Előfizetés

Az E.ON-Elmű-ÉMÁSZ sem kapcsolja ki a tartozó háztartásokat

M. I.
Publikálás dátuma
2021.04.08. 18:44

Fotó: Népszava
A szolgáltató közölte lapunkkal, hogy április 19-ig meghosszabbítják a régóta tartozó háztartások kikapcsolásának felfüggesztését.
Az E.ON Hungária Csoport az iparággal összhangban április 19-ig, az iskolák újranyitásáig szünetelteti a kikapcsolásokat - közölte csütörtökön lapunk korábbi megkeresésére az energiaszolgáltató. Legutóbbi tudósításunk szerint, miután az állami MVM korábban április 7-ét jelölte meg a veszélyhelyzet miatti kikapcsolási türelme utolsó napjaként, az érdeklődőket szerdán úgy az MVM, mint az E.ON, illetve az immár hozzá tartozó Elmű-ÉMÁSZ telefonos ügyfélszolgálatai egyaránt a moratórium megszűntéről tájékoztatták. Ám az MVM szerda késő délután közleményben, az - Elmű-ÉMÁSZ-t is képviselő - E.ON pedig csütörtökön lapunk számára nyomatékosította a lakossági kikapcsolások szüneteltetésének meghosszabbítását. Így lényegében tavaly december eleje óta nem függesztik fel a határidőtől számított 60 - illetve védendő fogyasztó esetén 90 - napnál régebben nem fizető háztartások mérőjét. Megkeresésünkre a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jogalkalmazói szerepére hivatkozva elhárította ama felvetések véleményezését, hogy veszélyhelyzet alatt a szolgáltatókat a kikapcsolások szüneteltetésére és előrefizetős vészkód biztosítására kellene kötelezni.

A fiatalok már csak hitelből képesek lakást vásárolni

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.08. 18:24

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Egyre kevesebben képesek saját forrásból fedezni az első ingatlanjuk vételárát.
A fiatalok elvárásai már a pandémia okozta leállás előtt is különböztek az idősebb generáció igényeitől, ám ezek a különbségek a korábbiaknál erőteljesebben rajzolódtak ki a világjárvány miatt - áll az Otthon Centrum elemzésében. A pandémia még jobban felértékelte a saját kertet, a teraszt, a nagyobb szobaszámot, illetve az otthoni munkavégzés lehetőségét. De a vásárlást ennél összetettebb tényezők befolyásolják: a saját erő nagysága, a hitelképesség, az életmód-igények, a biztos munkahely garantálta megélhetési perspektíva. A fiatalok számára kiemelten fontos az ingatlan elhelyezkedése. Elsősorban azért, hogy otthonaikat akár éjszaka, a szórakozóhelyekről, közösségi helyszínekről is elérhessék tömegközlekedéssel. Ugyancsak fontos szempont a megfizethetőség: nagy vagy drága ingatlanra se pénzük, se szükségük nincs még. Szempont még, hogy elfogadható, lakható állapotú legyen az ingatlan, hiszen az ennél jobb állapotú, prémium minőséget jelentő sokkal drágább, míg a rosszabb állagú felújítást igényel – ezek az opciók nem annyira népszerűek a fiatalok körében. A korosztály általában a másfél-kétszobás lakásokat keresi: nappali és 1 háló a minimum igény 42-45 négyzetméteren, illetve egy 6-10 négyzetméteres erkély/terasz. A kertvárosi környezetben nő a négyzetméter igény, általában kertkapcsolattal rendelkező 50 négyzetméter körüli lakások a legnépszerűbbek ebben a korosztályban. Az egyetemi városokban mindenhol hasonlóak az igények: Szegeden, Debrecenben, Pécsett is ugyanez a trend érvényesül, és szintén élénk az érdeklődés nagyvárosokhoz közeli községek iránt. Budapest esetében töretlen az agglomerációs városok – Érd, Szigetszentmiklós vagy Dunakeszi – népszerűsége. Az agglomerációba költözést jellemzően az motiválja, hogy egy átlagos (2-3 szobás) használt, de jó helyen lévő városi lakás árából a nagyobb városok közelében lévő településeken már önálló telekkel rendelkező családi házat lehet vásárolni. Az igények változása mellett egyetlen dolog nem változott meg jelentősen az évtizedek alatt: a hitelfelvétel szükségessége. Egyre kevesebb azoknak a fiataloknak a száma, akik nem igényelnek az első lakás vásárlásához semmilyen hitelt. Esetükben jellemzően a családi háttér jelenti a bankot. Azok a fiatalok, akik az ingatlanvásárlás mellett döntenek a legtöbb esetben 30-40 százalék önerővel rendelkeznek, amelyből már könnyen kikövetkeztethető, hogy az ingatlan vételárának 60-70 százaléka viszont hitel. Ugyanakkor nem lehet általánosítani, hiszen a hitel nagysága függ többek között a jövedelemtől, a saját erő mértékétől, az igénybe vehető (CSOK és CSOK-hitel, babaváró) támogatástól, hiszen az eladósodás mértékét is jogszabály határozza meg, létezik az „adósságfék”. A fiatal vásárlók mögött részben a család idősebb tagjai, a szülők és nagyszülők megtakarításai állnak, így sok esetben nemcsak a fiatal dönt ebben a kérdésben.

Milliós költséggel is járhat a tavaly óta hatályos hitelmoratórium

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.08. 12:37

Fotó: Sóki Tamás / MTI
Egy budapesti nő nem hitt a szemének, amikor meglátta, mekkora többletköltséget követel a bankja.
Száznegyven százalékos kamatot kell fizetnie egy budapesti lakáshiteles nőnek, miután tavaly, a járvány kitörésekor elfogadta a kormányzati segítséget és élt a hitelfizetési moratóriummal – írja a Blikk. A cikkben szereplő 30 éves nőtől összesen 1,33 millió forintnyi költséget számított fel a bank arra az 1 millió forintra, amit a moratórium ideje alatt nem fizetett a havi törlesztéssel. 
„Egy 50 négyzetméteres, nyolcadik kerület panellakásra vettem fel a 18 milliós hitelt két éve. A havi törlesztőm 95 ezer forint, a járvány azonban az én életemet is felforgatta, ezért kértem a moratóriumot. Meg sem fordult a fejemben, hogy ilyen sokba kerül majd”

– ismertette történetét a nő.

A Blikk emlékeztetett: mivel a törvény értelmében a havi törlesztés összege a moratórium miatt nem változhat, a törlesztési idő növekedett meg 14 hónappal, ami az ő esetében 1,33 millió forintot jelent. A bank a Blikkel annyit közölt, hogy teljes mértékben a jogszabályi előírásoknak megfelelően jártak el. Fülöp Norbert, a Bankmonitor pénzügyi elemzője a lapnak minderről úgy nyilatkozott:
„az adós a moratórium előtt nem sokkal vette fel a hitelt, és ilyenkor a törlesztés nagyobb részét még a kamat teszi ki. Kevésbé kap mellbevágó elszámolást az, akinek már csak néhány év van hátra a hitelből”.

A szakértő szerint hamarosan nagyon sokan szembesülnek hasonló helyzettel, ugyanis a lakáshitelesek fele kérte a moratóriumot. – Ez azonban még mindig jobb, mintha a bank felmondja a fizetni nem tudók szerződését és egy összegben követeli vissza a kölcsönt – tette hozzá. A Népszavának nemrég Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője elmondta:
„A június végéig tartó hiteltörlesztési moratórium egy erősen kommunikált időpont, de folyamatos a felülvizsgálat, és időben meg fog születni a döntés egy esetleges módosításról, finomhangolásról.”