Előfizetés

Kiújulóban az erőszak Észak-Írországban

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2021.04.08. 17:47

Fotó: PAUL FAITH / AFP
A Brexit ellentmondásos megvalósítása komoly szerepet játszik az elmúlt napok zavargásaiban.
Az északír konfliktust lezáró nagypénteki egyezmény óta (1998. tavasza) viszonylag ritkán szerepelt a hírekben két, korábban gyakran emlegetett nyugat-belfasti utcanév: a protestáns lojalisták lakta Shankill Road, illetve a katolikus ír nacionalisták által benépesített Springfield Road. Szerda este viszont, a kiújult ulsteri erőszak hatodik napján a két hírhedt utca kereszteződésében randalírozók elkötöttek egy autóbuszt, majd molotov-koktélokkal dobálták meg. Végül - a drámai felvételek tanúsága - szerint felgyújtották azt. Nem sokkal később a brit kormányfő Twitter üzenetben fejezte ki "mélységes aggodalmát" az eset kapcsán. Boris Johnson a két megosztott közösség több száz tagjának zavargása láttán különösen nyugtalanítónak nevezte a lakosságot és az üzleti életet védő helyi rendőrség, az autóbusz vezetője és egy sajtófotós elleni támadásokat. Hangsúlyozta, hogy a "nézeteltéréseket a párbeszéd, nem pedig az erőszak és bűncselekmények útján kell megoldani". Ebben a szellemben csütörtök délelőtt előbb az autonóm északír kormány tartott rendkívüli ülést Belfastban, majd a húsvéti szünetről sebtében visszahívott nemzetgyűlés találkozott a válság okainak, de még inkább az abból kivezető út megbeszélésére. Brandon Lewis, a westminsteri kormány Észak-Írországért felelős minisztere délután csatlakozott a válságtanácskozáshoz. Ahogy erről Jonathan Roberts rendőrfőkapitány-helyettes tájékoztatta az északír vezetést, a jelek szerint a szerda esti eseményeket előzetesen kitervelték. A tapasztalt bajkeverők ezúttal fiatalokat, 13-14 éves kiskorúakat bátorítottak balhézásra. A több északír városban kirobbant összetűzések során eddig 55 rendőr sérült meg. A különböző pártok eltérő magyarázatokkal szolgálnak arra, hogy miért tért vissza az erőszak az északír utcákra. A liberális és centrista Alliance Party vezetője, Naomi Long a BBC-nek nyilatkozva az Egyesült Királyság kormányát és a legnagyobb ulsteri pártot, a Demokratikus Unionistákat (DUP) hibáztatta, amiért nem beszéltek nyíltan az Európai Unió elhagyásának következményeiről és a kilépési megállapodás részét képező Északír Jegyzőkönyv követelményeiről, az Ír-tengeren átkelő árucikkeket érintő bizonyos ellenőrzésekről. Megfigyelők egyetértenek abban, hogy a Brexit a zavargások egyik fő oka. Ahogy ezt Arlene Foster, a DUP vezetője, a tartományi kormány feje nyilatkozatai is megerősítik azt, hogy a protestánsok úgy érzik, azzal, hogy Észak-Írország része maradt az egységes piacnak, más elbánásban van része, mint a brit közösségeknek.
A rá jellemző bombasztikus kijelentések egyikeként fogható fel, hogy Boris Johnson a 2019-es megegyezés kapcsán megígérte, "csak a holttestén keresztül" kerülhet sor vámellenőrzésre Nagy-Britannia és Észak-Írország között. Miután a béke megőrzése érdekében az Ír-sziget két része között mindenki el akarja kerülni a fizikai valóságában létező határ helyreállítását, ezért az árucikkekhez tartozó papírokat még az északír kikötőkben kell ellenőrizni. Ezt a Jegyzőköny kisbetűs záradékai soha nem rejtették véka alá, de a Brüsszellel folytatott tárgyalásokat vezető Lord (David) Frost és a kormányfő elkente azt, így az átmeneti és úgynevezett átmeneti időszak elteltével a helyi üzleti életet sokként érte a bürokrácia mennyisége. A koronahű polgárok további sérelme, hogy múlt héten az északír ügyészség úgy döntött, nem állítja bíróság elé a republikánus, ír egységpárti Sinn Fein 24 vezető politikusát, köztük a Michelle O'Neilly északír kormányfő-helyettest, akik a járványügyi korlátozásokat semmibe véve részt vettek az IRA egykori terroristákának, Bobby Storeynek a temetési menetében tavaly. Az unionista pártok válaszul sikertelenül követelték az északír rendőrség parancsnokának lemondását. A nacionalisták ugyanakkor azért mérgesek az unionistákra, mert azok ellenzik a Brexit utáni kereskedelem rendezését. Az északír kormány vezetői nyilatkozatban ítélték el a "teljesen elfogadhatatlan rombolást és az erőszakos fenyegetéseket, függetlenül a közösségek aggodalmaitól". Hozzátették, "hogy ugyan számos kérdésben különböznek az álláspontjaik, a törvényt és rendet együttesen támogatják". A stormonti nemzetgyűlés indítványt fogadott el, melyben a "zavargások azonnali befejezésére szólított fel".

