartaná helyesnek. Biden ennek megfelelően elsősorban a legnagyobb cégeket szeretné fizetésre bírni. A Donald Trump által 21 százalékra levitt cégadót visszavinné a korábbi, 28 százalékos szintre, míg az évi 2 milliárd dollár fölötti profitot produkáló cégekre 15 százalékos adót vetne ki. Az utóbbi mindössze 45 vállalatot érintene, miután Biden finomított a kampány során hangoztatott elképzelésén, amely még 100 millió dollár profitnál szabta volna meg a határt.

Az új kormányzat hadat üzen a jövedelmüket külföldi adóparadicsomokba mentő cégeknek, de ez már túlmutat az amerikai gazdaságon. Washington 21 százalékos profitadót javasol, amelyet a cégeknek abban az országban kellene megfizetniük, ahol a jövedelem keletkezik. Most ugyanis a nagy, jellemzően technológiai cégek, mint a Facebook, a Google vagy az Amazon megkeresik, hogy hol a legalacsonyabb az adó és egyszerűen oda telepítik a főhadiszállásukat, máshol pedig egy centet sem fizetnek. A legfejlettebb gazdaságokat tömörítő OECD-ben már régóta vitatéma, hogy ez nincs így rendjén, de az Egyesült Államok eddig elutasította a globális cégadó gondolatát. Biden beleegyezése most megnyithatja a világszerte óriási különbséget jelentő lehetőséget, de addig még komoly nehézségeket kell áthidalni – az OECD például eddig 12.5 százalékos adót javasolt, ami nagyjából a fele az új amerikai tervezetnek.

A Fehér Ház odahaza is alkura kényszerül. A Demokrata Párt jobbszárnyához tartozó Joe Manchin szenátor például a 28 százalékos cégadó helyett 25 százalékosat szeretne. Biden egyetlen voksot sem veszíthet el az 50:50 arányban megosztott szenátusban, hiszen Mitch McConnell republikánus frakcióvezető már leszögezte, hogy tőlük a kezdeményezés egyik pontját sem fogja senki megszavazni. A nagy vállalkozásokat képviselő Üzleti Kerekasztal szerint az adóemelés versenyhátrányba hozza az amerikai cégeket a világpiacon. Igaz, olyan vélemény is hallatszik, hogy az infrastruktúra fejlesztése és az azzal járó munkahelyteremtés javítani fogja az amerikai gazdasági környezetet és vele a jövedelmezőséget is. Az elnök késznek mutatkozik a tárgyalásra. Mint mondta, üdvözli a vitát és elkerülhetetlen a kompromisszum, bizonyára lesznek a tervben változások, azt azonban nem fogadja el, hogy minden maradjon úgy, ahogyan most van.