Előfizetés

Fogynak az agrárgazdaságok, kevés a fiatal

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2021.04.08. 21:48

Fotó: Népszava
A gazdaságok irányítóinak többsége 40–64 éves, s 2010 óta nőtt a gazdák átlagéletkora.
Mintegy 234 ezer gazdaság működik Magyarországon. Kétharmaduk főleg növénytermesztéssel foglalkozik. A megművelt terület nagysága eléri a 4,8 millió hektárt, melynek 80 százaléka szántó – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Agrárcenzus 2020 felméréséből, amelyet tegnap ismertettek. A tíz évente ismétlődő mezőgazdasági összeírás célja, hogy teljes körűen felmérje a hazai gazdaságok szerkezetét, a mezőgazdaság aktuális helyzetét. A gazdaságok irányítóinak többsége 40–64 éves, s 2010 óta nőtt a gazdák átlagéletkora. Ágazati szakemberek szerint a 40 évesnél fiatalabb mezőgazdasági vállalkozók aránya nagyjából 10-12 százalék, amiből kitűnik, hogy továbbra sem vonzó az agrárium a fiatalok számára. Igaz, az elmúlt tíz évben jelentősen emelkedett a legalább középfokú mezőgazdasági végzettségű gazdák aránya. Jóval nagyobb, 55 százalék a 40–64 évesek korosztálya, de még a 65 év felettiek aránya is eléri a 35 százalékot. A KSH előzetes adatai szerint a hazai agrárgazdaságok száma a legutóbbi, 2010-es felmérés óta, az akkori nagyjából 351 ezerről, 2020-ra 234 ezerre csökkent. Ez a folyamat a mezőgazdaság szereplői szerint nem állt meg, és a magyar mezőgazdaságban is megfigyelhető a birtokkoncentráció. A csökkenő tendencia elsősorban az állattartással foglalkozó gazdaságokat érintette, 2010-ben még 46 százalék volt az arányuk a gazdaságokon belül, 2020-ban már csak 25 százalék. Mindeközben a főként növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok aránya 41 százalékról 67 százalékra nőtt, a vegyes gazdaságoké pedig a 2010-es 13 százalékról 2020-ra 9 százalékra változott. Ebben az állattenyésztés alacsonyabb jövedelmezősége, valamint az Európai Unió növénytermesztést preferáló agrárpolitikája egyaránt szerepet játszik. A teljes képhez azonban hozzátartozik a 2010 utáni kormányzati agrárpolitika is, mint például a földforgalmi törvénynek agrártársaságok működését megnehezítő paragrafusai: a bérelhető földterület nagyságának korlátozása, vagy, hogy fenntartották a társaságok földtulajdon szerzésének tilalmát. Márpedig a sertés, vagy a tejtermelés 80-90 százaléka már agrártársaságoknál található. A mezőgazdasági területek több mint fele az 5–300 hektárral rendelkező közepes méretű gazdaságok használatában van, a szőlő- és gyümölcsterület közel háromnegyedét ezek a közepes méretű gazdaságok művelik. Az összeírás kérdőívére adott válaszok alapján látható, hogy a mezőgazdasági területeik felét bérelték a gazdaságok, 45 százalékuk pedig a saját tulajdonukban volt. Tavaly mintegy 927 ezer szarvasmarhát írtak össze, ez 31 százalékkal haladta meg a 2010-es állományt. Ugyanakkor a 2 millió 990 ezres sertés állomány csökkent a 2010-es adatokhoz képest. A tyúkállomány a 2010-es 34 milliós egyedszintről közel 30 milliósra esett 2020-ra.  

