Előfizetés

Propaganda ellen beoltva - Az ellenzéki szavazóknál nagyobb az oltási hajlandóság

Doros Judit
Publikálás dátuma
2021.04.09. 06:00

Fotó: Bruzák Noémi / MTI/MTVA
Bár a Fidesz kampánya ezt sulykolja, a megkérdezettek 61, a Fidesszel szimpatizálók harmada szerint az ellenzék nem oltásellenes.
A megkérdezettek kétharmada nem gondolja az ellenzéket oltásellenesnek, ha választhatnának, a legtöbben Pfizerrel oltatnák be magukat, a jobboldali szavazók pedig szkeptikusabbak az oltások elfogadását illetően, mint a baloldaliak – a többi között ez derült ki a Publicus Intézet a Népszava felkérésére március végén készített, ezerfős mintán alapuló online és telefonos kérdőíves felmérésből. Arra a kérdésre, hogy ismerősi körükben van-e olyan idős, krónikus betegséggel küszködő ember, aki hiába regisztrált, mégsem kapott eddig oltást, a kormánypárthoz húzó válaszadók alig negyede, míg az ellenzéki összefogás híveinek közel fele – ezen belül a szocialistákhoz húzók mintegy kétharmada - válaszolt igennel. A felmérés adatai szerint nem igazolható a kormánypárt által sulykolt állítás, miszerint az ellenzék oltásellenes lenne. Arra, hogy ha választhatna az oltóanyagok közül, beoltatná-e magát a koronavírus ellen, a Fidesz-KDNP szimpatizáns szavazók 51 százaléka válaszolt „inkább igennel”, míg a szocialistákhoz kötődők 84 százaléka felelte ugyanezt, de a kormánypárti szavazóknál magasabb volt az oltási hajlandóság aránya a jobbikosok, a DK-sok és a Momentumosok körében is. Az összes megkérdezett 61 százaléka, s ezen belül a fideszes pártszimpátiájú válaszadók harmada vélekedett úgy, hogy az ellenzék nem oltásellenes. Vagyis a felmérés eredményéből épp a kormánypárt által sulykolt állítások ellenkezője vonható le, ami Pulai András, a Publicus stratégiai igazgatója szerint megerősíti, hogy az ellenzék úgynevezett „oltásellenessége” nem több, mint egy politikai propagandatermék.  Az oltási hajlandóság terén nincs kiugróan nagy különbség a Budapesten, valamely megyeszékhelyen, más városban, vagy községben élők között, bár az elutasítottság aránya az utóbbiaknál a legmagasabb (28 százalék). Összességében azonban az oltási hajlandóság februárról márciusra is növekedett valamelyest, s ez megerősíti a KSH által is mért tendenciát.
A vakcinák közül az oltást elfogadók közül legtöbben a Pfizer mellé tennék le a garast (76 százalék), ezt a Moderna követi, (56 százalék), majd fej-fej mellett a kínai Sinopharm és az orosz Szputnyik V (49-49 százalék) követezik. Az AstraZeneca-Oxford oltóanyag esetében érzékelhető az utóbbi hetekben napvilágot látott hírek okozta bizonytalanság, a jelenleg itthon használt öt oltóanyag közül ugyanis ennek volt a legalacsonyabb szintű elfogadottsága a megkérdezettek között (45 százalék). A frissen engedélyezett indiai Covishield (29 százalék) és a szintén ebbe a kategóriába tartozó kínai CanSino (33 száazlék) terméket választották volna a legkevesebben: az elemzők szerint ennek vélhetően az az oka, hogy ezekről van eddig a legkevesebb információnk. Az oltóanyagok lehetséges választásánál is érzékelhető viszont egyfajta pártpreferencia: amikor a felmérést végzők egyenként kérdeztek rá a konkrét vakcinákra, akkor a kínai Sinopharmot a fideszes érzelműek 75 százaléka elméletben elfogadta volna, miközben a jobbikosok közül mindössze 18 százalék mondana rá igent. A Pfizerrel kapcsolatban jóval kevésbé voltak megosztottak a válaszadók, a kormánypártiak 68 százaléka, az ellenzékieknek pedig a 86 százaléka beoltatná magát vele. Legkevésbé elfogadóak a frissen engedélyezett kínai és indiai vakcinával kapcsolatban voltak, s ezen belül az ellenzéki szavazók ezt a két oltóanyagot nagyobb arányban utasítanák el, mint a kormánypártiak.  

