Az uniós támogatási szerződés határidejének meghosszabbítása azért is érdekes, mert az épület már több mint öt éve elkészült. Azóta is üresen áll, mivel a válogatáshoz szükséges gépsort csak most sikerült megrendelni. A szerződést már többször módosították, pedig több jel is arra utalt, ha tovább halogatják az üzembe helyezést, arra az egész fővárosi hulladékkezelési projekt is rámehet, hiszen annak egyes elemei szorosan összefüggnek egymással.
A nem túl baráti főváros-kormány viszony fényében kissé meglepő módon azonban a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, majd az Innovációs és Technológiai Minisztérium is hozzájárult a támogatási szerződés fővárosi önkormányzat által kért hetedik módosításához, amelyben 2022 végére tolták ki a projekt befejezési határidejét, a támogatási keretet pedig 254 millió forinttal megemelték. Az előzékeny megoldáskeresés hátterében sokan a hulladékgazdálkodás tervezett koncesszióba adását látják, mondván az uniós pénz majdan úgyis a kormány által kiválasztott NER-kompatibilis koncesszor hasznát gyarapítja. (A korábbi kormányzati terveknek megfelelően, egy februári törvénymódosítás értelmében - az Alkotmánybírósághoz forduló köztársasági elnök kritikáit részben megkerülve - a jövőben hulladékgazdálkodási feladatokat a hulladék összegyűjtésétől egészen annak hasznosításra történő előkezeléséig egy magánszereplő fogja elvégezni.)
A fővárosi önkormányzat 2013-ban írta alá a budapesti hulladékgazdálkodási rendszer környezetbarát technológiáinak bővítését, a hulladékfeldolgozás és újrahasznosítás arányának növelését célzó uniós támogatási szerződést. A projekt keretében többek között egy hulladékválogató mű építését tervezték, amely a gyűjtőszigeteken, hulladékudvarokban és a házhoz menő szelektív gyűjtés révén összegyűjtött és már szétválogatott szemét közül a papír, a műanyag és a fém hulladékok további feldolgozását készítené elő. Előzetesen évi 40 ezer tonna hulladék kézi átválogatását tervezték. Csakhogy menet közben rájöttek, hogy a kézi válogatás helyett hasznosabb lenne egy optikai válogató gépsor beszerzése. Ez azonban csaknem négyszeresébe került, így a más beruházásokat is tartalmazó projekt teljes költsége 11,6 milliárdról 13,87 milliárdra nőtt. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) először azt vállalta, hogy a többletet saját forrásból teremti elő, de a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) - közismertebb nevén: az állami kukaholding - színre lépésével a korábban vastagon nyereséges társaság bevétele erősen megcsappant.
A fővárosi hulladékgazdálkodás környezetbaráttá tételét célzó projektet a cég kérelmére 2016-ban két részre bontották. A kőbányai nagy válogatóművet legkésőbb 2018-ban be kellett volna üzemelni. A csarnokot 2015 végén át is adták, de a gépsorra már nem futotta. A következő évben viszont módosultak a hulladékgazdálkodást érintő jogszabályok, így a korábban kigondolt válogatóművet már nem vehették meg, a 830 millió forintból megépült csarnoképületet pedig nem lehet másra használni. (Az üres épület fenntartására több mint 260 millió forintot költöttek eddig.) A projekt teljes költsége 13,2 milliárdra nőtt, amelyből 10,3 milliárd volt az uniós támogatás. Az akkor még Tarlós István főpolgármester vezette főváros ráadásul az önerő kifizetéséhez is kapott 674 millió forintos támogatást.
Az FKF-nek így is kellett két év ahhoz, hogy közbeszerzési eljárást indítson a válogatógép beszerzésére, de csak harmadszorra sikerült vállalkozót találni a feladatra. Tavaly szeptemberben írták alá a 3,6 milliárd forintos kontraktust a Bazaltech Kft.-vel és a Homokhátsági Környezettechnikai Kft.-vel egy műanyag-fém válogatógépsor telepítésére, illetve az eddig még nem is használt csarnoképület bővítésére. A cégekkel kötött szerződés a jövő héten lép hatályba, mivel ehhez meg kellett várni a támogatási kontraktus módosítását.
