Előfizetés

Moszkva tagad és fenyegetőzik

Kerekes András (Kijev) írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2021.04.10. 07:30

Fotó: UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE
Kezdetben cáfolta Oroszország, hogy Ukrajnára nézve veszélyes csapatmozgásokat hajtana végre nyugati hátárán, később viszont a Kreml Ukrajna politikájának felelőse már újabb Srebrenicát emlegetett.
A kelet-ukrajnai szakadárok csütörtökön tizenötször sértették meg a tűzszünetet, ebből tizenegy abban a néhány órában történt, amikor Volodimir Zelenszkij a frontvonal közelében tartózkodott. Az ukrán elnök donbászi látogatásáról fényképes beszámoló készült, elbeszélgetett a katonákkal, többeket kitüntetett, együtt ebédelt velük, az egyik fotón pedig éppen a lövészárokból tart kifelé. Az ukrán fegyveres erők hírszolgálata kiemelte, hogy igen súlyos a helyzet a kelet-ukrajnai hadszíntéren, az államfő látogatása hozzájárul a harci szellem erősítéséhez. Az ukrán elnök hangsúlyozta, megőrzik azok emlékét, akik életüket áldozták a haza védelmében - az év eleje óta ugyanis 26 ukrán katona  vesztette életét a kiújult harcokban, és ez a szám azóta eggyel nőtt.
A térségben évek óta nem volt olyan feszült a helyzet, mint ezekben a napokban, ukrán hírportálok idézték a washingtoni Fehér Házat, miszerint utoljára 2014-ben volt ilyen méretű orosz csapatmozgás az ukrán határok közelében. Ruszlan Homcsak, az ukrán hadsereg főparancsnoka több fórumon kijelentette, az ukrán  fegyveres erők képesek és készek a haza védelmére. Hozzátette: ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet, mindenre reagálnak, pontos információik vannak a határ menti orosz csapatmozgásokról, és ezeket megosztják külföldi partnereikkel is. Látják, hogy Oroszország több vidékéről érkeznek katonák a térségbe, de szerinte ez a létszám még nem elegendő egy bekerítéshez. Az amerikai külügyminisztérium munkatársa sem lát egy készülő orosz támadásra utaló jeleket, de ha valami változik, az Egyesült Államok kész reagálni rá - idézte az rbc.ua ukrán hírügynökség a CNN amerikai televízió beszámolóját. Orosz részről eddig leginkább azzal magyarázták a csapatmozgásokat, hogy nagyszabású hadgyakorlatok előkészületei folynak és jelezték, mindez nem jelent veszélyt Ukrajnára nézve. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint egyedül áprilisban 4048 különböző szintű eseményre készülnek. Ugyanakkor a napokban már azt kezdték mondani, hogy valójában amiatt van a csapatmozgásokra szükség, mert Ukrajna támadó hadműveletekre készül a Donbászban. A Kreml kommunikációja többször is egy új Srebrenica fenyegető rémét kezdte láttatni, a kilencvenes évek délszláv háborúinak egyik legvéresebb tragédiáját, amelynek több mint nyolcezer muzulmán esett áldozatául. Dmitrij Kozak, a Kreml ukrán politikájának felelőse pedig fenyegetően kijelentette, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében, az Ukrajna végének kezdete lesz. Ukrajnának nincs szándékában élezni a feszültséget - jelentette ki többször is az Ukrán Biztonsági és Védelmi Tanács titkára. Olekszij Danilo a Reuters brit hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette, Ukrajna belátható időn belül nem tesz kísérletet a szakadárok által ellenőrzött területek fölszabadítására. A kijevi vezetést az elmúlt napokban nyugati partnerei többször is támogatásukról biztosították, és diplomáciai csatornákon igyekeztek mérsékelni a feszültséget. Moszkvából erre általában azzal válaszoltak, hogy valójában ők, főleg az Egyesült Államok készteti az ukránokat a feszültség fokozására. Angela Merkel német kancellár közvetlenül Putyin orosz elnökhöz fordult, aki meglehetősen kurtán azzal vágott vissza neki, hogy Oroszország a saját területen akkor és úgy mozgatja fegyveres erőit, amikor és ahogy szükségesnek tartja. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a jövő héten Párizsba utazik, hogy négyszemközt tárgyaljon Emmanuel Macron francia államfővel - adta hírül a Kyiv Post a kijevi francia nagykövetre hivatkozva. A kijevi sajtóban szó volt arról is, hogy az ukrán elnök Angela Merkellel is találkozik, de ezt még nem erősítették meg.
Ugyancsak a jövő héten két amerikai hadihajó érkezik a Fekete-tengerre - adta hírül pénteken kora délután az rbc.ua ukrán hírportál török forrásra hivatkozva.
A katonai, repülési és közlekedési témákra szakosodott brit kiadó brit kiadó, a Jane's Information Group nyilvános források alapján 14 olyan orosz gyalogsági egységet azonosított, amelyet az utóbbi időben áthelyeztek vagy épp útban vannak az ukrán határ felé. Adataik szerint több Iszkander rövid hatósugarú ballisztikus rakétát is a térségbe telepítettek át.