A Fideszt már a kérdések is provokálják

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2021.04.08. 22:51

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Politikai csata alakult ki abból, hogy egy osztrák újságíró végezni merte a munkáját.
Diplomáciai adok-kapok lett abból, hogy a magyar közmédia lejárató anyagot közölt egy osztrák újságíróról, aki kérdéseket küldött a Fidesz EP-csoportjának. Ausztria külügyminisztere, Alexander Schallenberg felhívta magyar kollégáját, és erről Twitter oldalán be is számolt. - A média alapvető feladata, hogy feltegye a kritikus kérdéseket - írta Schallenberg jelezve, elfogadhatatlan az M1 Franziska Tschinderle-vel szembeni bánásmódja. Szijjártó Péter a Facebook-on elevenítette fel, mit mondott osztrák kollégájának. Szerinte "lassan-lassan csak lebukik a nagy sajtó- és véleménynyilvánításos képmutatás". Kifejtette, hogy Nyugaton a sajtószabadság nevében egy liberális újságíró álhíreket terjeszthet Magyarországról, de ha ezt egy másik újságíró (a köztévé munkatársa) kritizálni meri, akkor az támadás a sajtószabadság ellen.      A köztévé ugyanis „kérdésekkel provokált az újságíró” felvezetéssel sugárzott műsort Franziska Tschinderle osztrák újságírónőről, mert három kérdést küldött a Fidesz EP-sajtóosztályának a múlt heti Salvini-Morawieczki-Orbán találkozóról. Az ügy előzménye, hogy az M1-en „az európai balliberális sajtó példátlan támadásának” nevezték, hogy egy osztrák újságíró kérdéseket küldött a Fidesz EP sajtóosztályának. A közmédia szerint lejárató cikkre készült a Profil munkatársa és forrásai kizárólag „a hazai baloldalhoz köthető médiumok, elemzők voltak.” Az összeállításban Bende Balázs, a közmédia külügyi kabinetjének vezetőjének a hangja volt hallható. Bende volt az, akiről korábban egy hangfelvétel szivárgott ki, amelyen a kollégáinak egyebek mellett arról beszélt, hogy a közmédiában „nem az ellenzéki összefogást támogatják”. A megtámadott újságíró, Franziska Tschinderle a Twitteren válaszolt, mondván: ez a történet nem róla szól, hanem a magyar kollégáiról és a magyar népről. Kifejezte szolidaritását, egyben leszögezte: folytatni fogják a munkájukat, amiben bemutatják a demokrácia hanyatlását Magyarországon. Az eredetileg Jávorka Líviának címzett levélben egyébként az újságírónő azt tudakolta, hogy amikor a három politikus egy új jobboldali mozgalom megalakulását bejelentette Budapesten, akkor erre a találkozóra miért nem hívtak meg senkit a francia Nemzeti Tömörüléstől, vagy az Osztrák Szabadságpárttól? Emellett arra is rákérdezett, hogy mi az új mozgalom célja, ki akar még hozzá csatlakozni, illetve hogyan próbálják elkerülni, hogy a tagok közötti ellentétek szakításhoz vezessenek? Mint azt az újságíró kifejtette: hasonló euroszkeptikus mozgalmak már korábban is voltak, ám rendre sikertelenek lettek, mivel a szóba jövő tagoknak eltérőek a nézeteik olyan témákban, mint az antiszemitizmus, vagy a Törökországhoz és Oroszországhoz való viszony. A Fidesz EP válaszlevelében közölte, hogy Deutsch Tamás úgy döntött, nem hajlandóak válaszolni, mivel szerintük ezek nem kérdések, hanem „beugrató állítások”. Bár az újságíró ezután általánosabb formában – antiszemitizmusra és euroszkepticizmusra való utalás nélkül - tette fel a kérdéseit, ám válasz helyett a „Profil” cikk pénteki megjelenése előtt szerda este az M1 Híradóban lejárató anyagot közöltek róla.

Bekéretés

Egy külügyminisztériumi forrásunk azt mondta, csütörtök délutánra már nyilvánvalóvá vált, hogy a köztévé osztrák újságíró elleni lejárató anyaga a(z elvileg) Fidesz-szövetséges Osztrák Néppártban is nagy felháborodást keltett. Arra számítanak, hogy Nagy Andor bécsi magyar nagykövetet eddig csak azért nem kérették be az osztrák külügyminisztériumba, mert éppen Budapesten van, de ha hétfőn visszatér hivatalába, ez is megtörténhet. K.A.

Járványkezelési őskort emleget a volt országos tisztifőorvos

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.08. 20:48

Fotó: Népszava
Falus Ferenc szerint elhamarkodott volt a nyitás.
„Akár meg is lehetne szüntetni a teszteket, akkor sem történne semmi”

- nyilatkozta a Hírklikk megkeresésére a korábbi országos tisztifőorvos. Falus Ferenc mindezt annak kapcsán mondta, hogy az utóbbi napokban nagyjából csak 10-15 ezer tesztet végeztek, holott a járvány jelenlegi számai ennél sokkal többet követelnének. Ő maga napi 45 ezret tartana szükségesnek. Véleménye szerint túl vagyunk a harmadik hullám csúcsán, ám a hirtelen és indokolatlanul elrendelt nyitás nagyon megnövelte a kockázatot. Orbán Viktor – szokása szerint – tizenkilencre megint lapot húzott, majd talán két hét múlva derül ki, hogy szerencséje volt-e ezzel az elhamarkodott döntésével. „A szomszédos országokhoz képest az őskorba kerülünk vissza a járványkezelésben” - fogalmazott, majd hozzátette,  professzionális kontakt-kutatásokat kellene végezni, megtalálni a fertőző forrásokat. 
„Sajnos ez nem történik meg, ezért a járvány szabadon garázdálkodik.”

Falus Ferenc az oltási hajlandósággal kapcsolatban elmondta, ő maga elégedett a jelentkezések számával, még annak ellenére is, hogy a Astra Zeneca vakcinájáról érkező hírek sokakat elbizonytalaníthattak.  A volt tisztifőorvos véleménye nagyjából egybecseng azzal, amit a lapunknak nyilatkozó szakértők mondtak a nyitásról. Erről bővebben ide kattintva olvashat.