Államapparátus védi a kapust - Bekérette a magyar külügy a német ügyvivőt Petry Zsolt kirúgása miatt

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.04.08. 14:42

Fotó: POOLFOTO CITY-PR / AFP
A XX. században volt totalitarizmus, ami Németországból indult, nem szeretnénk, ha a XXI.-ben is lenne - mondta Gulyás Gergely, amiért elbocsátottak egy focistát.
Már a XX. századi totalitarizmus visszatéréséről vizionál Gulyás Gergely kancelláriaminiszter annak kapcsán, hogy a Hertha BSC elbocsátotta Petry Zsolt kapusedzőt. - Elsősorban Németországnak kell arra a kérdésre válaszolnia, hogy egy jogállamról beszélünk-e még vagy sem. A szólásszabadság valóban közös és európai érték. A XX. században volt totalitarizmus, ami Németországból indult, nem szeretnénk, ha a XXI.-ben is lenne - mondta a fideszes politikus. A volt focistával történtek miatt Szijjártó Péter bekérette a Külügyminisztériumba a budapesti német nagykövetség ügyvivőjét. Mivel maga a külügyminiszter nem volt Budapesten, Magyar Levente államtitkár fejtette ki a német diplomatának – a tárca közleménye szerint –, „a kormány megütközését afelett, hogy Németországban egzisztenciális retorzió érhet bárkit is nézetei törvényes keretek között történő közlése miatt”. - A bizalmas jellegű találkozó tartalmáról nem adhatunk tájékoztatást – ezt a budapesti német nagykövetség válaszolta megkeresésünkre. A csütörtöki bekéretés és a Petry Zsolt kirúgását a német totalitarizmussal párhuzamba állító magyar kormányzati megnyilatkozások egyébként egy a német-magyar kapcsolatokra rálátó forrásunk szerint könnyen kiverhetik a biztosítékot az egyébként visszafogott német diplomáciában. Az elmúlt évekhez képest ugyanis jelentősen megváltozott az ezeket alakító személyi konstelláció Berlinben. Angela Merkel kancellárként és a CDU elnökeként is mindig a konfliktusok enyhítésére törekedett, a testvérpárt CSU korábbi elnöke, Horst Seehofer pedig kifejezetten jó viszonyt ápolt a Fidesszel és Orbán Viktorral. Utódaik azonban (Armin Laschet CDU elnök és Markus Söder a CSU vezetője) már sokkal kritikusabbak. A bekéretések egyébként viszonylag gyakoriak, mióta Szijjártó Péter vezeti a külügyminisztériumot, igaz, arra még nem volt példa, hogy egy az adott kormánytól teljesen független ügyet tegyen a magyar diplomácia a nemzetközi politika tárgyává. Petry Zsoltot munkaadója, a Hertha BSC azért bocsátotta el, mert az egykori kapus azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy nála az uniós bevándorláspolitika az erkölcsi leépülés megnyilvánulása. - A liberálisok felnagyítják az ellenvéleményeket: ha te nem tartod jónak a migrációt, mert rettentő sok bűnöző lepte el Európát, akkor máris rád sütik, hogy rasszista vagy - nyilatkozta Petry, aki később elnézést kért, mondván, nem idegenygűlölő és nem is homofób.

Százezrek özönlenek Vuhanban a temetőkbe, nehezen hihető a hivatalos statisztika

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.08. 12:46

Fotó: HECTOR RETAMAL / AFP
Egy tajvani lap szerint a koronavírus kínai „szülőhelyén” tavaly naponta százával vették az urnákat az emberek.
Akkora tömeg látogatja a vuhani temetőket, hogy nehezen hihető a hivatalos kínai statisztika – írja egy tajvani újság, a Taiwan News. A cikk szerint 320 ezer gyászoló látogatott ki valamelyik vuhani temetőbe a nálunk ismert halottak napjához hasonló, a sírok megtisztításának tavaszi ünnepén, a Qingmingen. Tavaly Vuhanban elmaradt a Qingming is a lezárások miatt, így sokan most először mehettek ki ilyen alkalommal a közelmúltban elhunytak sírjához. És ezt rengetegen meg is tették: a virágosok kifogytak a készleteikből, közlekedési dugók alakultak ki, és már az ünnep előtt is tízezrek mentek a temetőkbe. A cikkben azt is megjegyzik:
„átlagosan napi 500 urnát adtak el a vuhani temetőkben a tavalyi ünnepet megelőző pár napban, amiből arra következtetnek, hogy legalább 40 ezeren haltak meg akkoriban a városban.

A lap az adatokból arra következtet, hogy a hivatalos kínai statisztika jelentősen eltér a valós koronavírus okozta vuhani halálozástól:
a hivatalos közlés szerint összesen 3869 ember halt meg abban a 11 milliós városban a vírus miatt, ahonnan a vírus indult.

A cikkben idéznek egy tanulmányt is, amelyben azt állították, hogy körülbelül félmillió koronavírusos esetet soha nem regisztráltak, vagy legalábbis nem közöltek hivatalosan Vuhanban. A tanulmány írói ezt arra alapozzák, hogy a vuhaniak körülbelül 4,5 százalékának a vérében lehetnek antitestek egy statisztikai mintavétel szerint. (A 24.hu nyomán)