Új fejezet kezdődik Angliában a normalitáshoz való visszatérésben. Az emberek már alig győzik várni a hétfőt, amikor végre - télikabátban - kiülhetnek a kávézókba, a kocsmák és vendéglők teraszaira, december 19-e óta először vágathatják le és festethetik be a hajukat, rakhatják rendbe körmeiket és kezdhetik meg újjáépíteni fittségüket. Az önkormányzatok nagyvonalú segítséget kaptak az államkasszától, hogy lehetővé tegyék az üzleti élet minél gyorsabb helyreállítását. A londoni tudósító kerületében például különösebben nem vonzó utcákat alakítanak át a hétvégeken sétáló zónává, hogy a kávézók, éttermek az úttestre is kiterjeszkedhessenek. A kormány felkínálta az áruházaknak és egyéb boltoknak a lehetőséget, hogy akár este 10 óráig is nyitva tartsanak és átmenetileg felfüggesztik a vasárnapi, az istentiszteletekre figyelemmel lévő korlátozott üzemmódot is.
Boris Johnsonnal az élen, aki hírek szerint már nehezen találja a helyét viszonylag szűkös szolgálati lakásában a Downing Street 11-ben és legalább a szellemi feltöltődését szolgáló vidéki rezidenciáig, Chequersig szeretne eljutni, egész Anglia tűkön ül, hogy lefoglalhassa mindeddig tiltott külföldi nyári üdülését. Közvetlenül a hétvége előtt a kormány végre nyilvánosságra hozta nagyon várt jelentését az utazási korlátozások fokozatos feloldásának menetrendjéről. Grant Schapps közlekedési miniszter áldását adta arra, hogy az emberek két-három héten belül meghozhassák döntésüket. A jelenlegi tervek szerint május 17-én életbe lépő szisztémában az országok forgalmi jelzőtáblaszerűen három csoportba, - zöld, borostyán és piros - kerülnek. A besorolás különböző tényezőkön múlik. Első helyen szerepel a kérdéses országban elvégzett immunizáció mértéke, de súlyosan nyom a latba a fertőzés aránya, az új vírusmutánsok jelenléte és az adatszolgáltatás megbízhatósága is. A kategorizálás állandóan fog változni, de e sorok írásakor valószínűtlennek látszik, hogy az angolok hazatérési karantén-kötelezettség nélkül kerekedhetnek fel a korábban legfrekventáltabb európai célpontokra, Olaszországba, Franciaországba, vagy Spanyolországba. Az első körben az utazási engedély csak néhány, különösen biztonságos és széles körben beoltott országra fog vonatkozni, várhatóan néhány Karib-tengeri szigetre, Izraelre és az Egyesült Államokra.
A piros, tiltott lajstromba most éppen harminckilenc ország tartozik, köztük néhány felkapott turisztikai desztináció, mint a Fülöp-szigetek, vagy az Egyesült Arab Emirátus. Ezen csoportba csak elkerülhetetlen esetben lehet utazni, érkezés után pedig tíznapos karantén következik, melyet a második és nyolcadik napon elvégzett negatív PCR-teszttel lehet lerövidíteni. A zöld országcsoportból beutazóknak csak egy PCR-kontrollra lesz szükségük és ellentétben a piros és borostyán listára került országokból indulókkal nem kell vesztegzárba vonulniuk. A besorolási rendszert a májusi start után három előre meghatározott napon, június 28-án, július 31-én és október 1-jén tekinti át újra a kormány. A helyzetet módosíthatja, ha a parlament megszavazza az oltási útlevél bevezetését, mellyel az utazók könnyen bizonyíthatják Covid-19 státuszukat.
Minden látszólagos lelkesedésnek ellentmondva a közlekedési tárca által egyidejűleg közzétett Ipsos Mori közvélemény-kutatás szerint az embereknek csak 30 százaléka kész utazni abban az esetben, ha hazatéréskor koronavírus-tesztnek kell alávetnie magát. Feltehetőleg nem pusztán a kellemetlenség, hanem annak borsos ára miatt. A The Times napilap idézi az Airport Operators Association és az Association of British Travel Agents által emelt kifogást, amiért az Egyesült Királyságban a turisztikai céllal rendelt PCR-teszt ára, 128 font (52 ezer 700 forint) a duplája annak, mint amit nyolc európai országban kell kipengetni érte. Ez az összeg egy négy-öttagú család esetében megengedhetetlenné teszi a külföldi kiruccanást. A kormány utazási stratégiája ellentmondásos fogadtatásának látványos bizonyítéka, hogy a Budapestre is repülő Jet2 légitársaság június 23-ig minden európai repülőjáratát és üdülését törölte.
A jövő héten, legkésőbb az azt követő hét elején hosszú tavaszi szünet után az általános és középiskolások visszatérnek az iskolapadokba. A harmadik vesztegzár után alig több mint két hetet tölthettek fizikai valóságukban is az osztálytermekben. A virtuális oktatás maguk mögött hagyásának feltétele a bravúrosan megszervezett otthoni gyorsteszt, melynek elvégzéséhez az iskolák biztosítják a készletet. Ez csak a tünetmentes gyerekekre vonatkozik, mindenki másnak az NHS egészségbiztosító által működtetett tesztelő központok egyikébe kell elzarándokolnia a biztosabb eredményt nyújtó PCR-kontroll elvégzésére. Az iskolások a pandémia angliai, szerencsére enyhülő második hullámában heti két alkalommal küldenek be teszteredményt az NHS által vezetett, korábbi regisztráción alapuló oldalukra, illetve egyidejűleg az iskolai rendszerbe. Ugyanennek a heti két mintavételi elvárásnak kell eleget tenniük a tanároknak is. Ha egy tanár pozitív tesztet produkál, rajta kívül azok a növendékek kerülnek csak karanténba, általában nyolcan, akik a közvetlen közelében, azaz az első sorban ülnek. Ami pedig a megfertőzött gyerekeket illeti, a mellettük és mögöttük ülő padtársak jutnak ugyanarra a vesztegzár-sorsra.
A fertőzés veszélyének csökkentése érdekében szigorú szabályokat vezettek be a szünetek és a közös ebéd alatti viselkedésre. A "kapcsolati buboréknak" tekintett osztályok keveredését, illetve a diákok "ténfergését" a lehető legnagyobb mértékben elkerülik. Iskolák bezárására nagyon ritkán, legfeljebb akkor szánja el magát a vezetés, amikor a tanárok és az oktatáshoz elengedhetetlen egyéb személyzet kritikus hányada esik ágynak. Hasonlóan, e sorok írója legidősebb unokájának egész évfolyamát decemberben abban a pillanatban küldte haza az igazgató, amikor kétszázuk közül 91 produkált pozitív tesztet.