Az E.ON-Elmű-ÉMÁSZ sem kapcsolja ki a tartozó háztartásokat

M. I.
Publikálás dátuma
2021.04.08. 18:44

Fotó: Népszava
A szolgáltató közölte lapunkkal, hogy április 19-ig meghosszabbítják a régóta tartozó háztartások kikapcsolásának felfüggesztését.
Az E.ON Hungária Csoport az iparággal összhangban április 19-ig, az iskolák újranyitásáig szünetelteti a kikapcsolásokat - közölte csütörtökön lapunk korábbi megkeresésére az energiaszolgáltató. Legutóbbi tudósításunk szerint, miután az állami MVM korábban április 7-ét jelölte meg a veszélyhelyzet miatti kikapcsolási türelme utolsó napjaként, az érdeklődőket szerdán úgy az MVM, mint az E.ON, illetve az immár hozzá tartozó Elmű-ÉMÁSZ telefonos ügyfélszolgálatai egyaránt a moratórium megszűntéről tájékoztatták. Ám az MVM szerda késő délután közleményben, az - Elmű-ÉMÁSZ-t is képviselő - E.ON pedig csütörtökön lapunk számára nyomatékosította a lakossági kikapcsolások szüneteltetésének meghosszabbítását. Így lényegében tavaly december eleje óta nem függesztik fel a határidőtől számított 60 - illetve védendő fogyasztó esetén 90 - napnál régebben nem fizető háztartások mérőjét. Megkeresésünkre a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jogalkalmazói szerepére hivatkozva elhárította ama felvetések véleményezését, hogy veszélyhelyzet alatt a szolgáltatókat a kikapcsolások szüneteltetésére és előrefizetős vészkód biztosítására kellene kötelezni.

A fiatalok már csak hitelből képesek lakást vásárolni

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.08. 18:24

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Egyre kevesebben képesek saját forrásból fedezni az első ingatlanjuk vételárát.
A fiatalok elvárásai már a pandémia okozta leállás előtt is különböztek az idősebb generáció igényeitől, ám ezek a különbségek a korábbiaknál erőteljesebben rajzolódtak ki a világjárvány miatt - áll az Otthon Centrum elemzésében. A pandémia még jobban felértékelte a saját kertet, a teraszt, a nagyobb szobaszámot, illetve az otthoni munkavégzés lehetőségét. De a vásárlást ennél összetettebb tényezők befolyásolják: a saját erő nagysága, a hitelképesség, az életmód-igények, a biztos munkahely garantálta megélhetési perspektíva. A fiatalok számára kiemelten fontos az ingatlan elhelyezkedése. Elsősorban azért, hogy otthonaikat akár éjszaka, a szórakozóhelyekről, közösségi helyszínekről is elérhessék tömegközlekedéssel. Ugyancsak fontos szempont a megfizethetőség: nagy vagy drága ingatlanra se pénzük, se szükségük nincs még. Szempont még, hogy elfogadható, lakható állapotú legyen az ingatlan, hiszen az ennél jobb állapotú, prémium minőséget jelentő sokkal drágább, míg a rosszabb állagú felújítást igényel – ezek az opciók nem annyira népszerűek a fiatalok körében. A korosztály általában a másfél-kétszobás lakásokat keresi: nappali és 1 háló a minimum igény 42-45 négyzetméteren, illetve egy 6-10 négyzetméteres erkély/terasz. A kertvárosi környezetben nő a négyzetméter igény, általában kertkapcsolattal rendelkező 50 négyzetméter körüli lakások a legnépszerűbbek ebben a korosztályban. Az egyetemi városokban mindenhol hasonlóak az igények: Szegeden, Debrecenben, Pécsett is ugyanez a trend érvényesül, és szintén élénk az érdeklődés nagyvárosokhoz közeli községek iránt. Budapest esetében töretlen az agglomerációs városok – Érd, Szigetszentmiklós vagy Dunakeszi – népszerűsége. Az agglomerációba költözést jellemzően az motiválja, hogy egy átlagos (2-3 szobás) használt, de jó helyen lévő városi lakás árából a nagyobb városok közelében lévő településeken már önálló telekkel rendelkező családi házat lehet vásárolni. Az igények változása mellett egyetlen dolog nem változott meg jelentősen az évtizedek alatt: a hitelfelvétel szükségessége. Egyre kevesebb azoknak a fiataloknak a száma, akik nem igényelnek az első lakás vásárlásához semmilyen hitelt. Esetükben jellemzően a családi háttér jelenti a bankot. Azok a fiatalok, akik az ingatlanvásárlás mellett döntenek a legtöbb esetben 30-40 százalék önerővel rendelkeznek, amelyből már könnyen kikövetkeztethető, hogy az ingatlan vételárának 60-70 százaléka viszont hitel. Ugyanakkor nem lehet általánosítani, hiszen a hitel nagysága függ többek között a jövedelemtől, a saját erő mértékétől, az igénybe vehető (CSOK és CSOK-hitel, babaváró) támogatástól, hiszen az eladósodás mértékét is jogszabály határozza meg, létezik az „adósságfék”. A fiatal vásárlók mögött részben a család idősebb tagjai, a szülők és nagyszülők megtakarításai állnak, így sok esetben nemcsak a fiatal dönt ebben a kérdésben.