Előfizetés

Kisegítjük az oroszoknál Szlovákiát

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.04.09. 17:01

Fotó: Soós Lajos / MTI
Sem Orbán Viktor sajtófőnöke, sem a Pénzügyminisztérium, sem az EMMI, sem a Külügyminisztérium nem válaszolt előzetesen a Népszava megkeresésére azzal kapcsolatban, hogy kivel és miről tárgyalt Budapesten Igor Matovic szlovák pénzügyminiszter.
Ez persze a magyar kormány részéről nem meglepő, mivel napi gyakorlat, hogy az ellenzéki sajtó kérdéseire nem válaszolnak, de az már furcsább, hogy – mint azt a Parameter.sk szlovákiai magyar hírportál munkatársa lapunknak elmondta – még a szlovák pénzügyminisztérium sajtósa is csak annyit tudott mondani a megkeresésükre, hogy semmilyen információjuk nincs Matovic budapesti útjával kapcsolatban. Maga Matovic Pozsonyban pénteken késő délelőtt csak annyit közölt, hogy előző nap Moszkvában tárgyalt a Szputnyik vakcina gyártójával annak a 200 ezer adag oltásnak a sorsáról, amit személyesen lobbizott ki az orosz féltől, és amit szerződésszegésre hivatkozva visszakérnek az oroszok, majd bejelentette, hogy Budapesten Orbán Viktorral és Szijjártó Péterrel tárgyal még a nap folyamán a témában. A látogatást követően Szijjártó Péter elmondta, hogy Magyarország segít Szlovákiának az általa megrendelt, koronavírus elleni orosz oltóanyag bevizsgálásában. Az MTI szerint Szijjártó közölte, „Szlovákia azt kérte Magyarországtól, hogy segítsen az Oroszországból érkező oltóanyag bevizsgálásában. Ennek Magyarország szívesen eleget tesz, hiszen rendelkezésre áll az ehhez szükséges tudás és a nemzetközileg akkreditált laboratóriumi kapacitás”.
Szlovákiában ugyanis olyan komoly belpolitikai vihart kavart a Szputnyik vakcina beszerzése, hogy abba maga Matovic is belebukott március végén: a magyaréhoz hasonlóan nagyon rossz szlovákiai járványhelyzet miatt ugyanis az akkor még kormányfő Igor Matovic személyesen intézte el, hogy Moszkvából megérkezzen a már említett 200 ezer darabos szállítmány, a négypárti koalíció egyik pártja, a liberális SaS azonban ezek után közölte: a miniszterelnök egyoldalú lépése miatt felfüggesztik munkájukat a kormányban, amíg Matovic le nem mond. A válságot végül Matovic március 28.-i távozása oldotta meg: helyet cseréltek Eduard Heger pénzügyminiszterrel. Csakhogy Matovic ezután sem adta fel a Szputnyik melletti lobbitevékenységét, miközben a szlovák Állami Gyógyszerellenőrzési Hivatal azt közölte, a gyártó nem adta át a vakcina értékeléséhez szükséges dokumentáció nagy részét, ezért a Szlovák Tudományos Akadémiához fordultak, amely megállapította, hogy az országba érkezett orosz vakcina nem ugyanaz, mint amit az Európai Gyógyszerügynökség bevizsgált. Matovic rejtélyes budapesti látogatása egyébként egyáltalán nem példa nélküli: márciusban lapunk írta meg elsőként, hogy Magyarországra jön Vej Feng-ho kínai hadügyminiszter, erről szintén hiába kérdeztük a kormányt.

Amerika hadihajókat küld a Fekete-tengerre, az oroszok Ukrajna lerohanását sem zárják ki

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.09. 15:54

Fotó: BULENT DORUK / AFP
Az Egyesült Államok tájékoztatta Ankarát, hogy a jövő héten a Fekete-tengerre küldi két hadihajóját a törökországi tengerszorosokon keresztül – közölték pénteken török külügyminisztériumi források, a montreux-i egyezményre hivatkozva. Az 1936-ban aláírt montreux-i nemzetközi hajózási egyezmény az, amely szavatolja Törökországnak a Boszporusz és a Dardanellák tengerszoros kizárólagos ellenőrzési jogait, valamint szabályozza a hadihajók fekete-tengeri jelenlétét. A török közlés szerint az egyik amerikai hadihajó április 14-én, a másik április 15-én érkezik majd a Fekete-tengerre. Visszatérésük előreláthatólag május 4-én, illetve május 5-én várható.
Az amerikai lépés előzményeként a kelet-ukrajnai Donyec-medencében március 26-án ismét kiéleződött a helyzet, gyakorivá váltak a tűzpárbajok az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák között, amelyekért a felek egymást teszik felelőssé.