Megvertek a rendőrök egy tüntető izraeli honatyát Jeruzsálemben

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.09. 22:17

Fotó: AHMAD GHARABLI / AFP
Az egyenruhások szerint a politikus támadt rájuk, nem igazolta magát, de az erőszakot a parlament jobb- és baloldali pártjai is elítélték.
Megütötték, kiemelték a tömegből, eltörték a szemüvegét és elszakították az ingét a rendőrök Ofer Kaszif parlamenti képviselőnek a rendőrök, aki Kelet-Jeruzsálemben a palesztinok mellett tüntetett – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet pénteken. Kaszif az arab pártok közös listájához tartozó kommunista Hadas nevű párt zsidó képviselőjeként a pártlista harmadik helyén jutott be a kneszetbe a március 23-i választásokon. Az internetre feltett számos videofelvétel tanúsága szerint a rendőrök meglökték és megütötték, majd a földre teperték és bántalmazták, amikor arabokkal együtt tüntetett szolidaritásból a kelet-jeruzsálemi Seijk Dzsarra lakónegyedben. Ennek a kelet-jeruzsálemi arabok lakta lakónegyednek az arab lakossága évek óta tüntet az ott lakásokat felvásároló, vagy házakat más jogi utakon megszerző zsidó telepesek terjeszkedése ellen. A politikus sérüléseit a helyszínen lévő mentőautóban ellátták. A rendőrség azt állította, hogy Kaszif támadott meg egy rendőrt, és nem azonosította magát, s így nem tudhatták, hogy parlamenti képviselővel állnak szemben, de megígérték, hogy kivizsgálják az esetet. A rendőrség erőszakos fellépését egyaránt elítélték jobb-, és baloldali politikusok. A jobboldalon Jarív Levin házelnök, a Likud politikusa, s mellette Becalel Szmotrics, a Vallásos Cionisták szélsőségesen jobboldali pártjának elnöke, s a baloldalon a liberális Merec pártot vezető Nicán Horovic is tiltakozott. Manszúr Abbász, a muzulmán hagyományorzó arab Raam párt vezetője felszólította Amír Ohana belbiztonsági miniszert, hogy példás büntetéssel szolgáltasson igazságot. 

Vakcinák megabeszerzésével indulna az újabb uniós oltási kampány

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.09. 22:01

Fotó: JOHAN NILSSON / TT News Agency via AFP
Gyerekek beoltására, és „emlékeztetésre” kellene még 1,8 milliárd adag. Nem apróznák el: egy gyártót akarnak, de meglehet, csak kettőből választanak.
Új vakcinabeszerzést tervez az Európai Bizottság, hogy legyen elég oltóanyag az uniós országoknak az emlékeztető oltásokhoz és a gyerekek beoltásához – jelentette a Die Welt című német lap pénteken. Mint írták, további 1,8 milliárd adagot rendelnének meg az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) ellen kifejlesztett valamelyik oltóanyagból.     Sandra Gallina, az élelmiszerbiztonsággal és az egészségüggyel kapcsolatos uniós szakpolitikáért felelős főigazgatóság vezetője pénteken ismertette a tervet a bizottság vakcinabeszerzési tevékenységét a tagállamok részéről felügyelő és irányító testület előtt. Elmondta:
„megkötnének egy keretszerződést 900 millió adag oltóanyag leszállításáról, és egy kötnének egy másik, opciós szerződést is, amely újabb 900 millió adag megvásárlásáról szólna”.

Brüsszel terve szerint az első szállítmányok még az idén érkeznének, a rendelések zöme pedig 2022-ben és 2023-ban futna be. Az új vakcinakészlettel a tavaly december végén elkezdett első oltási kampány utáni emlékeztető oltásokat lehetne megoldani, és be lehetne oltani az EU-ban élő nagyjából 70-80 millió gyereket és fiatalkorút, akikre nem terjed ki az első oltási kampány.
„A teljes mennyiséget egyetlen gyártótól rendelnék meg, mégpedig olyan cégtől, amely rendelkezik teljes termelési hálózattal az EU-ban, képes gyorsan teljesíteni a megrendeléseket, lehetőleg az EU-ban van a központja, és az úgynevezett hírvivő RNS-re (mRNS) alapuló vakcinát gyárt. (...) Egyelőre csak az amerikai Pfizer és a német BioNTech együttműködése, illetve az amerikai Moderna felelhetne meg a kiválasztási feltételeknek”

– jegyzete meg a Die Welt.

Az első oltási kampányhoz biztosított vakcinák beszerzéséhez képest szintén változás, hogy szigorúbb teljesítési feltételeket szabnának: negyedéves célkitűzések helyett havi szinten kellene rögzíteni a szállítási mennyiségeket, és a gyártónak kötelezettséget kellene vállalnia a szállítási menetrend betartására. A lap felidézte, hogy az első oltási kampányra kialakított gyakorlat szerint a tagállamok megbízásából és felügyelete alatt tevékenykedő bizottság csupán keretszerződéseket köt, amelyekkel egy előre rögzített mennyiség EU-s értékesítését garantálja a vakcinagyártóknak. A keret révén rendelkezésre álló készítmények megvásárlásáról már a tagállamok kötnek egyedi megállapodásokat a gyártókkal. A Brüsszel által a keretszerződésekkel biztosított mennyiséget a tagállamok főszabály szerint népességarányosan osztják el egymás között.