Amint a Népszava is beszámolt róla, az utóbbi napokban komoly csapatösszevonást hajtott végre az orosz hadsereg az ukrán határ közelében. Az ügy komolyságát jelzi, hogy Joe Biden amerikai elnök múlt vasárnap telefonon hívta fel emiatt ukrán kollégáját, Volodimir Zelenszkijt. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében csapaterősítést hajtott végre. Kijev szerint az orosz hadsereg nagyjából harminc zászlóaljat csoportosított a határ orosz oldalára, az ukrajnai Donyec-medence megszállt területeire és az Ukrajnától jogellenesen elcsatolt Krím félszigetre. 
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Donyec-medencei demarkációs vonalnál elkövetett provokációkkal vádolta meg az ukrán hadsereget. Washington mellett Németország, Lengyelország és az Európai Unió is kifejezte aggodalmát az ukrán-orosz határ térségében összevont orosz csapatok miatt.

 Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden telefonon egyeztetett a kérdésben és a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus súlyosbodása kapcsán az ukrán elnökkel. Volodimir Zelenszkij aznap a Twitteren azt közölte: 
„az egyetlen út a háború befejezésére az, ha Ukrajna csatlakozik az észak-atlanti szervezethez, és sürgette, hogy országa kapja meg a NATO-tagsági cselekvési tervet”.

Erre reagálva, pénteken Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő moszkvai sajtótájékoztatóján lényegében Ukrajna nem is titkolt megszállását helyezte kilátásba, amikor kijelentette: 
„Ukrajna elméleti NATO-csatalakozása a feszültség nagyfokú növekedéséhez vezetne az ország délkeleti részén, és visszafordíthatatlan következménnyel járna az ukrán államiságra nézve.”

Uniós szóvivő: nem indokolt az AstraZeneca alkalmazásának felfüggesztése

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.09. 15:32

Fotó: FRED TANNEAU / AFP
Az uniós bizottság nyomon követi a járványügyi helyzetet, és reméli, hogy az oltóanyagok alkalmazását illetően egységes álláspont születik a tagállamok között - mondta Stefan De Keersmaecker.
Nem indokolt az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinája alkalmazásának felfüggesztése, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerdai véleményében ugyanis ismetelten megerősítette, hogy az oltóanyag előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait - jelentette ki Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság illetékes szóvivője pénteken. A szóvivő a brüsszeli testület sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva hangsúlyozta, noha az uniós gyógyszerügynökség szerdai közleményében lehetségesnek nevezte az összefüggést a vérrögképződéssel összefüggő rendellenességek korábban jelzett nagyon ritka esetei és az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyaga között, a vizsgálat ismételten megállapította azt is, hogy vakcina hatásos a koronavírus ellen. Az Európai Bizottság számára fontos az EMA véleménye, amely megerősíti, hogy az állampolgárok bízhatnak az oltóanyag biztonságosságában és hatékonyságában - mondta. Az uniós bizottság nyomon követi a járványügyi helyzetet, és reméli, hogy az oltóanyagok alkalmazását illetően egységes álláspont születik a tagállamok között - tette hozzá. A szóvivő beszélt arról is, hogy az Európai Bizottság úgy gondolja, a gyógyszergyártókkal az oltóanyagbeszerzésről kötött szerződések biztosítják a megfelelő mennyiségű oltóanyag leszállítását a tagállamok számára. A szállítás terén tapasztalt rendellenességekről a tagállamok megbeszélést folytatnak az Európai Unió csalás elleni hivatalával (OLAF) - közölte. Az uniós oltóanyagportfólió képes biztosítani a tagállamok oltóanyagigényét - tette hozzá a szóvivő. Az Európai Bizottság eddig a Johnson & Johnson (400 millió adag), a BioNTech-Pfizer (600 millió adag), a Moderna (460 millió adag), az AstraZeneca (400 millió adag), a CureVac (405 millió adag) és a Sanofi-GSK (300 millió adag) vállalattal írt alá szerződést vakcinabeszerzésről. Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő amszterdami székhelyű ügynökség szerdai közleményében kiemelte: a brit-svéd gyógyszergyártó és az Oxfordi Egyetem Vaxzevria névre keresztelt oltóanyaga esetében a vérrögképződés esetleges veszélyét fel kell tüntetni a vakcina "nagyon ritka mellékhatásaként". Az EMA értékelése alátámasztotta ugyanakkor, hogy az AstraZeneca vakcinája biztonságos, és hatékonyan képes megelőzni a koronavírus okozta betegséget, csökkenti a kórházi kezelés és halálesetek kockázatát. Hangsúlyozták azt is, hogy a koronavírus okozta elhalálozás kockázata sokkal magasabb, mint a vérrögképződés esetleges, nagyon ritka előfordulása. Az ügynökség nem javasolt semmiféle korlátozást az oltóanyag alkalmazása tekintetében a 18 éveseknél idősebbek esetében. 
Stefan De Keersmaecker
Fotó: Európai Bizottság